A hazai foglalkoztatottak átlagos száma 4,61 millió fő volt 2023 utolsó negyedévében a 15–64 éves korosztály vonatkozásában. Az érték így közel 26 ezerrel volt magasabb, mint 2022 azonos időszakában, azonban mintegy 3 ezer fővel volt alacsonyabb, mint a harmadik negyedévi átlag. Ez utóbbi mérséklődés főleg szezonális hatásokkal magyarázható. 

A foglalkoztatási ráta 2010 első és 2023 utolsó negyedéve között 18,8 százalékponttal növekedett, így mára a munkaképes korúak közel 75 százaléka foglalkoztatott. 

A hazai ráta értéke már 2014 óta magasabb, mint az európai uniós átlag, és a különbség egyre inkább növekszik, ami mögött elsősorban a viszonylag kedvező hazai folyamatok, illetve az EU déli államainak tartósan alacsony foglalkoztatási szintje áll.  

A tavalyi év folyamán az Európai Unió és a visegrádi országok átlagos foglalkoztatási rátája is csökkenő trendet mutatott, ezzel szemben a hazai munkaerőpiac válságállóbbnak bizonyult, és egészen 2024 januárjáig sikerült elkerülnie a ráta érdemi csökkenését. 

1. ábra – A foglalkoztatási ráta alakulása 2010. I. és 2023. III. negyedévei között  
(15–64 éves korosztály, szezonálisan igazítva, %) 
Adatok forrása: Eurostat

Iskolázottság terén a legmagasabb foglalkoztatási ráta továbbra is a felsőfokú végzettségűek csoportjára (mintegy 1,5 millió fő) jellemző a 15–64 éves korosztályon belül. A középfokú végzettségűek (mintegy 2,8 millió fő) közül az érettségit és szakmai végzettséget is szerzetteknek a legjobbak a munkaerőpiaci kilátásaik. A kizárólag 8 általános iskolai osztályt (mintegy félmillió fő) vagy ennél kevesebbet (hozzávetőleg 17 ezer fő) elvégzők átlagos foglalkoztatási rátája a legalacsonyabb: átlagosan mindössze 30 százalék körül mozog. Fontos megjegyezni azonban, hogy e legutóbbi kategóriába tartozók foglalkoztatási rátája nőtt a legnagyobb arányban az elmúlt másfél évtizedben: több mint négyszeresére. 

2. ábra – Foglalkoztatási ráta a legmagasabb iskolai végzettség szerint 
(2009. III. negyedév – 2023. III. negyedév, 15–74 éves korosztály, %) 
Adatok forrása: KSH

Az egyes nemzetgazdasági ágak szerinti foglalkoztatási szerkezet stabilnak tekinthető, hiszen 2010 és 2023 között csupán 1 százalékpont alatti változások történtek, így érdemi átrendeződésekre nem került sor. A tavalyi harmadik negyedévében 0,2 millió fő dolgozott a primer szektorban, 1,5 millió az iparban, 3 millió pedig a szolgáltatások szektorban.  Az utóbbin belül a kereskedelem és gépjárműjavítás (12 százalék), a közigazgatás, védelem, illetve a kötelező társadalombiztosítás (8,7 százalék) jelentette a legnagyobb kategóriát. 

Az EU-s átlagnál sokkal kedvezőbb a hazai munkanélküliség 

Az orosz–ukrán háború okozta energiakrízis, illetve a globális inflációs nyomás a magyar munkaerőpiacon is éreztette a hatását: a munkanélküliek száma 2022 májusa óta szinte folyamatos emelkedést mutat, 2023 utolsó negyedévében átlagosan 219 ezer, míg 2024 januárjában már 222 ezer állástalan volt hazánkban. A tavalyi utolsó negyedév munkanélküliségi rátája 4,4 százalékos volt, ami közel 2 százalékponttal az európai uniós átlag alatt helyezkedett el. A visegrádi országok közül Csehország (2,7 százalék) és Lengyelország (2,8 százalék) mutatott fel a hazai értéknél kedvezőbb adatokat, azonban az esetükben már túlzottan feszes munkaerőpiacról beszélhetünk. 

3. ábra – A munkanélküliségi ráta alakulása 2010. január és 2023. december között  
(a gazdaságilag aktívak létszámához viszonyítva, szezonálisan igazítva, %) 
Adatok forrása: Eurostat 

2010 és 2023 között a legnagyobb és legkisebb munkanélküliségi rátát felmutató vármegyék közti értékkülönbség 15,8 százalékpontról 7,5-re csökkent.  

A legjelentősebb arányú mérséklődést Szabolcs-Szatmár-Bereg (–11,6 százalékpont) és Heves (–9,9 százalékpont) vármegye könyvelhette el, ez előbbiben azonban még mindig az országos átlagnál (4,1 százalék) több mint kétszer nagyobb a munkanélküliség. A legkedvezőbb értékeket Győr-Moson-Sopron vármegyében (1,8 százalék) és Budapesten (1,9 százalék) regisztrálták az előző év harmadik negyedévében. 

A foglalkoztatás magas szintjének köszönhetően 2013 és 2023 között mintegy félmillió fővel csökkent a hazai potenciális munkaerő-tartalék (2023 harmadik negyedévében 293 ezer fő), ami a munkavállalók erősebb alkupozícióját és magasabb jövedelmeit vetíti előre.  

Az állástalanok mind nagyobb részt képviselnek a tartalékban, míg az inaktívak aránya egyre kisebb, tehát az ő munkaerőpiacra történő bevonásuk relatíve sikeresnek tekinthető. 

A bruttó átlagkereset 557 ezer forint volt a tavalyi harmadik negyedévben, de ennek a megoszlása eltérő 

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresetének vármegyék szerinti alakulása igen sokszínű képet mutatott a 2019 és 2023 közti turbulens időszakban: tízben nőtt az átlagkereset országos átlaghoz (557 ezer forint) viszonyított aránya, hatban stagnált, míg három vármegye és Budapest esetén romló pozícióról beszélhetünk. Az időszak legnagyobb nyertese Győr-Moson-Sopron (+5,3 százalék) és Tolna (+3,5 százalék) vármegye volt, azonban a keleti vármegyék felzárkózása is jelentősnek mondható. 

4. ábra – Vármegyei és fővárosi bruttó átlagkeresetek aránya az országos átlaghoz viszonyítva 
(2019. I. negyedév, 2023. III. negyedév, %) 
Adatok forrása: KSH

Kapcsolódó:

Címlapfotó: MTI