Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter inflációról szóló előadásában leszögezte, hogy amilyen hirtelen jött az infláció, olyan gyorsan el is tűnt a kormány intézkedéseinek köszönhetően. A 2023 januárjában tetőző pénzromlást a célzott intézkedésekkel kevesebb mint egy év alatt sikeresen letörték.
Nagy Márton csütörtökön részt vett a Gazdasági Versenyhivatal által létrehozott Magyar Compliance Akadémia (MCA) „Tiszta versennyel a gazdasági növekedésért – mi ebben a megfelelés szerepe?” című rendezvényén. Előadásában elmondta, hogy a kormány hamarabb teljesítette vállalását, ugyanis már az év vége előtt, 2023 októberére egy számjegyűre csökkentette a pénzromlás ütemét, 2024 januárjára pedig 3,8 százalékra szorította vissza. Ez azt jelenti, hogy az infláció gyakorlatilag összeomlott, így az már nem jelent érdemi problémát a gazdaság szempontjából.
A tárcavezető kifejtette, hogy a háború és a káros szankciók miatti energiaár-robbanás, az ebből következő árfolyam-emelkedés, valamint az ár-profit spirál együttesen az infláció 70 százalékáért volt felelős, azonban a kormány hatékony intézkedéseinek köszönhetően ma már egyik hatás sem érvényesül.
A kabinet sikeresen kezelte az energiaválságot is, ugyanis az extraprofitadók kivetésével az átlagfogyasztás mértékéig megvédte a lakossági rezsicsökkentést. Emellett
az energiaintenzív kkv-k 220 milliárd forintos keretösszegű támogatásával, a 120 milliárd forintnyi támogatást magában foglaló Gyármentő Programmal, a váltófixszerződések megmentésével, a 200 eurós áramársapkával, valamint a nem lakossági rendszerhasználati díjak 10 euró/MWh-s csökkentésével elkerülte az energiacsapdát.
Az ikerdeficit megszűnt, ami mögött a kormány sikeres FDI-stratégiája, a magas beruházási ráta fenntartása, a növekvő exportteljesítmény és a stabilizálódó energiaárak következtében helyreálló külkereskedelmi egyenleg, valamint a szigorú jegybanki politika áll, amelyek együttesen stabilizálták a forint árfolyamát. A miniszter ugyanakkor hozzátette, hogy
a szigorú monetáris kondíciók miatt jelentős, 6 százalék körüli mértéket ér el a reálkamat, amely kedvezőtlenül befolyásolja a gazdasági növekedést.
Kiemelte, hogy a kabinet sikeresen kezelte a vállalati profit húzta inflációs hatást is. Uniós szinten Magyarországon a vállalatok profitrátájának a növekedése kiemelkedő mértékben járult hozzá az infláció emelkedéséhez 2022-ben. A kormány viszont azonnal reagált, többek közt bevezette az üzemanyagár- és az élelmiszerárstopot, emellett olyan a piaci versenyt ösztönző intézkedéseket vezetett be, mint a kötelező akciózás és az online árfigyelő rendszer, valamint figyelemfelhívó kampányt hirdetett a termékek csökkenő kiszereléseire vonatkozóan.
Nagy Márton összegzésképp megállapította, hogy
Magyarországon a keresleti helyett a kínálati oldal húzta fel az inflációt, így kevésbé a monetáris, sokkal inkább a fiskális és a szabályozói politika, azaz a Gazdasági Versenyhivatallal közösen a kormányzat volt képes hatékonyan kezelni az inflációt.
A miniszter szerint az infláció sikeres visszaszorítását követően 2024-ben a kormányzat fő célja a gazdasági növekedés helyreállítása lesz. A dinamikus, 4 százalék körüli bővülés eléréshez az óvatossági motívum további oldásán és a fogyasztói bizalom erősítésén keresztül helyre kell állítani a lakossági fogyasztást, a magyarországi munkaerő-tartalékok mozgósításával tovább szükséges növelni a munkaerőpiaci aktivitást, valamint továbbra is a 25 százalékos szint felett kell tartani a beruházási rátát.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI
