A Politico friss cikke arról számol be, hogy az Európai Unió célja a technológiai és ipari innovációknak megfelelően a munkaerő átképzése. Ha a kontinens versenyképes munkaerőt akar, akkor tudatosítania kell a polgáraiban, hogy az iskola, és vele a tanulás sosem ér véget.

Hosszú idők óta az volt a megszokott, hogy az emberek tanulása, az új készségek elsajátítása még fiatalabb korban, tanárok felügyelete mellett az iskolában történik. Diplomát vagy szakképesítést szereztek, majd ezeket a készségeket a munkaerőpiacon hasznosították egészen a nyugdíjba vonulásig. Az átképzés ritkaság volt, de még ma is annak számít. Jelenleg azonban a technológiai fejlődés és a változó igények arra hívták fel a figyelmet, hogy az európai munkaerőnek hiányoznak a megfelelő készségei, amelyeket csak átképzéssel lehet pótolni. 

Ez sokba kerülhet az EU-nak, éppen akkor, amikor merész terveket szövöget a zöldátállásról és a digitalizációról.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen az EU tavalyi helyzetéről szóló beszédében kijelentette, hogy a kontinens jövőbeli versenyképessége a „megfelelő készségekkel felvértezett munkaerőn” múlik.

Az olyan generatív mesterségesintelligencia-eszközök, mint a ChatGPT közelmúltbeli megjelenése, amelyek képesek lélegzetelállító sebességgel új tartalmakat generálni egy kérés alapján, további nyomást gyakorol az európai integrációra, hogy átképezze a munkavállalóit. Sam Altman, a ChatGPT gyártója, az OpenAI vezérigazgatója az Egyesült Államok kongresszusának nyilatkozva azt vallotta, hogy a chatbot „teljesen automatizál néhány munkahelyet” – miközben újakat is teremt, „amelyekről úgy gondoljuk, hogy sokkal jobbak lesznek”.

A verseny már javában zajlik, hogy az embereket felvértezzék azokkal a készségekkel, amelyekre szükségük van ahhoz, hogy sikeresen eligazodjanak ezeken az új, feltörekvő munkakörökben.

Alkalmazkodni vagy lemaradni

Az ennek a kihívásnak való megfelelés érdekében az Európai Bizottság május elején elindította az úgynevezett készségek európai évét. 

Az új készségek ugyanolyan fontosak az élet későbbi szakaszában – amikor az emberek már a munkaerőpiacon vannak –, mint az iskolapadban 

– mondta Nicolas Schmit foglalkoztatásért felelős biztos.

„Nagyon nyitott rendszerre van szükségünk a szakképzés és az átképzés terén. Nem mondhatjuk azt, hogy nos, most már képzett vagy, ennyi. Azt kell mondanunk, hogy a készségek most már a normális munkaélet részei. A kapacitásainkat, a készségeinket állandóan át kell alakítanunk” – mondta a 69 éves luxemburgi szocialista.

A digitális kompetencia az egyik olyan terület, ahol Brüsszel megpróbálta megmozgatni a finanszírozási és a szakpolitikai erejét az emberek átképzése érdekében, hogy áthidalja a munkaerőben meglévő hiányosságokat.

Az EU 2030-ra 20 millió IKT-szakembert szeretne, viszont jelenleg csak 9 millió van. 

A helyzet megfordítása érdekében az Európai Bizottság áprilisban tervet dolgozott ki a digitális készséghiány áthidalására, amelynek az egyik pontja a munkavállalók munkaidőben történő átképzésére összpontosít. Tavaly az EU egyik innovációs eszköze azt is célul tűzte ki, hogy 1 millió embert képezzenek ki a technológia fejlettebb, kutatásspecifikus területein.

Az ilyen mérföldkövek eléréséhez szükséges munka nagy része azonban mások vállára nehezedik. 

Az Európai Unió számít a vállalatok, az egyetemek és más oktatási intézmények széles körű koalíciójának felajánlásaira az új készségekkel kapcsolatos szükségletek biztosítása érdekében. A szélesebb körű készségfejlesztési csomag egyik legfontosabb eleme a Készségügyi paktum. Csakhogy a technológiai tehetségekre vonatkozó terv csak akkor vált valósággá, amikor az olyan vállalatok, mint az Intel, ígéretet tettek arra, hogy ahhoz személyre szabott képzési programokkal járulnak hozzá.

Ezeknek az oktatási lehetőségeknek a megléte csak az első lépés, amikor az emberek átképzéséről van szó, jóval azután, hogy a formális oktatásból kiléptek.  

Az egyik legnagyobb akadály, amelyet az európai átképzési ígéretnek le kell küzdenie, az emberek hajlandósága arra, hogy egyáltalán átképezzék magukat.

A munkáltatók, akik az átképzési kihívás frontvonalában állnak, motiválhatják a saját munkavállalóikat a folyamatos tanulásra. Az EU most azt javasolta tagállamainak, hogy hozzanak létre egyéni tanulási számlákat, amelyek a felnőttek számára biztosítanák a képzési költségek finanszírozását.

A motiváció ösztönzése

Brüsszelben a készségekre összpontosító szervezetek már egy ideje foglalkoznak a motivációs kihívással. 

A brüsszeli székhelyű Debateville iskolán kívüli műhelyfoglalkozásokat kínál tizenéveseknek, hogy fejlesszék a vitakultúrájukat és az előadói készségeiket. Míg a Debateville gyakran tart előadásokat a tevékenységéről az iskolákban, a részt vevő gyerekek a tantermen kívül is tanulnak – még az idén nyáron más belga városokban, például Gentben és Antwerpenben tartott táborok során is. 

A szervezetnek kettős kihívással kell szembenéznie: egyrészt motiválni a tinédzsereket az iskolán kívüli tanulásra, másrészt rávenni őket arra, hogy egyáltalán csatlakozzanak, ami olyan gondolkodásmódra ösztönözheti ezeket a diákokat, hogy felnőttkorukban, a formális oktatás befejezése után is folytassák a tanulást.  

Az egy dolog, hogy az ember fiatalon minden tudást magába szeretne szívni, ám más az, amikor már a karriere felénél jár valaki, és a szaktudásával kapcsolatban úgy érzi, hogy nincs a helyzet magaslatán. A szakértők szerint azonban van mód arra, hogy az átképzés kevésbé legyen teher.

Három belga egyetem – Brüsszelben, Gentben és Antwerpenben – létrehozta a Nova Akadémiát, amely az egész életen át tartó tanulás elősegítését célzó kezdeményezések egész sorát foglalja össze. A kínálatban többek között olyan rövid kurzusok – úgynevezett mikrokreditpontok – szerepelnek, amelyek az egyetemek rendes alap- vagy mesterképzéséből kerülnek ki (átlagosan körülbelül 10 kreditpont), és amelyeket szélesebb tömegek számára nyitnak meg. Ez egy remek módja annak, hogy belekóstoljanak egy új területbe, anélkül, hogy túl sok időt fektetnének bele.

Ahogy az emberek új készségeket sajátítanak el, akár a munkahelyükön, akár saját indíttatásukból. Hollandia egy „készségútlevélen” dolgozik, mondta Karien van Gennip munkaügyi miniszter márciusban. „Az első lépés ebben az, hogy közös nyelvet beszéljünk” – említette,  hozzátéve, hogy nem minden készségre hivatkoznak ugyanúgy az egész országban. A készségútlevél ezeknek a félreértéseknek az elkerülését és a készségek egyértelmű behatárolását hivatott megoldani.

Magyarország élen jár a munkavállalók átképzése terén

Hazánkban a fentiek tükrében már sor került a felnőttképzés átalakítására, hogy azoknak a munkavállalóknak, akik már kikerültek az iskolarendszerből, továbbra is adott legyen a kor követelményeinek megfelelő készségek megszerzése, amelyek hozzájárulnak a versenyképességhez. 

Az új felnőttképzésről szóló törvény célja, hogy a munkavállalók meg tudjanak felelni a gazdasági, kulturális és technológiai fejlődés kihívásainak, eredményesen kapcsolódhassanak be a munka világába, sikeresek lehessenek az életük során, és a felnőttkori tanulás, illetve képzés segítségével az életvitelük minősége javulhasson. Hazánkban szükség van a szakmai, a nyelvi és a támogatott képzések szervezettségének növelésére, a tartalmuk minőségének és a megvalósításuk ellenőrzésének erősítésére. 

Mindezek keretében az új szabályozás kiemelt céljai között szerepel a hiányzó iskolai végzettség és/vagy szakképzettség megszerzésének lehetővé tétele a felnőttek számára a tudatos szakma- és képesítésválasztás érdekében, amely egy vagy több foglalkozás egy vagy az összes munkakörének betöltésére képesít. 

Idevehetjük a gazdaság, a tudás versenyképességének fejlesztését is. 

Továbbá a kiemelt célok között szerepel állami támogatású kompetenciafejlesztő és szakképzési programok bevezetése a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő rétegek, elsősorban az alacsonyan képzettek foglalkoztatásának elősegítésére. De itt még nincs vége, mivel a célok magukban foglalják a nyelvi kompetenciák fejlesztését is a gazdasági, kulturális és technológiai fejlődés kihívásainak való megfelelés céljából, végül pedig a hozzájárulást az információs társadalom új tudásszükségleteinek kielégítéséhez (digitális kompetenciák fejlesztése).

A felnőttképzés és az azt is érintő szakképzés területén 2019-ben és 2020-ban jelentős átalakításra került sor, amellyel a felnőttek tudásalapú gyakorlati oktatásban vehetnek részt, a jelenkorhoz igazodó szakmaismereteket szerezhetnek, és a tanulási eredményeik alapján könnyebben helyezkedhetnek el a munkaerőpiacon.

Ahhoz, hogy Magyarország megnyerje az előttünk álló évtizedet, mindenképp szükség volt a felnőttképzés reformjára, valamint olyan ösztönzők beépítésére, amelyek keretében a munkáltatók érdekeltté válnak abban, hogy a munkavállalói képzések keretében a kor követelményeinek megfelelő készségeket sajátítsanak el. 

A közép- és hosszú távú munkaerőpiaci igényekre az iskolai rendszernek kell választ adnia, míg a rövid távú, az új beruházásokhoz, a kapacitásbővítéshez, a modernizáláshoz kapcsolódó elvárásokra a felnőttképzésnek. Az új struktúra alapelve szerint az iskolarendszer feladata, hogy széles ágazati, szakmai alaptudást és a foglalkoztatók által elvárt kompetenciákat adjon. Ezzel az ágazati alaptudással lehet a duális gyakorlati képzésen hatékonyan elsajátítani a speciális szakmai ismereteket. Az iskolából kikerülő szakemberek ezzel a biztos szakmai alaptudással és a tanulás képességével lesznek képesek a felnőttképzés, valamint a vállalati továbbképzés rendszerében megújítani a tudásukat szakmai karrierjük során.

A felnőttképzésben két eltérő célcsoport digitális tudásának a fejlesztése is megjelenik. A technológiák megújításához kapcsolódva a vállalatoknál dolgozó rengeteg szakember tudását is meg kell újítani, hogy képesek legyenek a robotizált folyamatok tervezésére, telepítésére, működtetésére és karbantartására. Emellett a hátrányos helyzetű álláskeresők tudását is fejleszteni kell, mert a betanított, operátori munkakörökben is elvárássá vált, hogy képesek legyenek digitalizált környezetben dolgozni. Egyúttal létre kell hozni és működtetni szükséges az egységes munkaerőpiaci előre jelző rendszert, ami lehetővé teszi az adatokra alapozott döntéshozatalt. 

Az Ipar 4.0 igényeire választ adó, rövid ciklusú vállalati képzések támogatása kívánatos, valamint a képzési idő csökkentése a felnőttoktatásban és felnőttképzésben az előzetesen megszerzett végzettség vagy gyakorlatban szerzett tudás beszámításával.

A nemzetgazdaság versenyképességének az egyik kulcsa, hogy a magyar kis- és középvállalkozások termelési, illetve szolgáltatási hatékonysága javuljon, a működésükben nagyobb szerepet kapjon az innováció, ezért a képzési programoknak speciálisan a kkv-k igényein szükséges alapulniuk, azok fejlesztésére kell specializáltnak lenniük.

Borítókép: 123rf