Az Északi-sarkvidék a globális felmelegedés és a geopolitikai feszültségek miatt a nagyhatalmak versengésének kulcsterületévé vált, ahol Oroszország dominanciáját a nukleáris jégtörő flottája biztosítja, míg a NATO bővítése és Kína térnyerése fokozza a stratégiai versenyt. Az ásványkincsekben gazdag régió új kereskedelmi útvonalakat kínál, miközben területi és gazdasági viták, valamint a katonai mozgósítás formálja a biztonsági helyzetet.
Biden Fehér Háza erő helyett a gyengeséget mutatta meg, miközben egy életek százezreit követelő, és számára az afganisztáni kivonuláshoz hasonló csődöt eredményező proxyháborúban játszotta tovább az eljátszhatatlant. Ez már a végjáték.
Lesújtó kép bontakozik ki, ha a NATO európai részének felszereltségére, logisztikai struktúrájára és fegyverzetére pillantunk. Nehezen értelmezhető, amikor Brüsszel és a háborúpárti politikusok egy Oroszország elleni háborúról beszélnek – ennek az anyagi és eszközi feltételei ugyanis jelenleg nyomaiban sem láthatók.
Az Egyesült Államok az elmúlt évtizedek leszerelési hulláma után most újult erővel veti bele magát a nukleáris fegyverek kapacitásbővítésébe. A fegyverkezési verseny már meg is kezdődött, de 2026-tól brutális szintet fog lépni.
Az Egyesült Államok kezéből kicsúszott az ukrajnai háború irányítása, az új főnök francia, aki összekeveri saját szerepét Európáéval. A csatakiáltás Moszkváig hallik, de az acélos hang mögött nincs meg a vas, ami nyomatékot adna neki. Harmadik világháborút kirobbantani kocsmai szintű politikával persze lehet. Egyszer.
Európa egyre megengedőbb az Ukrajnába küldött fegyverek használatával kapcsolatban, ehhez az állásponthoz pedig hosszú tétovázás után az Egyesült Államok is csatlakozott. Eközben Oroszország egyre durvább figyelmeztetéssel igyekszik felszólalni a nyugati szerepvállalás ellen, felvetve egy jóval szélesebb körű konfliktus veszélyét.
François Hollande volt francia elnök határozottan megkérte Emmanuel Macront, hogy fogja be a száját, ha az ukrajnai háborúról van szó. A francia titán persze nem hallgatott a szóra.
Becslések szerint 90 milliárd hordónyi olaj és mintegy 50 ezer milliárd köbméter gáz található az Északi-sarkkörön belül – nem beszélve az elektromos átálláshoz nélkülözhetetlen kritikus ásványokról. A klímaváltozás tesz róla, hogy ezek hozzáférhetők legyenek. A kérdés csak az, kié lesz a senkiföldje aranya.
2022-ben arról írtunk, hogy a történelem során először zajlik le egy gazdasági világháború pontosan a szemünk láttára. A konfliktusban érintett országok számát tekintve ez a legátfogóbb konfliktus eddig.
Hetek óta hangos Európa a nyugati vezetők riogatásától, amely egy Oroszország–NATO háború vízióját vetíti előre. A február 16-án kezdődő müncheni biztonságpolitikai konferencia kiváló rezonőre lesz a pánikhangulatnak. A gond csak az, hogy egyes kormányokon kívül már senki nem Putyin miatt aggódik. Van sokkal súlyosabb probléma.
John J. Mearsheimer, a politikai realizmus egyik legnagyobb hatású gondolkodója szerint ha Trump lesz az elnök, az az Egyesült Államok közel-keleti külpolitikáján nem változtatna, Európával kapcsolatban azonban valószínűleg komoly változásokat hozna.
