A KSH friss adatai szerint 2023 áprilisában a bruttó átlagkereset 568 300, a nettó átlagkereset 391 700 forint volt. A bruttó keresetek 15,5, a nettó átlagkeresetek 15,4 százalékkal nőttek. Bár a bérnövekedés üteme lassult, az infláció is mérséklődött az elmúlt időszakban.
Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza
Áprilisban a kereseti adatok a vártnál kedvezőtlenebbül alakultak: az előző havihoz hasonló bérnövekedési ütemre számítottunk, ám a keresetek átlagos emelkedésének üteme csökkent, 16,6 százalékról 15,5 százalékra – értékeli a friss adatokat a Makronóm Intézet vezető közgazdásza.
A rendszeres keresetek értéke az előző havinál jobban, 16,9 százalékkal emelkedett,
így a teljes kereset lassabb növekedését a tavalyinál alacsonyabb jutalmak, esetleg a kevesebb túlóra okozhatták. A reálkeresetek tehát továbbra is mérséklődnek, a csökkenés üteme az előző havival egyezik meg, és így 6,9 százalékot tesz ki, mivel egyszerre lassult a bérnövekedési üteme és az infláció mértéke is. A reálbérek több hónapja tartó mérséklődése is mutatja, hogy a magyar gazdaságban továbbra sem beszélhetünk ár-bér spirálról.
Mely területeken volt az átlagnál nagyobb béremelkedés?
A béremelkedés lassulásának oka a vállalkozásokhoz köthető: náluk a bérnövekedési ütem 18,7 százalékról 16,4 százalékra csökkent, míg a költségvetési szférában 10,4 százalékról 13,4 százalékra gyorsult. Iparágak szerint a lassulás leginkább a pénzügyi, biztosítási szektorhoz és a feldolgozóiparhoz köthető, ahol a növekedési ütem az előző havi 18,3 százalékról 2,4 százalékra, illetve 22,8 százalékról 18,7 százalékra mérséklődött – ez utóbbi összefüggésben állhat az ágazat gyenge áprilisi teljesítményével, míg a pénzügyi szektorban alacsonyabb bónuszfizetések történhettek.
Az ágazatok közül a legnagyobb, 20 százalékot meghaladó, átlagos keresetemelkedést mértek a bányászatban (26 százalék), az energiaiparban (21,5 százalék), míg nem érte el a 10 százalékot a már említett pénzügyi-, biztosítási szektorban és az egészségügyben (5,3 százalék). Ez már ágazati szinten is jelzi, hogy az egyes munkavállalók béremelkedése között jelentős az eltérés – azaz van, akinek nőtt a reálkeresete, van, akinek jelentősen csökkent.
Mi várható a következő hónapokban?
A reálkeresetek éves alapú változása a következő néhány hónapban még negatív lesz, ám Regős Gábor várakozásai szerint a nyár végén vagy legkésőbb szeptemberben pozitívba fordul. Ennek kapcsán kérdés egyrészt, hogy az infláció milyen ütemben tud csökkenni, másrészt pedig, hogy a gazdaság és azon belül is elsősorban az ipar mikor talál magára, mikor erősödik a béremeléseket kikényszerítő munkaerőhiány.
– 2023 áprilisában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 568 300, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 391 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 15,5, a nettó átlagkereset 15,4 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.
– A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 568 300 forint volt, 15,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
– A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi külön juttatás nélküli) bruttó átlagkereset 523 400 forintra becsülhető, 16,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 530 500, a költségvetésben 497 400, a nonprofit szektorban 527 500 forintot tett ki, ami 18,9, 11,7 és 12,4 százalékos emelkedést jelent egy év alatt.
– A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 377 900 forintot, a kedvezményeket is figyelembe véve 391 700 forintot ért el, 15,5, illetve 15,4 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.
– A reálkereset 6,9 százalékkal csökkent, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 24 százalékos kiemelkedő növekedése mellett.
– A bruttó mediánkereset 442 700 forint volt, 16,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
– A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 306 700 forintot ért el, 15,3 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit.
(Forrás: KSH)
