A nagyhatalmak közötti versengés fejlődést idéz elő, ami olykor olyan innovációt szül, amely alapjaiban képes megváltoztatni az addigi világunkat. Milyen változást hoz a mesterséges intelligencia a gazdaság, a demográfia, a politika, de mindenekelőtt a hidegháború 2.0-ban?
Az USA exportkorlátozó intézkedéseire megjött az újabb kínai válasz. Ezúttal az Intel volt a célpont, amely Peking miatt csúszott le egy számára rendkívül előnyös üzletről.
Az Egyesült Államok mindent megtesz, hogy tervébe az EU-t is belerángatva szorítsa vissza Kínát a globális piacokról, ám igyekezete hiábavaló. Az óriási gépezet már magát hajtja előre, és nem lehet megfékezni.
A Nyugat által ismételgetett „kockázatmentesítés” Peking szerint csak egy terminológiai tévedés. Mindegy, minek nevezik, Washington célja Kína elszigetelése és kiszorítása a globális piacról.
Az Nvidia vezérigazgatója a legnagyobb ostobaságnak nevezte a kínai export tilalmát.
Miközben Biden a két ország között enyhülésről beszélt, Kína bejelentett egy szankciót, válaszul az USA tiltólistáira.
Egy 1. világháborút megelőző klasszikus pillanatban vagyunk, ahol a legkisebb tévedés is katasztrofális következményekkel járhat – mondta a külügyi legenda egy friss interjúban.
Egyszerre támadó és óvatos stratégiát fogalmaztak meg a G7-ek Kínával szemben. Az egység látszata kétségtelen, a hangsúly a finomhangolásokon lesz.
Peking évtizedek szorgalmas munkájával érte el a mostani kereskedelmi szintet. Mindez kártyavárként omolhat össze.
Finnország volt miniszterelnöke szerint a globális nyugatnak nem moralizálnia kellene, hanem keresni az együttműködést a keleti és déli országokkal, mielőtt világrendje maradványai is eltűnnek.
