Nem csitul a világpolitika arénája, folytatódik a geopolitikai blokkosodás. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) a globális kereskedelmi volumen kapcsán a legfrissebb előrejelzésében 2,6 százalékos növekedést vár a tavalyi 1,2 százalékos esést követően. Ennek oka az infláció csökkenése és a monetáris politika borítékolható normalizációja.
A Kereskedelmi Világszervezet szerdán közölte, hogy várakozásai szerint a világkereskedelem az idén fokozatosan fellendül, majd 2025-ben tovább emelkedik, ahogy a magasabb infláció hatásai megszűnnek.
A WTO legfrissebb, Globális kereskedelmi kilátások és statisztikák című jelentésében azt prognosztizálta, hogy a világkereskedelem teljes volumene 2024-ben 2,6, 2025-ben pedig további 3,3 százalékkal nő. Ez a vártnál nagyobb, a tavalyi évben 1,2 százalékos csökkenést követi, mivel az inflációs nyomás és a magasabb kamatlábak a nemzetközi kereskedelemre nehezedtek.
„Ennek az élénkülésnek az oka alapvetően az infláció és a monetáris politika normalizálódása, ami 2023-ban fékezte a kereskedelmet” – mondta Ralph Ossa, a WTO vezető közgazdásza.
A kereskedelmi fellendülés várhatóan széles körű lesz, beleértve Európát is, ahol tavaly a geopolitikai feszültségek és az orosz–ukrán háború által okozott energiaválság következtében a kereskedelmi forgalom az egyik legmélyebb visszaesést szenvedte el.
Ossa szerint „Európa tavaly nagyon megterhelte a nemzetközi kereskedelmet, és úgy látjuk, hogy ez már nem így van”.
Összességében a világkereskedelem figyelemre méltóan rugalmas volt az elmúlt években, és 2023 végén a világjárvány előtti csúcsérték fölé emelkedett – állapította meg a WTO jelentése. A szervezet azonban figyelmeztetett, hogy a geopolitikai feszültségek továbbra is kockázatot jelenthetnek.
Különösen az Izrael és a Hamász között zajló háború okozhat jelentős kereskedelmi zavarokat, amennyiben az átterjed az energiapiacokra – mondta Ossa. A közgazdász rámutatott a globális kereskedelem geopolitikai vonalak mentén való „széttöredezettségére”.
A WTO jelentése a világgazdaságot két feltételezett geopolitikai tömbre osztotta fel az ENSZ szavazási szokásai alapján, és megállapította, hogy a tömbök közötti kereskedelem növekedése lassabb volt, mint az azokon belüli.
Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia például jellemzően hasonló álláspontot képviselt az orosz–ukrán konfliktusról szóló közelmúltbeli ENSZ-szavazásokon, míg Kína és Dél-Afrika ellentéteset.
Ez a széttagoltság különösen a világ két legnagyobb gazdasága, az Egyesült Államok és Kína között volt szembetűnő.
„Azt láttuk, hogy az USA és a távol-keleti nagyhatalom közötti kereskedelmi növekedés 30 százalékkal lassabb volt, mint az ezen országok és más államok közötti kereskedelmi bővülés” – mondta Ossa, utalva a 2018 óta eltelt időszakra, amikor is a kereskedelmi feszültségek kezdetben felmerültek.
Az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi feszültségek a héten ismét felszínre kerültek, amikor Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter kijelentette, hogy nem zárja ki a Pekinggel szembeni esetleges vámok kivetését, ha kiderül, hogy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytat. Az ázsiai országgal szembeni keményebb fellépésre való felhívást kedden az Európai Bizottság vezetője, Ursula von der Leyen is megismételte.
A vita középpontjában azok az állítások állnak, amelyek szerint Kína a nemzetközi piacokon támogatott zöldtechnológiai termékeket dömpingszerűen értékesíti, és ezzel gyakorlatilag a hazai gyártók alá kínál. Peking tagadja ezeket.
A WTO-jelentés nem részletezi a Kínára vonatkozó kereskedelmi előrejelzéseket, azonban 2024-ben és 2025-ben is 3,4 százalékos összesített növekedést vár az ázsiai exportban.
„Ez nem jelenti azt, hogy egyes ágazatokban nem láthatnánk vagy nem számítunk megugrásokra” – mondta Ossa.
Kapcsolódó:
Borítókép: shutterstock
