Finnországot sokáig az európai sikerállamok közé sorolták az erős oktatási rendszer, a stabil intézmények, az innovatív vállalatok és a jólét fenntartása miatt. A finn modell sokáig azt üzente, hogy egy északi ország is lehet versenyképes, jóléti és technológiailag fejlett. Az elmúlt években azonban ez a kép megrepedt.
Az Egyesült Államok 6,1 milliárd dollárért 11 finn tervezésű jégtörőt rendelt, hogy megerősítse sarkvidéki jelenlétét. A hajókat részben Finnországban, részben amerikai hajógyárakban építik, finn technológiával. Az első 2028-ban készül el.
Alexander Stubb finn elnök szerint a világ újabb történelmi fordulóponthoz érkezett: a hidegháború utáni unipoláris világrendet a multipoláris erőviszonyok váltják fel, ami fokozódó instabilitást, de egyben lehetőségeket is hoz, amelyekből Európa – megfelelő alkalmazkodással – geopolitikai súlyt nyerhet.
Sokat hallhattunk arról, hogy Európa a szankciókkal leginkább önmagának okoz gondot. Ez legjobban egyes országok konkrét ágazatainak példáján szűrhető le, mint ahogy a finn faipar került lejtmenetbe. Csak azért, mert hiányzik nekik az a nyersanyag, ami az orosz erdőkből érkezett. Nem képesek pótolni más beszállítóktól, pedig vannak köztük már olyanok is, akik csak átcímkézik az árut.
Dmitrij Medvegyevnek, az Orosz Biztonsági Tanács alelnökének mindig van egy-két megjegyzése a világ történéseihez. Igaz, jelenleg Putyin mellett ő az, akinek a keményen odamondó szerep jut, de mindezt legalább egy kis humorral fűszerezi. Márpedig a humorban sehol sem ismernek tréfát.
Az új kormány gigatámogatást ígér, plusz a telefonok betiltását. Mindent a tanulókért.
Nagy az esély arra, hogy a NATO rövid időn belül Svédországgal és Finnországgal bővül. Mivel két jelentős katonai erejű országról van szó, a bővítéssel csökkenhetne az amerikai jelenlét.
György László Finnországban beszélgetett a hazai gazdaságpolitikáról
