A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése szerint márciusban is folytatódott a hazai fizetések lendületes és dinamikus emelkedése. Az adatokból jól látszik, hogy a mérsékelt infláció és a kibővített adókedvezmények komoly lökést adtak a lakosság vásárlóerejének.
A friss KSH-adatok szerint februárban a bruttó átlagkereset 725 500 forintra emelkedett, miközben jobbára az adókedvezményeknek köszönhetően a nettó bérek 12 százalékkal nőttek. Az alacsony inflációval párosulva ez több mint 10 százalékos reálbér-emelkedés, jelentősen növelve a hazai vásárlóerőt.
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 2025 novemberében jelentősen emelkedett a fizetések szintje. A bruttó bér 756 ezer forint felett, a nettó pedig 525 ezret meghaladó volt, de a csökkenő infláció és a bővülő adókedvezmények okán a reálkeresetek is 6 százalék feletti mértékben nőttek.
Rekordközeli foglalkoztatás, csökkenő munkanélküliség és jelentős bérnövekedés jellemzi a magyar munkaerőpiacot.
Szeptemberben a bruttó kereset mellett a nettó átlagbér, sőt a reálkereset is nőtt a megemelt családi adókedvezmény hatására, így a bérek vásárlóereje tovább erősödött.
Júliusban a bruttó átlagkereset 9, a reálkeresetek közel 5 százalékkal nőttek. A nettó bérek bővülését a júliusban életbe lépett magasabb összegű családi adókedvezmény is erősítette, tovább növelve a magyar háztartások vásárlóerejét – derül ki a KSH júliusi adataiból.
A bruttó átlagkereset idén májusban elérte a 702 800 forintot, ami 7,8 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának értékét – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból.
Áprilisban 708 300 forint volt a bruttó átlagkereset Magyarországon, ami éves összevetésben 9,8 százalékos növekedés – közölte a KSH. A reálkeresetek 5,2 százalékkal emelkedtek, miközben a kormány adócsökkentésekkel és célzott támogatásokkal erősíti a bérdinamikát.
Decemberben lassult a bérnövekedés üteme, ami a bázishatásnak köszönhető, azonban a nettó tizenegy százalékos átlagos keresetemelkedés továbbra is figyelemre méltó. A költségvetési szféra volt a növekedés motorja, miközben a versenyszféra lassulást mutatott. Az infláció csökkenése miatt a reálbérek jelentős növekedést értek el.
Októberben a várakozásoknak megfelelően, szeptemberhez képest pedig kismértékben még gyorsulva is, 12,9 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset – derül ki a KSH frissen közzétett adataiból.
A friss adatok szerint az év elején a vártnál nagyobb mértékben nőhettek a bérek, elsősorban a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, valamint a munkavállalói bérigények növekedése miatt. A költségvetési szférában év/év alapon 17,4 százalékos bővülést regisztrált a KSH, amely a pedagógusok, illetve az egészségügyi szakdolgozók béremelésének tudható be.
Az energiakrízis és a globális inflációs nyomás miatt lassan, de folyamatosan emelkedik a munkanélküliség, ám a mutató így is közel 2 százalékponttal kedvezőbb, mint az európai uniós átlag. A munkavállalók erősebb alkupozícióba kerülnek. A bruttó átlagkeresetek vármegyék szerinti alakulása 2019 és 2023 között vegyes képet mutat.
Júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 566 800, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 390 900 forint volt. A bruttó átlagkereset 16, a nettó átlagkereset 15,9 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.
A KSH friss adatai szerint 2023 májusában a bruttó átlagkereset 567,8 ezer, a nettó átlagkereset pedig 391,5 ezer forint volt. Az adatok közel 18 százalékkal magasabbak, mint egy évvel korábban, de a versenyszférában az éves növekedés elérte a 20 százalékot is.
A KSH friss adatai szerint 2023 áprilisában a bruttó átlagkereset 568 300, a nettó átlagkereset 391 700 forint volt. A bruttó keresetek 15,5, a nettó átlagkeresetek 15,4 százalékkal nőttek. Bár a bérnövekedés üteme lassult, az infláció is mérséklődött az elmúlt időszakban.
