Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzőjének írása    

Májusban a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset közel 18, egészen pontosan 17,9 százalékkal haladta meg az előző évi szintjét, ami gyorsulást jelent a korábbi hónapokhoz képest.

Az adatok tehát azt mutatják, hogy

a versenyszférában a munkáltatók a magas inflációra válaszul igyekeznek lehetőségeikhez mérten emelni a béreket is, a vállalkozásoknál a béremelkedési ütem – az átlagbér szintjén – májusban már elérte a 20 százalékot.

A béremelkedést az infláció mellett a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, valamint a több területen továbbra is fennálló munkaerőhiány szintén hajtja. A költségvetésben és a nonprofit vállalkozások körében ennél érdemben kisebb, 12 százalékos béremelkedés valósult meg májusban, vagyis tovább szélesedett az olló a versenyszféra és a költségvetés átlagos kereseti szintje között. A májusi adatok azt mutatják, hogy a művészet, szórakoztatás, szabadidő kivételével minden nemzetgazdasági ágban gyorsabban nőtt az átlagkereset, mint a közigazgatásban, az oktatásban és az egészségügyben.

Hiába ugyanakkor a gyorsuló bérdinamika, a májusban még mindig 21,5 százalékos infláció mellett 3 százalékkal csökkent az átlagkereset reálértéke. Ez pedig negatív hatással van a fogyasztásra, ahogy azt a kiskereskedelmi adatok is mutatják, illetve  a turizmusra is, azokon keresztül pedig a hazai piacra termelő ipari vállalatokra.

Mi várható a közeljövőben?

A gyorsuló bérdinamikának köszönhetően ugyanakkor a fordulat a vártnál korábban bekövetkezhet, a versenyszférában akár már júliusban ismét növekedhetnek a reálkeresetek, az év második felét pedig a dezinfláció folytatódása nyomán érdemi reálbéremelkedés jellemezheti, amely támogathatja a kiskereskedelmi forgalom felfutását is.

Az állami szférában dolgozók esetében ugyanakkor pótlólagos béremelés nélkül csak az idei év utolsó hónapjaiban kezdhet el ismét emelkedni a reálbér.

A KSH kereseti adatai részletesen
– A KSH friss adatai szerint 2023 májusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 567 800, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset pedig 391 500 forint volt. A bruttó átlagkereset 17,9, a nettó átlagkereset 17,7 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.
– A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 527 900 forintra becsülhető, 16,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 534 000, a költségvetésben 504 800, a nonprofit szektorban 533 300 forintot tett ki, 18,5, 13,2, illetve 12,6 százalékkal emelkedett egy év alatt.
– A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 377 600, a kedvezményeket figyelembe véve 391 500 forintot ért el, 17,9, illetve 17,7 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.
– A reálkereset 3 százalékkal csökkent a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 21,5 százalékos növekedése mellett.
– A bruttó mediánkereset 449 100 forint volt, 17,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
– A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 310 600 forintot ért el, 16,8 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit.
– 2023. január–májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 554 700 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 368 900, a kedvezményeket figyelembe véve 382 300 forintot ért el ezen időszak alatt.
– Az átlagkereset változását – a KSH tájékoztatása szerint – befolyásolta a 2022 februárjában a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állománynak kifizetett, hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatás, az úgynevezett fegyverpénz. Ennek hatását kiszűrve a bruttó átlagkereset és a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset növekedése egyaránt 3,2 százalékponttal lenne magasabb.

Címlapfotó: shutterstock.com