Az IMF előrejelzései szerint az idei növekedés az említett országok gazdaságaiban gyengébb lesz, mint – a 2012–2019 közötti- a világjárvány előtti átlag. Emellett az ASEAN-6 országokra vonatkozó 2023. évi általános növekedési előrejelzés 2022 közepe óta 0,80 százalékponttal, 5 százalékról 4,2-re csökkent, ami jóval a régió 2012–2019 közötti 5,1 százalékos átlaga alatt van.  

Ebben az elemzésben ezen államoknak az előzetes várakozásoktól egyértelműen elmaradó makrogazdasági teljesítménye mögött álló három fő tényezőt vizsgáljuk, majd azok konkrét reálgazdasági hatásait az idei harmadik negyedévre vonatkozóan ismertetjük. Az elemzés második fele a kedvezőtlen kilátások kezelését és az új növekedési lendületvételt célzó regionális tervet mutatja be. 

Az átlag alatti növekedési teljesítmény főbb okai 

Az ASEAN-6 országok 2023-as teljesítménye a fejlett gazdaságok magasabb kamatlábai, a világgazdasági növekedés lassulása és a Covid–19 utáni költségvetési normalizálás miatt maradt el az előrejelzésektől.

Az USA és az EU kamatemelései csökkentették a globális likviditást és növelték a hitelfelvételi költségeket. Ez pedig befolyásolta a fogyasztást, a beruházásokat és a kereskedelmet. Így az eredmény alacsonyabb gazdasági növekedés és növekvő inflációs nyomás volt. 

Összességében az ASEAN-6 gazdaságaira vonatkozó növekedési várakozások az idei évre vonatkozóan folyamatos kiigazításra szorulnak a szigorodó hazai és nemzetközi pénzügyi feltételek, a gyengébb külső kereslet és a kevésbé támogató fiskális politikák miatt. Bár a növekedés nemzetközi összehasonlításban még mindig erőteljes, elmarad a járvány előttitől. A legfrissebb adatokat 2023 harmadik negyedévére vonatkozóan az alábbiakban összegezzük az ASEAN-6 államok vonatkozásában, körvonalazandó az aktuális makrogazdasági körülményeket mint okozatot. 

Okozat: a második negyedév makrogazdasági körülményei 

Regionális makrogazdasági helyzetkép 2023. III. negyedévében
Bruttó hazai termék	Az ASEAN-6 országokban a gazdasági növekedés üteme éves és negyedéves összevetésben eltérő mértékben gyorsult.  A növekedés fő mozgatórugója a magánfogyasztási kiadások voltak, különösen Indonéziában, Malajziában és a Fülöp-szigeteken, ahol ezek a kiadások a gazdaság 60-70 százalékát tették ki.
Áru- és személyforgalom	A kereskedelem zsugorodott a gyengülő globális kereslet miatt, ami különösen Szingapúrt, Vietnamot és Malajziát érintette, mivel ezen országok gazdasága jelentősen exportfüggő.  Ugyanakkor a turizmus fellendült, különösen Thaiföldön, ahol ez az ágazat jelentős részét képezi a GDP-nek, ami a külföldi látogatók számának növekedésével magyarázható.
Feldolgozóipar	Az ASEAN feldolgozóipari beszerzésimenedzser-indexe (PMITM) szeptemberben 25 hónap óta először zsugorodott. Az index 49,6-os értéket mutatott, szemben az augusztusi 51,0-val. A legutóbbi eredmény az üzleti feltételek újbóli romlását jelzi, bár ez összességében marginális.
Munkaerőpiac	A járványhelyzet után stabilizálódik, a hivatalos munkanélküliségi ráta valamennyi gazdaságban folyamatosan csökken. A ráta a Fülöp-szigeteken ingadozó, mert ott a szezonális foglalkoztatás a meghatározó.
Árfolyam- és árstabilitás	A régió valutái gyengültek, bár a legtöbb erősödött a dollárral szemben. Ezt az USA kamatemelései, a szűkülő kamatkülönbségek és a növekvő nyersanyagárak okozták. Az infláció magas maradt, de a legtöbb országban a céltartományon belül csökkent. Részben az energiaszektor kínálati oldali nyomása és a világpiacon mérséklődő élelmiszerárak miatt. Többségében a központi bankok változatlanul hagyták az irányadó kamatlábakat, Szingapúr és Vietnám kivételével, ahol az infláció nem mérséklődött.
Tőkeáramlás	A közvetlen külföldi tőkebefektetések (FDI) áramlása a globális gazdasági visszaesés miatt az egész régióban lelassult, különösen Malajziában, a Fülöp-szigeteken és Szingapúrban. Eközben a kamatlábemelések szüneteltetése csökkentette a tőkekiáramlás lehetőségét; a legtöbb délkelet-ázsiai ország devizatartalékai ennek következtében nőttek.

Az ASEAN ellenálló képességének erősítése a jövőbeli sokkokkal szemben 

A térség vezetői megállapodtak az ASEAN ellenálló képességének megerősítésére, hogy a jövőbeli gazdasági kihívásokra gyorsan és hatékonyan reagálhassanak. Ez a fókusz az egészségügyi, az éghajlati katasztrófákkal szembeni, az élelmiszer-, az energia-, a makrogazdasági és a pénzügyi stabilitásra, az ellátási láncok, valamint az intézményi rendszerek ellenálló képességére irányul. 

Ennek elérése érdekében az ASEAN vezetői többek között a mezőgazdasági és erdészeti, a közlekedési és a gazdasági minisztereket bízták meg azzal, hogy működjenek együtt az élelmiszerek és a mezőgazdasági inputanyagok zökkenőmentes integrált logisztikai rendszereinek fejlesztése, valamint az ASEAN Élelmezésbiztonsági Közösség felé vezető együttműködés megerősítése érdekében. A térség államainak a vezetői továbbá megbízták a pénzügyminisztereket és a központi bankok elnökeit, hogy 

1. a térség illetékes ágazati szerveivel összehangoltan dolgozzák ki az ASEAN Helyi Valutatranzakciós Keretrendszerét a helyi valuták használatának előmozdítása érdekében a régión belül, 

2. felügyeljék a regionális fizetési összekapcsolhatóság megvalósítását és fejlesztését, 

3. ösztönözzék a digitális eszközökkel kapcsolatos további együttműködést, 

4. erősítsék a regionális makrogazdasági koordinációt, többek között az ASEAN+3-partnerországokkal (Japán, Kína, Koreai Köztársaság) a csinagmaji kezdeményezés többoldalúvá tételének működési készenlétét illetően. 

Az ASEAN-vezetők továbbá megbízták az érintett szakminisztereket, hogy biztosítsák a regionális ellátási láncok összekapcsolhatóságát – különösen az alapvető áruk és termékek zökkenőmentes áramlását – a kereskedelmet akadályozó szükségtelen korlátozások vagy akadályok minimalizálásával, a kereskedelemmel kapcsolatos intézkedésekkel kapcsolatos információk időbeni megosztásának biztosításával, valamint a digitális technológiákban rejlő lehetőségek feltárásával az ellátási láncok kockázatkezeléséhez. 

Új növekedési hajtóerők kihasználása 

Mindezek mellett határoztak arról, hogy az ASEAN közösségépítési menetrendjét összehangolják az új globális trendekkel és proaktívan kihasználják a növekedési lehetőségeket. Azonosították az új növekedési hajtóerőket: globális ellátási láncok, digitális átalakulás, zöld-, kék, kreatív és inkluzív gazdaság.

Felkérték a különböző minisztereket, beleértve az ASEAN Gazdasági Közösség Tanácsának tagjait, hogy dolgozzanak a stratégiai célkitűzések elérésén, például a térség szén-dioxid-semlegessége, a digitális gazdasági keretmegállapodás és az elektromosjármű-ipar fejlesztésének előmozdításán.  

A gazdasági miniszterek feladata, hogy lépéseket tegyenek a regionális ipari együttműködés, valamint az értékláncfejlesztés kiterjesztése és elmélyítése érdekében, különösen a csúcstechnológiai és magas hozzáadott értékű ágazatokban, többek között az alábbiak révén: 

1. az ASEAN ipari projektalapú kezdeményezés keretének végrehajtása, 

2. a Regionális Átfogó Gazdasági Partnerségi szabadkereskedelmi megállapodás (RCEP) teljes körű végrehajtása, 

3. annak biztosítása, hogy az ASEAN árukereskedelmi megállapodás (ATIGA) és a különböző ASEAN+1 szabadkereskedelmi megállapodásokról folytatott tárgyalások olyan megállapodásokat eredményezzenek, amelyek relevánsak, korszerűek, előremutatók és jobban reagálnak a regionális és globális fejleményekre, 

4. a digitális átalakulás optimalizálása az ASEAN Egyablakos Rendszerének teljes körű végrehajtása és kihasználása révén. 

Egy előretekintő, jövőbe mutató ASEAN felé 

A térség vezetői jövőorientált víziót és kezdeményezéseket fogalmaztak meg a terület hatékonyságának és hatásának optimalizálására. Ezek közé tartozik az ASEAN Indiai-csendes-óceáni Kilátások megvalósítása, a jövő gazdaságára való felkészülés, a jövőre kész ASEAN-intézmények kiépítése és a fenntartható fejlődési célok felé való haladás. Különböző minisztériumokat és tanácsokat bíztak meg az előretekintő ASEAN-menetrend kidolgozásával és végrehajtásával. 

Mi várható? 

Az elemzés kiemeli, hogy a globális növekedés lassulása, a magas nyersanyagárak és a szigorodó pénzügyi feltételek szakpolitikai, valamint megélhetési kihívásokat jelentenek a vizsgált  régióban, gyengítve néhány tagállam gazdasági teljesítményét. A térség növekedését a belföldi kereslet, a szolgáltatások és a turizmus fellendülése támasztja alá, amelyet Indonézia ASEAN-elnöksége kiemel. A vezetői nyilatkozat, bár nem jelent paradigmaváltást, mintaként szolgálhat más fejlődő gazdaságok számára. 

Az eredeti, teljes elemzés az Eurázsia Központ honlapján olvasható. 

Címlapfotó: Shutterstock