„Mivel a nap- és a szélenergia rapszodikusan áll rendelkezésre, ahhoz, hogy fel tudjuk használni, tárolni is szükséges. Magyarország a zöldenergia tárolására alkalmas high-tech rendszerek gyártásában a világ negyedik legnagyobb kapacitásával fog rendelkezni 2030-ra” – mondta György László hétfőn Veszprémben. 

A zöldenergetika piaca 2050-re várhatóan a nyolcszorosára bővül, Magyarország pedig nem követője, hanem éllovasa lesz a fordulatnak – jelezte a kormánybiztos. Korábban Steiner Attila energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár rávilágított, hogy a napelemek már több mint 6000 megawattnyi energiát termelnek, tehát amikor süt a nap, akkor – kiegészítve a paksi atomerőművel – már fedezik a hazai energiafelhasználást. Persze amikor nem süt, akkor más a helyzet… A kormányzat ezért is különített el 200 milliárd forintot a termelésre, a tárolásra és a gyártókapacitások létrehozására különböző pályázatok formájában, emelett vizsgálják a geotermikus energia és a biogáz szélesebb körű felhasználását is. 

A politikus azt is bejelentette, hogy több mint 165 ezer új okosmérőt telepít szolgáltatási területén az E.ON Hungária Csoport. Az új mérőórák – szemben a hagyományos fogyasztásmérő berendezésekkel – a távoli leolvasásra is képesek, tehát a fogyasztóknak már nem kell ezzel foglalkozniuk. Az okosmérőkkel az áramfelhasználás mellett az esetleges betáplálás is nyomon követhető, ami a napelemes háztartásoknak előnyös.  

Kína monopolhelyzetben van az ellátási láncban 

Az Index.hu oldalán megjelent friss interjúban Kecskés Bálint és Mihálovics Zoltán, intézetünk elemzői megvizsgálták, hogy milyen tempóban halad az európai és a hazai napelempiac, valamint a zöldátállás. 

A Makronóm Intézet elemzői szerint bár a fotovoltaikus technológia alkalmazását az Egyesült Államokban fedezték fel, mára mégis Kína uralja azt. Az innovációban továbbra is az USA az első, de a tíz legnagyobb napelemgyártó vállalat közül nyolc az ázsiai országban van, miközben csupán kettő található az amerikai kontinensen. Peking 2011 óta mintegy 50 milliárd dollárt fektetett az iparág ellátási láncába, tízszer annyit, mint Európa, aminek eredményeképpen mára Kína egymaga szállítja a világ napelemeinek 80 százalékát.  

A távol-keleti nagyhatalom fölénye annak a tudatos, immár negyed évszázada tartó iparpolitikájának köszönhető, ami jó eséllyel a következő években is fennmarad 

– mutatott rá Kecskés Bálint, a Makronóm Intézet elemzője. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint tavaly 50 százalékkal, közel 510 gigawattra nőtt a globális éves megújuló kapacitás bővítése, ami az elmúlt húsz év leggyorsabb növekedési üteme. Bolygónkon a napelemek adták a világ megújuló kapacitásainak háromnegyedét. A jelenlegi piaci körülmények és a meglévő szabályozások mellett a globális megújulóenergia-kapacitások 2028-ra elérik a 7300 gigawattot, ami ugyan elmarad a háromszoros célértéktől, mégis jelentős, 2,5-szeres növekedés 2022-höz képest.  

„Azzal, hogy a napelemek gyártásához szükséges kritikus ásványi anyagok feldolgozása erősen koncentrált az ázsiai országban, valamint a technológia alkotóelemeinek – a poliszilíciumnak, az ingotnak és a lapkagyártásnak – a részesedése nem egy esetben meghaladja a 95 százalékot, az iparág jelenleg teljes mértékben függ Kínától” – jelezte elemzőnk. 

Európának szüksége van Kínára 

Az Európai Unióban 2023-ban folytatódott az előző évek trendje, és mintegy 40 százalékkal növekedtek a napenergia-termelési kapacitások, ami elengedhetetlen a kitűzött célok eléréséhez: az EU vállalta, hogy 2025-ig több mint 320, 2030-ig pedig közel 600 giagawatt napelemes termelőkapacitást épít ki. Ez a 2020-as értékhez képest (136 gigawatt) 341,18 százalékos emelkedés egy évtized alatt. 

A hatékonyságnövekedés és a gyártói kapacitások bővülésének eredményeként a panelek ára jelentősen csökkent – olyannyira, hogy a túltermelés és az alacsony árak miatt egyre több gyártó kerül nehéz helyzetbe – jelezte Kecskés, megjegyezve, hogy ezzel párhuzamosan a telepítési költségek emelkednek a megnövekedett igények és a magas munkaerőköltségek miatt.  

Alternatív megoldásként mára Hollandiában és Németországban is gyakori példa, hogy a kerítésre helyezik fel, vagy éppen azt helyettesítik a panelekkel. 

Tehát miközben az egyik oldalról túlkínálati problémák tapasztalhatók, addig a szolgáltatás, vagyis a tetőre telepítés, valamint a tartószerkezetek iránti kínálat nem tud lépést tartani a kereslettel. Az Európai Napelemgyártó Tanács februárban figyelmeztetett, hogy ha nem kapnak gyorssegélyt, akkor az európai napelem-előállítók is hamarosan leállnak az iparágba történő kínai befektetések elmaradása miatt. A problémát az egységár drámai esése okozta (0,2 dollárcent/watt alatti), aminek következtében elmaradhatnak a befektetések. „Ez is aláhúzza azt, hogy kontinensünk zöldátállása szempontjából elengedhetetlenek a kínai befektetők, akik a globális piac kvázi egyeduralkodói” – fogalmazott az elemző.  

Magyarország élre tör 

A szakértők rámutattak, hogy Magyarországon az előállított villamos energia 18 százalékát napelemek termelték meg 2023-ban, amellyel az európai élmezőnybe tartozunk, a részarány tekintetében a második helyen állunk Görögország után. 

Mintegy 260 ezer ház tetején található napelem, a 2010 után épült családi házakat tekintve pedig minden negyediken üzemel ilyen berendezés – világított rá Mihálovics Zoltán. Az elemző szerint ebben az ugrásban nagy szerepe volt a kormányzati ösztönzőknek, amelynek négy zászlóshajója van:  

1. a lakosságot célzó Napenergia Plusz Program (75 milliárd forint),  
2. a vállalkozásokat érintő elektromosjármű-beszerzési pályázat (30 milliárd),  
3. az ipari felhasználóknak címzett tárolói pályázat (62 milliárd),  
4. valamint a zöldgazdaság területén működő mikro-, kis- és középvállalkozások technológiafejlesztését célzó Zöld Nemzeti Bajnokok támogatási program (mintegy 28 milliárd forint támogatással közel 60 milliárd forint értékű beruházás valósul meg). 

A hazai napenergia-ágazat növekedését jelzi, hogy a tavalyelőtti több mint 1000 megawatt után 2023-ban is rekordmértékben, mintegy 1600 megawattal nőtt az összes napelemes beépített teljesítmény, ami azt jelenti, hogy két év alatt megduplázódott a napenergia-kapacitás. A minden korábbit felülmúló éves bővülésen nagyjából fele-fele arányban osztoztak az ipari és a háztartási méretű rendszerek. A hazai napelemes megoldások összes beépített teljesítménye már meghaladja az 5600 megawattot, ám emellett fontos megemlíteni, hogy a paksi atomerőmű további 2000 megawattot táplál a hálózatba, így kiegyenlítő villamosenergia-forrásként képes funkcionálni. Ezért is lehetséges az, amiről Steiner Attila államtitkár beszélt, hogy megfelelő időjárási körülmények mellett, az atomerőművel kiegészülve, az ország képes a teljes szén-dioxid-kibocsátás-mentes működésre.   

A magyar zöldátállás sikerességét szintén jól példázza, hogy hazánk hat évvel korábban teljesítette a 2030-as célszámokat: a napenergia összteljesítménye az idén meghaladta a 6000 megawattot

– világított rá Mihálovics. Az ipari erőművek összes beépített teljesítménye 3478, a háztartási méretűeké 2362, a saját célra termelő erőműveké pedig 260 megawatt. Ezzel az eredeti időpontra, vagyis az évtized végére a Nemzeti Energia- és Klímaterv felülvizsgált változata már 12 ezer megawatt naperőművi kapacitással számol, ami várhatóan villamosenergia-exportra is elegendő lehet.  

A már meglévő és a tervezett napelemparkok, valamint a paksi atomerőmű termelésével Magyarország elektromos áramot exportálhat a jelenlegi importfüggőség helyett – mondta márciusban Lantos Csaba. Az energiaügyi miniszter kifejtette, hogy Magyarország még árambehozatalra szorul, a felhasznált villamos energia 25-26 százaléka import. Erőteljesen bővült ugyanakkor az elmúlt néhány évben a hazai napelempark, a legfrissebb adatok szerint már 6100 megawatt teljesítményű telep létesült, ennek mintegy 60 százaléka ipari, 40 százaléka háztartási. A tárcavezető szerint, ha az új paksi blokkok üzembe állnak, illetve a jelenlegi atomerőmű üzemidejét meghosszabbítják, Magyarország nettó exportőr lehet. 

Kapcsolódó: 

Borítókép: shutterstock