A generatív mesterséges intelligencia meglepő paradoxont mutat: miközben bizonyítottan kiválóan teljesít bizonyos feladatokban, eddig mégsem okozott jelentős zavart a munkaerőpiacon. Két új tanulmány azonban most rávilágít, hogy miért nem szorította még ki az embereket a munkájukból az MI, és mely területeken várható először a tömeges állásvesztés.
A friss adatok szerint a munkaerőpiac a tavalyi negyedik negyedévben is ellenállónak bizonyult: a foglalkoztatottak száma továbbra is közel 4,7 millió fő, és csak minimális változások figyelhetők meg hónapról hónapra. Bár a szezonális hatások miatt némi csökkenés történt, a foglalkoztatási ráta továbbra is az uniós élmezőnyben van.
A szoftvertesztelői szakmában 2-3 éves tapasztalattal bruttó 848 ezer, míg 4–7 éves gyakorlattal a szeniorok bruttó 1,14 millió forintot keresnek átlagosan. Sőt, egy 5 hónapos tanfolyam után már a kezdők is 530 ezret vihetnek haza – derül ki a PROGmasters nyári felméréséből.
Németországban nem félnek a munkától, de túl sok a szabadság, rengeteg a táppénzen töltött nap és nem mindig megoldás a részmunkaidő sem. Úgy tűnik, az ottani dolgozók elvesztették a munkába vetett hitüket. A gyenge gazdasági eredmények miatt kétségbeesett német politikusok és üzleti vezetők mostanában egy egykor tabunak számító témát emlegetnek: honfitársaik nem dolgoznak eleget, és nem úgy állnak a munkához, mint korábban.
Az energiakrízis és a globális inflációs nyomás miatt lassan, de folyamatosan emelkedik a munkanélküliség, ám a mutató így is közel 2 százalékponttal kedvezőbb, mint az európai uniós átlag. A munkavállalók erősebb alkupozícióba kerülnek. A bruttó átlagkeresetek vármegyék szerinti alakulása 2019 és 2023 között vegyes képet mutat.
Soha nem volt még olyan alacsony a regisztrált álláskeresők száma, mint 2023-ban. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat tavaly átlagosan havi 232 ezer munkakeresőt tartott nyilván, amely 6 ezerrel kedvezőbb a 2022-es rekordévhez képest.
Az Eurostat jelentése szerint az átlagos munkaidő Európában országonként igen eltérő: a magyarok is a munka hősei közé tartoznak, heti munkaóráink száma viszonylag magas, azonban nálunk a túlórázók vagy a másodállást vállalók aránya kevesebb az európai átlagtól. A hollandok töltenek a legkevesebb időt munkával, a magyaroktól átlagosan mintegy heti 6 órával kevesebbet.
Az EU most kezd rájönni arra, amire Magyarország már a koronavírus-világjárvány begyűrűzése előtt rájött. Nevezetesen, hogy az iskolarendszerből való kikerülés után a munkavállalóknak praktikus képzéseken kellene részt venniük, hogy a készségeiket, a tudásukat fejleszthessék a változó világ követelményeinek megfelelően.
