Egy friss amerikai jelentés szerint az Amazon az Amazon Business nevű platformján keresztül lényegében beépült az önkormányzatok és iskolakerületek beszerzési rendszereibe, és ezt arra használja, hogy algoritmusokkal vezérelt, „dinamikus” árképzéssel drágítsa a közpénzből finanszírozott vásárlásokat.
Jeff Bezos újra vezérigazgatói szerepet vállal: most a Project Prometheus nevű, nagyrészt általa finanszírozott MI-startupban, amely gigantikus, 6,2 milliárd dolláros tőkeinjekcióval indul, miközben működésének részletei titokban maradnak.
A vámháború miatt a legnagyobb technológiai cégek alternatívákat keresnek a kínai gyártásra. Fordulópont azonban, hogy ezúttal nem csupán az összeszerelés kiszervezéséről van szó, hanem az alkatrészgyártást is mielőbb kimenekítenék.
Az Amazon hamarosan olyan mérföldkőhöz érkezik az automatizálási folyamatában, amely alapjaiban változtathatja meg a munkaerőpiacot: a raktáraiban már több mint egymillió robot dolgozik, közel annyi, ahány ember.
A 90 napos „vámtűzszünet” örvényként szívja fel a fuvarkapacitást. A lecsökkent tarifák miatt az amerikai cégek versenyt futnak, hogy a megrendeléseik még augusztus előtt partot érjenek. A kereskedelmi infrastruktúrát váratlanul érte a helyzet, így a magasabb fuvardíjak és a késések tovább fokozzák a bizonytalanságot.
A világ vezető techvállalatai soha nem látott mértékben vetik bele magukat a mesterségesintelligencia-fejlesztésekbe: az idén akár 300–320 milliárd dollárt is költhetnek csupán erre a területre. Úgy tűnik azonban, hogy a kínai DeepSeek jelenti a „rést a pajzson”, amely töredékáron hozott létre hasonló képességű MI-modelleket, mint a nyugati óriások.
Egyes országok és a techóriások valamiben egyetértenek: az atomenergia az egyetlen fenntartható megoldás.
Az Amazon igyekszik az Nvidia nagy teljesítményű chipjeihez hasonlót létrehozni, hogy csökkentse a költségeket, és persze a vállalattól való függőségét.
Az Amazon olyan szemüveget fejleszt a sofőrjeinek, amellyel felgyorsíthatja a munkájukat, hiszen több millió csomag kiszállítása esetén minden másodperc számít.
A Biden-kormányzat szorongatása után a techóriások vezetői remélik, hogy lazulni fog a hurok.
A technológiai óriások nemcsak termékeket, hanem piacokat is uralnak, befolyásolva a versenyt és a fogyasztói szokásokat. Milyen hatással van mindez a kisebb vállalatokra és a globális gazdaságra? A technofeudalizmus korában a digitális földesurak új kihívások elé állítják a világot – de lesz-e ellensúly?
Az Amazon és a Google kis moduláris reaktorok telepítésére vonatkozó megállapodásai a nukleárisenergia-szektor újjáéledését erősítik.
Az Amazonnak és Jeff Bezos jótékonysági alapjának, a Bezos Earth Fundnak egyre nagyobb a befolyása a globális szén-dioxid-kibocsátási hitelek piacán. A szakértők és a klímavédelmi aktivisták attól tartanak, hogy az alap túlzott mértékben irányíthatja az éghajlati normák kialakítását.
Küszöbön a mesterséges intelligencia forradalma, de az lassan jön el, még akkor is, ha jelenleg több nagyvállalat mintegy 400 milliárd dollárt költött ilyen fejlesztésekre. Ugyan az alkalmazottak 75 százaléka használja a mesterséges intelligenciát a gépén, ez az üzleti folyamatokra számos aggály miatt nem jellemző.
Bár a techóriások egy része igyekszik zöldebbé válni, az energiaéhes adatközpontok túl sokat „esznek” ahhoz, hogy ez egyszerűen kivitelezhető legyen.
Az Amazon Just Walk Out boltokban a kamerák által látottakat nem a mesterséges intelligencia dolgozza fel, hanem több száz indiai.
Az amerikai e-kereskedelmi óriás ambiciózus terveket sző a chip-előállítás terén, hogy versenybe szálljon a világ legnagyobb gyártóival. A generatív nyelvi modellek helyett új piacok felé fordulna.
Az Amazon-alapító 2002 óta nem vásárolt részvényt, a mostani akciójával alaposan összezavart mindenkit.
Néhány seattle-i Amazon-alkalmazott azt tervezi, hogy még ebben a hónapban tiltakozni fog a home office lehetőségek megszüntetése ellen.
