Az eredeti cikk megjelent a Mandiner Makronóm rovatában 2022. május 28-án. Az írás az akkori események és információk birtokában keletkezett

Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon

Az 1914-es nyár elején aligha gondolta bárki is Európában, hogy egy világméretű konfliktus szélén állnak. Ferenc Ferdinánd herceg június 28-i meggyilkolása kor még nem vetítette előre a közelgő tragédiát az amerikaiak, oroszok, britek vagy franciák számára, akik nem sejthették, hogy a közeljövőben négy millió honfitársuk veszíti életét a harcterekön. Még egy hónappal később, Ausztria Szerbia elleni hadüzenetekor is csak kevesen látták előre a konfliktus európai méretűvé válásának lehetőségét, kivéve egy kulcsszereplőt, Tisza István magyar miniszterelnököt, aki kifejezte aggodalmát a helyzet eszkalációját illetően. Bár a mai történészek képesek pontosan rekonstruálni az események sorát, akkoriban senki nem tudhatta, milyen súlyos következményekkel jár majd ez az időszak.

A harmadik világháború 2022. február 22-én kezdődött, de nem a helyszínen és nem olyan formában, ahogy sokan előre gondolták volna.

A kor emberei számára az események és összefüggések ugyanúgy rejtve történtek most, mint valamivel több, mint egy évszázaddal ezelőtt. A harcok megkezdődését ugyanis nem csapatmozgások vagy rakéták jelezték, hanem az Európai Unió döntése, melynek keretében orosz politikusok, valamint törvényhozásban és közigazgatásban dolgozók ellen jelentettek be szankciókat, valamint betiltották az orosz államkötvények adásvételét. Az Oroszország elleni szankciókat listázó Ukraine 2022 oldal ezzel a bejegyzéssel kezdődik.

De miért beszélek egy gazdasági szankció kapcsán világháborúról? Ennek egyik oka az, hogy nem egyetlen szankció történt, hanem az Ukraine 2022 tanúsága szerint csak április végéig 93 darab. A korlátozó intézkedések meghozatalában pedig ugyanezen dátumig összesen 40 ország vett részt, az Európai Unió mellett Japán, az Egyesült Államok, Ausztrália, Tajvan, Norvégia, Kanada, az Egyesült Királyság, Dél-Korea, Szingapúr, Svájc, Új-Zéland, Bahamák és Izland. A gazdasági háborúban Oroszországgal szemben álló államok számának alakulását az 1. ábra mutatja.

1. ábra: Orosz szankciókat alkalmazó országok számának alakulása

Forrás: Ukraine 2022

A gazdasági hadviselésben részt vevő országok óriási száma egyértelműen indokolja a világháború elnevezést. Ne felejtsük, hogy ez az érték még az első és a második világháború során harcoló felek számához viszonyítva is jelentős. Az első világháborúban a tizenegy országot (Oroszország, Franciaország, Brit Birodalom, Olaszország, Egyesült Államok, Japán, Románia, Szerbia, Belgium, Görögország és Portugália) tömörítő Antant nézett farkasszemet a négy államot (Németország, Osztrák–Magyar Monarchia, Törökország és Bulgária) felölelő központi hatalmakkal. A második világháború során pedig kilenc (Németország, Olaszország, Japán, Magyarország, Románia, Szlovákia, Bulgária, Jugoszlávia és Horvátország) ország háborúzott a csúcson 52 (de az első hónapokban mindössze nyolc; Lengyelország, Ausztrália, Új-Zéland, Egyesült Királyság, Franciaország, Nepál, Dél-Afrika és Kanada) állammal.

Az, hogy a „világháború” kifejezést használjuk, indokolt lehet azért is, mert a szankciók bevezetésében érintett országok együttes gazdasági teljesítménye a globális GDP több mint felét, pontosan 57 százalékát teszi ki, amint azt a második ábra szemléletesen illusztrálja. Egy gazdasági konfliktus kontextusában ez a szám kiemelten fontos, mivel hitelesen tükrözi a gazdasági hatások globális lefedettségét és súlyát. A konfliktusban érintett országok gazdasági erejének ekkora különbsége jelentős túlerőt jelent, ami különösen szembetűnő, ha figyelembe vesszük, hogy Oroszország gazdasági kapacitása az őt szankcionáló államok együttes gazdasági teljesítményének alig haladja meg az öt százalékát. Ez az arány világosan rámutat arra, milyen jelentős gazdasági erőfölényben vannak a szankciókat alkalmazó országok Oroszországgal szemben, ami alátámasztja a konfliktus világháborús jellegét gazdasági szempontból.

2. ábra: A szankciókban résztvevő szereplők súlya a világgazdaságban

Forrás: A szerző számításai

A harmadik ábra adatai alapján kiderül, hogy 2022. április végéig megfogalmazott szankciók közül a legtöbb, összesen 27, az orosz vállalatokra vonatkozott. Emellett jelentős számban érintették az orosz oligarchákat, összesen 23 esetben, valamint a katonai komplexumot is 22 alkalommal sújtották korlátozások. Továbbá a szankciók alól nem maradtak ki az orosz pénzintézetek sem, 13 bankra terjedtek ki ezek a intézkedések. Az Orosz Központi Bank 8 esetben, a hajózási szektor 7 esetben, az olajkereskedelem 6 esetben, míg az orosz légitársaságok 4 esetben érezték a szankciók hatását. Ezek az adatok világosan mutatják, hogy a szankciók széles körűek és több kulcsfontosságú ágazatot is érintenek, amelyek jelentős hatással vannak Oroszország gazdaságára és nemzetközi kapcsolataira.

3. ábra: A bevezetett szankciók érintettek szerinti megoszlása

Forrás: Ukraine 2022

Ne legyenek tehát illúzióink.

A harmadik világháború elkezdődött. Az, hogy ezt a csatát nem katonai, hanem gazdasági fegyverekkel vívják, ne tévesszen meg senkit.

Egyik frakció a globális GDP több mint felével rendelkezik támogatottságként. Mindazonáltal, ahogy a hagyományos háborúkban, úgy a gazdasági konfliktusokban is előfordulhat, hogy az erősebbik fél is jelentős veszteségeket szenved. Ez jól megfigyelhető volt az Európai Unió által az orosz olaj- és gázimport ellen tervezett szankciók körüli vitákban, ahol egyes korlátozások esetlegesen több kárt okozhatnak azokat bevezető országoknak, mint a célzott államnak. Még a gondosan megfontolt szankciók alkalmazása esetén is elmondható, hogy a nemzetközi kereskedelemre vonatkozó korlátozások minden érintett fél számára veszteségeket jelentenek. Ezért bizonyossággal állítható, hogy a harmadik világháború gazdasági szempontból negatív következményekkel fog járni a teljes nemzetközi közösség számára.

Címlapfotó: Shotterstock.com