Nem titok, hogy Kína ma a világ legnagyobb megújulóenergia-termelője: nap- és szélenergia-kapacitása idén már megközelítheti az 1700 gigawattot – ez jóval több, mint az Európai Unió és az Egyesült Államok 1100 gigawatt körüli együttes teljesítménye, bár lakosságarányosan még vezet a Nyugat, de már nem sokáig. A kínai zöldforradalom azonban nem áll meg a határoknál: Peking […]
A Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetséges (ASEAN) Kuala Lumpurban tartotta meg az éves csúcstalálkozóját. A gyűlésen az Egyesült Államok és Kína is igyekezett megerősíteni a gazdasági befolyását, a térség államai pedig tovább egyensúlyoznak a két nagyhatalom között.
Indonéziának is sikerült elérni az eredeti Trump-vámok csökkentését. Az amerikai elnök szerint „teljes hozzáférést” kaptak a délkelet-ázsiai ország piacához, Jakarta azonban pozitívan nyilatkozott a megállapodásról. Mutatjuk a részleteket!
Trump július 7-én újabb vámokkal fenyegette meg Délkelet-Ázsia országait, amelyek egyik fő célja, hogy bezárják a kínai vállalatok azon alternatív megkerülő útvonalait, amelyeken keresztül kijátszhatták a kínai exportra kivetett tarifákat. Most viszont vámfal emelkedik a térségben, amely globálisan is éreztetheti a hatását.
Ázsia legnagyobb gazdaságai olyan lépésre szánták el magukat, amely az amerikai dollártól való eltávolodásukat jelzi. Május 4-én az ASEAN+3 tagjai bejelentették, hogy elfogadtak egy gyors pénzügyi mechanizmust, amely elsőként fogja alkalmazni a regionális valutákat, beleértve a jüant.
Délkelet-Ázsia országai aggódnak, hogy az USA és Kína közti rivalizálás veszélyezteti a régió békéjét és növekedését, mivel mindketten próbálnak befolyást gyakorolni a térségre. A kulcsfontosságú tengeri útvonalak miatt a verseny fragmentálhatja az ellátási láncokat, ami Magyarországot is érintheti.
Indonézia hivatalosan is a BRICS legújabb tagjává vált kedden, jelentette be a soros brazil elnökség. Ezzel a szövetség létszáma 10-re nőtt.
A világkereskedelem fókusza egyre inkább Délkelet-Ázsiára irányul, ahol az ASEAN országai a gazdasági integráció és a külföldi befektetések révén a globalizáció következő szakaszának kulcsszereplőivé váltak. Kína és az USA között egyensúlyozva a régió geopolitikai és gazdasági közvetítőként erősíti pozícióját.
A napokban zajlott Laosz fővárosában az ASEAN, a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége csúcstalálkozója, amelynek egyik fő témája az volt, miképp erősíthetné az Egyesült Államok a konvergenciáját az ázsiai partnereivel. Viszont a délkelet-ázsiai országok „oldalválasztása” a két versengő hatalom, Kína és az USA között hosszú ideje aggodalomra ad okot.
Október 11-én zárult az ASEAN-csúcstalálkozó Laoszban, ahol a fő témák között szerepelt a mianmari válság és a dél-kínai-tengeri feszültségek, ez utóbbi apropóján pedig az amerikai–kínai rivalizálás is. Bár a tagállamok próbálnak egyensúlyozni az USA és Kína között, érdemi előrelépést nem sikerült elérni sem Mianmar ügyében, sem a regionális feszültségek enyhítésében.
A délkelet-ázsiai kormányok eltérő mértékben alkalmazzák a bebiztosítási stratégiát. Indonézia például az óvatos és puha hedging stratégiát követi Kínával szemben, míg a Fülöp-szigetek erőteljesebb megközelítést alkalmaz, amely magában foglalja a partnerség erősítését az USA-val, Japánnal, Ausztráliával és más nyugati orientációjú hatalmakkal.
Délkelet-Ázsia országai Kína és a Nyugat között egyensúlyoznak, kiélvezve azt, hogy Washington és Peking egyaránt stratégiai partnerként tekint a régióra. Vajon meddig kell még várni a közös fellépésükre?
Nagy arcból könnyű veszíteni. Ez igaz az USA jelenlétére is Délkelet-Ázsiában, ahol egyre veszít a befolyásából, miközben Kína erősíti a gazdasági és diplomáciai jelenlétét a térségben. Az amerikai külpolitika túl nyersen érvényesíti a saját érdekeit, ami idegennek hat a helyi kultúrák számára. A régióban végzett felmérések szerint egyre több ország fordul el Washingtontól.
Délkelet-Ázsia egyre inkább a BRICS-országok felé fordulna, és ez olyan globális változás lenne, amelyet Washingtonban kevesen láttak előre. Amerika gondosan építgette az ASEAN-szövetséget, csakhogy a benne lévő országokat csábítja a finanszírozáshoz való hozzáférés és az USA befolyásától való függetlenség. Eközben Lavrov orosz külügyminiszter bejelentette, hogy lassítaná a BRICS bővítését, mert még ki kell dolgozni a tagság feltételeit.
India a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) országainak központi bankjaival közösen gőzerővel dolgozik egy olyan platformon, amely lehetővé teszi a határokon átnyúló azonnali és olcsó lakossági tranzakciókat.
A világkereskedelem teljes átrendeződését tapasztalhatjuk az elmúlt években. A geopolitikai távolság egyre inkább meghatározza az országok kereskedelmi kapcsolatait, ennek köszönhetően az egymástól távoli államok egyre kevésbé kereskednek egymással. A többnyire a fejlődő országok közé tartozó közvetítő államok lehetnek a folyamat fő nyertesei, amelyek ennek köszönhetően a beáramló külföldi tőkebefektetésekből a korábbinál jóval nagyobb szeletet hasíthatnak ki.
A világkereskedelmet a korábban vártnál is jobban átformálja a blokkosodás: az Egyesült Államok és Kína, illetve az EU és Oroszország közötti kereskedelmi szálak drasztikus meggyengülése várható a következő tíz évben. A világban zajló folyamatok és trendek mind a szétválás irányába mutatnak, az átrendeződés elsődleges nyertesei pedig a mosodaországok és az el nem köteleződő középhatalmak (ingaállamok) lehetnek.
A Covid–19-pandémia előtt Délkelet-Ázsia az ASEAN-6 országokkal -Indonézia, Thaiföld, Szingapúr, Fülöp-szigetek, Vietnam, Malajzia- a világ egyik legdinamikusabban növekvő régiója volt. A járvány után és a kínai korlátozások feloldásával ezen államok visszatérésre készültek a korábbi erős növekedési ütemekhez, de 2023-ban a világgazdaság kevésbé támogató környezete miatt ezeket a várakozásokat módosítani kellett.
A délkelet-ázsiai nemzetek szeptember első hetében, ezúttal Jakartában rendeztek csúcstalálkozót, ahol több nagyhatalom is képviseltette magát. Az indonéz elnök felszólított az újabb konfliktusok elkerülésére, de olyan mindenkit érintő témákról is tárgyaltak, mint Kína lappangó terjeszkedése, valamint Észak-Korea tervezett fegyverszállítása Moszkvának. Egy valami viszont változatlan: az ASEAN továbbra sem tudja növelni jelentőségét.
Komolyan fontolóra vette a NATO, hogy létrehoz egy Japánban működő összekötő irodát. Ez felszínre hozta azokat a kérdéseket, amelyek felvetik egy NATO 2.0, azaz egy NATO-hoz hasonló szervezet kialakítását Ázsiában. Ez azonban jelenleg nem reális várakozás többek között az ázsiai nemzetek közötti különbségek, valamint a Kína-politikával kapcsolatos egység hiánya miatt.
