Az Egyesült Államok továbbra is egyértelműen világelső az olajtermelésben. Még akkor is, ha ez se a republikánusok, se maga az elnök szerint nem Joe Biden Amerikája. 

Az USA a saját rekordját döntötte meg 

Az Egyesült Államok ma „több nyersolajat termel, mint bármely más állam valaha” – derült ki a U.S. Energy Information Administration (EIA, Amerikai Energiainformációs Hivatal) frissen közzétett adataiból. Ez a csoport az Energiaügyi Minisztérium egyik rejtelmes alosztálya. Az ábrák, amelyeket a hivatal Nemzetközi Energiastatisztikájában tettek közzé, két figyelemre méltó megjegyzést is tartalmaznak.  

Az egyik, hogy 2023-ban a belföldi termelés mértéke naponta 12,9 millió hordó volt, 

ami azt jelenti, hogy megdőlt a 2019-ben szintén az USA által felállított 12,3 millió hordó/napos rekord.  

A másik, hogy decemberben új havi kitermelési csúcs született: naponta 13,3 millió hordót hoztak felszínre. 

Az Egyesült Államok olajtermelése 2008-ban 62 éves mélyponton volt napi 4,95 millió hordós produktivitással. A mostani ütem még az ipari szakértőket és valószínűleg a politikai ellenfeleket is meglepte. Chuck Grassley, Iowa republikánus szenátora 5 napja azt posztolta az X-re: „Üdv Biden elnök Amerikájában, ahol a szövetségi kormány az energiafüggőséget választja az energiadominancia és -függetlenség helyett”. 

Az átlagamerikai is hátrahőköl az adatok láttán, visszaemlékezve Biden azon régi ígéreteire 

miszerint az USA átáll a megújuló energiára, és felfüggeszti a nemzetközi fosszilis tüzelőanyagokat használó projektek finanszírozását.  

Tavaly szeptemberben a belügyminisztérium 1980 óta a legkevesebb tengeri kőolajfúrási projektet tartalmazó elképzelést mutatta be. A kormány ekkoriban kezdte egy előre tekintő ötéves terv részeként közzétenni ezeket, de a Biden-adminisztráció csak hármat hagyott jóvá, és mindet a Mexikói-öbölben. Ennek egyik fő oka az EIA szerint az, hogy annak ellenére, hogy az aktív fúrótornyok száma az elmúlt évtizedben 69 százalékkal csökkent, a technológiai fejlődésnek köszönhetően az olajkitermelés hatékonysága javult. 

Senki nem tud, de valószínűleg nem is akar az USA nyomába érni 

Az EIA jóslata szerint kicsi az esélye, hogy a rekordmértékű amerikai termelést bármely globális versenytárs túlszárnyalná. A számítások szerint tavaly a világszintű termelés 81,7 millió dollár/napos ütemben zajlott, tehát ennek 16 százalékáért az USA felelt. A következő a rangsorban Oroszország, amely kicsivel több mint 12 százalékkal vette ki a részét a globális termelésből. A harmadik helyen három álló Kanada, Irak és Kína összesen 13,1 millió hordót termelt naponta, épphogy többet, mint az Egyesült Államok egymaga.  

Nem valószínű, hogy a közeljövőben bármely másik ország megtöri az amerikai rekordot, hiszen egyik sem érte el a napi 13 millió hordónyi kitermelési ütemet” 

 – írta az EIA, hozzátéve, hogy ez az irány ellentétes a globális trendekkel. „A szaúdi állami tulajdonban lévő Aramco nemrég ejtette azon terveit, hogy 13 millió hordó/napra növelje a termelési kapacitását 2027-ig”, mivel a zöldenergiára helyezik a hangsúlyt. 

Biden ellentmondásos olajpolitikája egyedülálló módon egyszerre képes felbosszantani a nagy olajvállalatokat és a környezetvédőket. Az EIA szerint az olajláz nem igazán csökken a közeljövőben. Más információk szerint az amerikai kitermelés 2024-ben valószínűleg napi 13,2 millió, 2025-re pedig napi 13,5 millió hordóra fog növekedni. Ezzel ellentétben az OPEC-országok (Szaúd-Arábia, Irak, Irán, az Egyesült Arab Emírségek és nyolc további állam) termelése változatlan marad, így Amerika mellett Kanada, Brazília és Guyana – Dél-Amerika harmadik legkisebb állama – válik az olajtermelés nagyágyújává.  

(Forrás: Fast Company) 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Shutterstock