Egyes országok fejlődésének vizsgálatakor általános problémaként jelenik meg, hogy csak egy-egy fontosnak tekintett mutatóra fókuszálunk, holott ennél sokkal komplexebb egy nemzetgazdaság fejlődésének a mérése. Mihálovics Zoltán, a Makronóm Intézet elemzője a Mandineren megjelent cikkben mutatta be e fejlődés mérésének problémáit és a Makronóm által talált megoldást. 

Az elmúlt hetekben röppent fel az a hír, hogy Románia megelőzte Magyarországot. Az Eurostat adatai alapján vásárlóerő-paritáson számolva (PPP) 2023-ban a román bérek megelőzték a hazaiakat. Arról azonban már nem szólnak a témában készült cikkek, hogy vajon a társadalom milyen széles rétege is részesül ebből a bérből. Korábban az egy főre jutó GDP tekintetében olvashattunk hasonlókat. Mindkét példánál értelmezési hibába ütközhetünk, ha csak ezekből szeretnénk következtetni egy nemzetgazdaság fejlődési pályájára, hiszen ennél jóval összetettebb a kép. Ezért érdemes megvizsgálni a két ország teljesítményét jóval átfogóbb, komplexebb mutatókra támaszkodva is.   

A Harmonikus Növekedési Indexet a Makronóm Intézet a jóllét mérésére fejlesztette ki 

A Harmonikus Növekedési Index (HNI) a jóllét fenntartható növekedésének adatalapú mutatója, amely képes átfogó képet adni egy ország jóllétének alakulásáról, kiküszöbölve a korábban említett egysíkú megközelítést. A mutató 32 változóból épül fel és 87 ország adatait tartalmazza. A HNI a „GDP-n túli” (beyond GDP) területhez hasonló mutatókat több tekintetben meghaladja, mivel azok vagy-vagy kapcsolat alapján mérnek: a nagyvállalatok vagy a környezeti, vagy a társadalmi fenntarthatóság szempontjából mérik a jóllétet és a fejlődési pályát. Ehhez képest  

a HNI ennél tovább megy, és a fenntarthatóság összes fontos aspektusára reflektál (gazdasági, pénzügyi, környezeti, munka- és tudásalapúság, társadalmi és demográfiai fenntarthatóság). 

A HNI vizsgálatakor nemcsak a szint számít, hanem az országok önmagukhoz viszonyított fejlődése is, amely alapján Magyarország Lengyelországgal együtt az egyik legmagasabb átlagos éves növekedést mutatta fel 2005 és 2021 között.    

A kiragadott mutatók nem mutatják meg a valós fejlődési pályát 

Kiragadott mutatók alapján a szerint, hogy mely ország áll közelebb az uniós átlaghoz, téves lenne arra a következtetésre jutni, hogy Románia fejlettebb lenne Magyarországnál. Meglátásunk szerint a hosszú távú gazdasági fejlődési pályát nem erőltetett módon, hanem a társadalmi, demográfiai, környezeti és munkaerőpiaci tényezők egyensúlyával szükséges elérni és fenntartani.   

Nézzünk erre két példát!  

Első: a magyar háztartások megtakarításai magasabbak, mint keleti szomszédunknál, így már itt problémába ütközik az összehasonlítás, hiszen ha a hazai háztartások pénzügyi vagyona többszörös, akkor az életszínvonal sem lehet jobb Romániában. Második: Japán GDP-je a 2011-es fukusimai atomerőmű-balesetet követő években tudott növekedni a leginkább, mivel a tragédia után a katasztrófaelhárításra fordított összeg megdobta a GDP-t. Ha csak a nyers számokat vesszük alapul, akkor azt hihetnénk, hogy a katasztrófa a gazdasági növekedésre és ezáltal a japán társadalomra is pozitív hatással volt, de természetesen ez nem így történt.  

Ha túllépünk az egyszerű mutatók vizsgálatán, láthatjuk, hogy 2005 óta a román és a magyar gazdaság is felzárkózott, de előzésről egyelőre nem beszélhetünk   

Érdemes a V4-országok és Románia viszonylatában is elvégezni az összehasonlítást nem csupán a széles körben alkalmazott mutatók, hanem a HNI alapján felállított globális rangsor szerint is. A V4-eknél Csehország van a legelőkelőbb, 21. helyen 65-ös HNI-értékkel, majd Szlovákia a 23. helyen 65-ös, Magyarország a 29.-en 57-es, végül Lengyelország a 31. helyen 56-os HNI-értékkel. Ehhez képest Románia a 46. 47-es HNI-értékkel.

1. ábra – A HNI-helyezés alakulása, forrás: hni.hu 

Ha a hat pillért vesszük figyelembe, akkor a következő megállapításokat tehetjük. Míg pénzügyi fenntarthatóságban – amely azt nézi, hogy a jóllét növelése a jövő generációk terhére megy-e végbe, vagy sikerül megállítani és csökkenteni az eladósodást – a cseh, lengyel és magyar adatok között kismértékű a különbség (59, 60 és 58 pont), addig Szlovákia és Románia jelentősen lemarad a három visegrádi országtól. Az utóbbi mindössze 40 pontot ért el, ami elsősorban a folyó fizetési mérleg egyenlege, a kiigazított nettó megtakarítás, a K+F-kiadások és a gazdasági függőségi rátában történő elmaradással magyarázható.   

A munka- és tudásalapú társadalom dimenzióban a visegrádi négyek között szintén nincs jelentős eltérés, a pontszámok 54 és 60 közöttiek, míg Romániában csupán 39, ami elsősorban a foglalkoztatási ráta alacsony szintjével és a munkatermelékenység lemaradásával magyarázható.  

A társadalmi fenntarthatóság esetében Románia szintén jelentősen leszakad a V4-ektől, ami az országban meglévő vagyoni egyenlőtlenségekkel magyarázható. A gazdasági fejlettség és fejlődés pillér is hasonló eredményeket mutat az 5 ország esetében. A demográfiai és környezeti pillér esetében Lengyelország van jelentős lemaradásban a többi vizsgált államhoz képest, leginkább a magas fosszilistüzelőanyag-aránya miatt

2. ábra – A HNI dimenziói, forrás: HNI.hu

Az egymás közti összehasonlítás után érdemes azt is megvizsgálni, hogy önmagukhoz képest az egyes államok hogyan fejlődtek. A rangsorban elért helyezést és a pontszámokat tekintve a V4-ek és Románia közül Magyarország, Lengyelország, illetve Románia érte el a legnagyobb fejlődést.  

Míg 2005-ben Magyarország az 50. helyen szerepelt, 2021-re a 29.-re zárkózott fel, 

Lengyelország az 58. helyről a 31., Románia a 73.-ról a 46.-ra lépett.   

Összességében tehát érdemes a helyén kezelni a magyar gazdaság román megelőzéséről szóló híreket egy-egy kiragadott mutató alapján. A GDP-hez hasonló jelzőszámok helyett észszerűbb az egyes nemzetgazdaságok fejlődését komplexen megítélő mutatókra támaszkodni.   

Az eredeti cikk a Mandiner Makronóm rovatában jelent meg. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Shutterstock