Így büntetik a befektetők a nyugati gazdaságok baklövéseit
A korlátlan és olcsó állami finanszírozás korszaka végérvényesen lezárult, a nemzetközi befektetők pedig elkezdték beárazni a fejlett nyugati országok költségvetési sebezhetőségét.
A korlátlan és olcsó állami finanszírozás korszaka végérvényesen lezárult, a nemzetközi befektetők pedig elkezdték beárazni a fejlett nyugati országok költségvetési sebezhetőségét.
Véget ért a gyenge jüan korszaka, Kína pedig a globális nyersanyagpiaci fölényét használja fel arra, hogy letörje a dollár uralmát és átalakítsa a világrendet.
Japán az elmúlt hónapokban dollármilliárdokat égetett el a devizapiacon, hogy megvédje a zuhanó jent. Az eredmény egy tőrdöfés, de nem az ellenfélbe, hanem egyenesen a jenbe. A szigetország példája komoly figyelmeztetés minden nyitott gazdaság számára.
Cikkünkben felidézzük milyen is volt a magyar gazdaságpolitika 2022-ben, amikor az EU továbbra is megengedő volt a fiskális fegyelmezetlenséget illetően, viszont hazai terepen már akkor prioritássá vált az egyensúly helyreállítása, és ez megfigyelhető volt a 2023-as költségvetésben is.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter inflációról szóló előadásában leszögezte, hogy amilyen hirtelen jött az infláció, olyan gyorsan el is tűnt a kormány intézkedéseinek köszönhetően. A 2023 januárjában tetőző pénzromlást a célzott intézkedésekkel kevesebb mint egy év alatt sikeresen letörték.
A nemzetközi gazdasági verseny kiéleződésével elterjedt az a tévhit, miszerint a globális helytállás, a támogatási versenyben való részvétel úgynevezett fiskális alkoholizmushoz, a költségvetési deficit elszállásához vezet. A következő írás az átalakuló globális gazdaság példáin keresztül elemzi a beruházásokat ösztönző állami támogatások létjogosultságával kapcsolatban felmerülő kérdéseket és tévhiteket.
A Világbank az áprilisi európai és közép-ázsiai régióra vonatkozó jelentése szerint szerint meglehetősen jól teljesít majd az idén és jövőre déli szomszédunk, Szerbia. Mutatjuk az adatokat. Miklós Hajnalka írása.
Júliusban 255,7 milliárd forint volt a többlet a magyar költségvetésben.