Az ipari adatok azt mutatják, hogy az exportpiacaink gyengélkedése és a német recesszió továbbra is érezteti hatását a magyar gazdaságban. Az ágazat már túl lehet a mélyponton, azonban a kilábalás valószínűleg lassú lesz.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzőjének kommentárja
Továbbra is visszatükröződik az exportpiacaink gyengélkedése az ipari adatokban, ahogy azt a hétfői exportadatok már előrevetítették. Az ipar teljesítménye márciusban éves alapon, figyelembe véve, hogy az idén a tavalyinál 3-mal kevesebb munkanap volt a hónapban, 2,8 százalékkal csökkent. Havi bázison is mérséklődött a termelés volumene, 3,0 százalékkal, amely a februári kiugró, 3,6 százalékos növekedés korrekciójaként is tekinthető.
A KSH az első becslés keretében részletes adatokat még nem közöl, csak azt, hogy a legnagyobb súlyú ágak közül a járműgyártásban és a villamos berendezés gyártása ágazatokban esett vissza érdemben a termelés volumene, vagyis az elsősorban exportra termelő ágakban, miközben a jelentős részben a hazai piacra termelő élelmiszeriparban kisebb volt a csökkenés. Ez jól mutatja az ágazat kettősségét az idei évben. A külső kereslet mérséklődése, a német gazdaság problémái számottevően visszavetik az exportorientált ipari termelést, miközben
a belső kereslet a reálbérek emelkedése következtében fokozatosan kezd helyreállni,
ugyanakkor súlyánál fogva nem tudja ellensúlyozni a külső környezetből következő kedvezőtlen hatásokat.
Fontos, hogy talpra álljon a német ipar
Vegyes hírek érkeztek a német iparból is márciusban. A februári kiemelkedő, havi 1,7 százalékos bővülés után várható volt egy kisebb korrekció, azonban a 0,4 százalékos visszaesés kedvezőbb, mint az elemzői várakozások. Mindeközben a kevésbé volatilis háromhavi növekedés 1,0 százalékot tett ki a legfontosabb külpiacunkon. A német ipar helyzetét jelenleg az energiaintenzív ágazatok alacsony bázis utáni lassú növekedése húzza felfelé, ezek körében a termelés volumene márciusban stagnált, miközben a háromhavi bővülésük 4,8 százalékot tett ki. Az ipari rendelésállomány alakulása is vegyes képet mutat, havi alapon a rendelések volumene 0,4 százalékkal csökkent, ebben azonban a nagy rendelések elmaradása játszott szerepet, anélkül 0,1 százalékos volt a bővülés. Viszont
a magyar szempontból kifejezetten fontos autógyártás ágazatban 1,1, míg az elektronikai termékek gyártása ágazatban 5,9 százalékkal nőtt a rendelésállomány.
Vagyis a magyar ipar számára kiemelten fontos német piac továbbra is visszafogott teljesítményt nyújt, és bár a hangulatindexek alapján vannak már jelei a kilábalásnak, az adatok alapján ez várhatóan nem lesz gyors.
A német gazdaság problémái miatt az ipari termelés és azon keresztül az exportkilátások összességében kedvezőtlenek. A mélyponton már túl lehet az ágazat, ugyanakkor lassú kilábalásra kell számítani. A belső kereslet élénkülése segítheti a további bővülést, azonban ahhoz, hogy az ipar és a kivitel érdemben támogassa és dinamizálja a növekedést, jelentős külpiaci fordulatra van szükség.
(Forrás: KSH)
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Shutterstock
