A nemzetgazdasági tárca vezetője a Microsoft, vagyis a világ legnagyobb szoftvervállalatának képviselőivel tárgyalt, köztük Robert Ivanschitzcal, a cég jogi és vállalati ügyekért felelős vezető jogtanácsosával, aki egy olyan szakemberekből álló csapatot irányít, amely Közép-Európában, a Közel-Keleten és Afrikában mintegy 109 országban segíti a vállalat üzleti tevékenységét.  

A felek a megbeszélés folyamán egyetértettek abban, hogy  

az olyan fejlett technológiák, mint az 5G, a Big Data vagy az MI használata a gazdaságok legfontosabb kitörési pontjává váltak. 

Nagy Márton az MI szabályozásával kapcsolatban kiemelte, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium és a kormány számára az MI elsősorban versenyképességi kérdés. A miniszter ismertette azt a magyar álláspontot, amely szerint az európai vállalkozásokat és fejlesztéseket támogató, a kkv-k kitettségét csökkentő szabályozásra van szükség. Az a megközelítés elfogadható és támogatható, amely a magánszemélyeket, valamint az intézményeket védi, de a technológia fejlődését nem korlátozza, a bürokráciát feleslegesen nem növeli, továbbá a tagállamok számára kellő mozgásteret biztosít.  

Ezért az MI terén is erősíteni kell az európai autonómiát, szuverenitást és támogatni szükséges a nemzeti nyelvi modellek létrehozását. 

A tárcavezető nyomatékosította, hogy a digitális gazdaság már ma is a teljes GDP legalább 25 százalékát adja hazánkban, viszont a kormányzat célja, hogy 2030-ra Magyarország az EU tíz, digitálisan legfejlettebb országa közé tartozzon. Ezért különösen nagy a jelentősége annak, hogy az MI-rendelet hazai végrehajtása során a magyar fejlesztéseket és vállalkozásokat támogassa és segítse. Azáltal, hogy a hazai gazdaság szereplői hatékonyan alkalmazzák az új technológia nyújtotta lehetőségeket, és ezzel a piacon versenyelőnyre tesznek szert, érdemben hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a kormány 2024-ben újraindítsa, 2025-ben pedig tovább emelje a gazdasági növekedés ütemét. 

Címlapfotó: kormany.hu/Papp Szabolcs