Maduro elfogása látványos geopolitikai esemény volt, ám az olajpiacok reakciója visszafogott maradt. A Brent ára ugyan 60 dollár körüli szintre mérséklődött, de ez inkább a várakozásoknak, semmint a tényleges fejleményeknek köszönhető, hiszen 2-3 éven belül érdemi venezuelai olajkitermelés-növekedés aligha várható.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb jelentése figyelemre méltó fordulatot jelent a globális energiapiac megítélésében. E szerint a fosszilis üzemanyagok iránti kereslet várhatóan 2050-ig folyamatosan emelkedik, amennyiben a jelenlegi trendek fennmaradnak.
Trump az ENSZ-ben a megújuló energiákat „csalásnak” nevezte, mert szerinte drágák, és gazdasági összeomlást okozhatnak. Bjørn Lomborg energetikai szakértő egyetértett az állításokkal, kiemelve, hogy a nap- és szélenergia valós költségei magasak, így ezen a téren további innováció szükséges.
Egy észak-skóciai tengerparti óriás olajterminál átalakítása zöldenergia-központtá csökkenti a környezeti terhelést és gyorsabb projektindítást tesz lehetővé. A töredékére zsugorodott olajtranszfer helyett most szélenergiával és e-üzemanyagokkal foglalkozik a nagy állomás, ami globális példa lehet a hasonló esetekre.
A globális energiaipar fordulat előtt áll: miközben a zöldátállás lendülete megtörik, a vezető olajcégek új tartalékok felkutatására fókuszálnak. A magas infláció, a geopolitikai feszültségek és az energiabiztonság iránti igény miatt a fosszilis tüzelőanyagok korszaka még évtizedekig velünk maradhat.
Kína üzembe helyezte a Meng Hsziang (Álom) nevű mélytengeri fúróhajóját, amely képes 11 ezer méteres mélységbe lehatolni, és az óceáni tudományos kutatástól az olaj- és gázfeltárásig számos funkciót integrál. A hajó a kínai technológiai és tudományos innováció csúcspontja, amely előrelépést jelenthet a mélytengeri erőforrások kiaknázásában. Az év végén első útjára induló vízi járművel Kína erősítheti pozícióját a mélytengeri bányászat területén.
Az ország 2025 végére a napi 1,6 millió hordós kitermelést tűzte ki célul, amelynek eléréséhez pályázatokat hirdet feltárási szerződésekre.
Az amerikai palaolaj-kitermelés minden jel szerint elérte a csúcspontját, a Permian-medencében a fúrt kilométerenkénti olajkitermelés pedig csökkenésnek indult, miközben a mélytengeri olajberuházások gyorsan emelkednek.
Ambíciózus zöldcéljai ellenére Brazília a világ legnagyobb olajkitermelői között van és még feljebb is lépne a ranglistán.
Norvégia vált Európa első számú szénhidrogén-beszállítójává. A skandináv ország rekordbevételeit jelenleg az olcsó orosz energiáról leváló Európa biztosítja, a jövőbeni forrásokat pedig a zöldátálláshoz nélkülözhetetlen kritikusnyersanyag-készlete, valamint a megújulókkal működtetett high-tech szektora fogja garantálni. Mindezek birtokában Oslo szerepe egyre jobban felértékelődik úgy az európai, mint a világpolitikában.
Még a latin-amerikai nemzetek közt is szegény országnak számító Guyana ma Dél-Amerika egyik leggyorsabban fejlődő gazdasága, köszönhetően a nemrég felfedezett olajlelőhelyeinek. Venezuela, Kongó vagy Angola példája azonban azt mutatja, hogy a fekete arany feltűnése akár egy egész államot is megrázhat. Minden attól függ, hogy Guyana mire fogja felhasználni a hirtelen jött gazdagságát.
Az USA önmagát is túlszárnyalva 2023-ban több nyersolajat termelt, mint bármely más állam valaha. Ez igencsak kínos, miközben a világ nagy része a zöldátállásra törekszik, Joe Biden elnök pedig többször is ígéretet tett a megújuló energiára való átállásra és a fosszilis energia támogatásának felfüggesztésére. Mik lehetnek a jövőbeli tendenciák?
Az elmúlt évtizedben az Egyesült Államok maga mögé utasította Szaúd-Arábiát és az Oroszországot, így a világ vezető olajtermelőjévé vált. A mennyiség: 12 millió hordó naponta.
