Júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 566 800, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 390 900 forint volt. A bruttó átlagkereset 16, a nettó átlagkereset 15,9 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.

Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza

A bruttó keresetek júniusban 16 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, ami lassulást jelent az előző havi 17,9 százalékhoz képest. Regős Gábor szerint ez azonban nem meglepetés, hiszen inkább az előző havi adat volt kiugró, mivel a korábbi hónapok növekedései is 15,5 és 16,6 százalék között szóródtak.

A vezető közgazdász kiemelte, hogy a közszféra és a versenyszféra béremelkedése között továbbra is jelentős eltérés adódik: míg a közszféra keresetei átlagosan csak 12,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, addig a vállalkozások esetében a növekedés mértéke ennél jelentősebb, 17,3 százalék.

Az ágazatok majd mindegyikében átlagosan két számjegyű béremelés történt az egy évvel korábbihoz képest. Ez alól csupán az egészségügy jelent kivételt, ahol az átlagkeresetek növekedése csupán 6,2 százalékot tett ki, 

itt a júliusi adat már kedvezőbb lesz az ápolók és az egészségügy nem gyógyító területein dolgozók 18 százalékos béremelése révén. 

A legmagasabb keresetnövekedés az ingatlanügyletek ágazatban (19,9 százalék) és a feldolgozóiparban (19,7 százalék) történt.

Regős Gábor elmondta továbbá, hogy a két számjegyű béremelkedéshez az év eleji minimálbér-emelés, a magas foglalkoztatás nyomán még mindig sok helyen jelenlévő munkaerőhiány és a magas infláció is hozzájárult. Ugyanakkor – figyelembe véve a júniusi 20,1 százalékos inflációt – a reálbérek ebben a hónapban 3,4 százalékkal csökkentek az egy évvel korábbihoz képest, ami azt is jelenti, hogy ár-bér spirálról továbbra sem beszélhetünk, hiszen annak előfeltétele lenne, hogy a bérek emelkedése okozza az inflációt, ami kizárja a reálbércsökkenést.

Regős feltevése szerint, amennyiben a béremelkedés a következő hónapokban a mostani szinten marad (márpedig az évközi béremelés ritka, még ha a vártnál magasabb infláció ezt akár indokolttá is tehetné), akkor az a legvalószínűbb, hogy a reálbérek szeptemberben vagy esetleg augusztusban indulnak növekedésnek éves összehasonlításban. A versenyszféra esetében ez azonban akár már júliusban bekövetkezhet. A Makronóm Intézet vezető közgazdásza hangsúlyozta, hogy 

a reálbérek növekvő pályára állítása kiemelkedő fontosságú a fogyasztás beindítása szempontjából, 

itt pedig a nagyobb feladat a közszféra esetében látható. Kérdés, hogy a költségvetésen belül sikerül-e erre átcsoportosítással fedezetet találni.

KSH-adatok részletesen:

2023 júniusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 566 800 forint volt, 16 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 525 300 forintra becsülhető, 14,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 531 000, a költségvetésben 503 200, a nonprofit szektorban 532 100 forintot tett ki, 15,9, 12,8, illetve 10,7 százalékkal emelkedett egy év alatt.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 376 900, a kedvezményeket figyelembe véve 390 900 forintot ért el, 16, illetve 15,9 százalékkal magasabb volt, mint 2022 júniusában.

A reálkereset 3,4 százalékkal csökkent, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 20,1 százalékos növekedése mellett.

A bruttó mediánkereset 450 000 forint volt, 15,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 312 000 forintot ért el, 15,6 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit.