A délkelet-ázsiai nemzetek szeptember első hetében, ezúttal Jakartában rendeztek csúcstalálkozót, ahol több nagyhatalom is képviseltette magát. Az indonéz elnök felszólított az újabb konfliktusok elkerülésére, de olyan mindenkit érintő témákról is tárgyaltak, mint Kína lappangó terjeszkedése, valamint Észak-Korea tervezett fegyverszállítása Moszkvának. Egy valami viszont változatlan: az ASEAN továbbra sem tudja növelni jelentőségét.
Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet elemzőjének írása
Szeptember elején rendezték meg a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) immár 43. Csúcstalálkozóját Jakartában, ahol a tíz tagországon kívül – Fülöp-szigetek, Indonézia, Malajzia, Szingapúr, Thaiföld, Brunei, Vietnám, Laosz, Mianmar, Kambodzsa – az USA-t Kamala Harris alelnök, Kínát Li Csiang miniszterelnök, Japánt Kishida Fumio, Dél-Koreát Yoon Suk-yeol elnök, a háborúban álló Oroszországot pedig Szergej Lavrov külügyminiszter képviselte.
Az ASEAN-csúcstalálkozókról: A csúcstalálkozót a blokk tagállamai két évente rendezik meg, ahol megvitatják a térség politikai, gazdasági, társadalmi-kulturális területeken elért eredményeit, és meghatározzák a fejlődési célokat. A csúcstalálkozó egyfelől egy regionális (Ázsia), másfelől egy nemzetközi (globális) konferenciaként is funkcionál, ahol terítékre kerülnek a különféle a tagországokat érintő geopolitikai és globális kérdések. Az ASEAN más országokkal is tart találkozókat egy ASEAN+3 nevű szervezetben, ami magában foglalja Kínát, Japánt és Dél-Koreát is.
A 43. ASEAN-csúcstalálkozó házigazdája, Joko Widodo indonéz elnök rögtön felszólította a világ vezetőit, hogy tartózkodjanak a konfrontációtól. A csúcstalálkozó egy ilyen felkérésre kétségkívül alkalmas volt, mivel a nagyhatalmak rivalizálásának hátterében került sor a megrendezésére.
A megbeszéléseket feszültségek kísérték, szó esett olyan fontos témákról, mint a kereskedelem és a technológia, Kína erőteljes terjeszkedése a Dél-kínai-tengeren , a mianmari junta elutasítása az ASEAN-nal való béketervvel kapcsolatos együttműködésben, valamint az ukrajnai háború és Észak-Korea tervezett fegyverszállításai Oroszországnak.
Indonézia és más délkelet-ázsiai országok a csúcson a nagyhatalmak közötti „romboló” rivalizálásra figyelmeztettek, utalva ezzel az amerikai-kínai feszültségekre, amelyek szerintük veszélybe sodorják a térséget.
Mindannyiunk felelőssége, hogy ne teremtsünk új konfliktust, új háborút, ugyanakkor az is a mi felelősségünk, hogy csökkentsük a feszültséget
– mondta Widodo.
Az együttműködést és a multilateralizmust az „erősek uralmának” veszélye fenyegeti.
Kína az „új hidegháború” ellen figyelmeztetett az ASEAN-csúcstalálkozón
Li Csiang kínai miniszterelnök szerint fontos elkerülni egy „új hidegháborút” az országok közötti konfliktusok kezelésében. A Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN), valamint Kína, Japán és Dél-Korea részvételével tartott éves csúcstalálkozón Li azt mondta, hogy az országoknak „megfelelően kell kezelniük a különbségeket és a vitákat”.
„Jelenleg nagyon fontos, hogy ellenezzük a pártoskodást, a blokkok közötti konfrontációt és az új hidegháborút” – mondta Li a találkozón.
Az ASEAN, amely figyelmeztetett a nagyhatalmak vitáiba való belerángatás veszélyére, szélesebb körű megbeszéléseket is folytat Li, Kamala Harris amerikai alelnök és a partnerországok, köztük Japán, Dél-Korea, Ausztrália és India vezetői részvételével.
1. ábra. A 43. ASEAN-csúcstalálkozót ezúttal az indonéziai Jakartában rendezték Forrás: Shutterstock
A kínai miniszterelnök és Harris viszont egymással ellentétesen fogják fel a helyzetet: Li kijelentette, hogy a térség országai tartózkodjanak az elköteleződéstől, ezzel szemben Harris megerősítette az USA térség iránti elkötelezettségét.
Sem Joe Biden amerikai elnök, sem kínai kollégája, Hszi Csin-ping nem vesz részt a megbeszélésen.
A jakartai találkozók napirendjén kiemelt helyen szerepelt az aggodalom Kína egyre határozottabb fellépése miatt a Dél-kínai-tengeren, amely fontos kereskedelmi folyosó, és ahol több ASEAN-tag is Kínával ellentétes állásponton van. Az ASEAN-vezetőkkel való találkozója kezdetén Harris kijelentette, hogy az Egyesült Államok elkötelezett a régió iránt.
2. ábra. Hszi Csin-ping, kínai elnök helyett Li Csiang miniszterelnök vett részt a csúcstalálkozón Forrás: Shutterstock
„Az Egyesült Államok tartósan elkötelezett Délkelet-Ázsia és tágabb értelemben az Indo-csendes-óceáni térség iránt” – mondta.
Harris azt is mondta, hogy az Egyesült Államok továbbra is nyomást gyakorol a mianmari juntára, hogy vessen véget a 2021-es katonai puccs óta kitört „szörnyű erőszaknak”.
A Fehér Ház egyik tisztviselője korábban azt mondta, hogy Harris „alá fogja húzni az Egyesült Államok és az ASEAN közös érdekét a szabályokon alapuló nemzetközi rend fenntartásában, többek között a Dél-kínai-tengeren, Kína jogtalan tengeri követeléseivel és provokatív fellépéseivel szemben”.
Az ASEAN tárgyalt Kínával a vízi útvonalra vonatkozó, régóta vitatott magatartási kódexről szóló tárgyalások felgyorsításáról is – közölte Retno Marsudi indonéz külügyminiszter.
A kérdés az ASEAN–Japán csúcstalálkozón is felmerült, ahol a vezetők „kifejezték annak fontosságát, hogy a térségben – különösen a Koreai-félszigeten és a Dél-kínai-tengeren – kedvezően alakuljon a helyzet”.
Kamala Harris a Fumio Kishida japán miniszterelnökkel és Ferdinand Marcos Fülöp-szigeteki elnökkel folytatott megbeszélésein szintén hangsúlyozta az Egyesült Államok ellenállását „a Dél-kínai-tenger és a Kelet-kínai-tenger status quójának egyoldalú megváltoztatásával” szemben – közölte a Fehér Ház szóvivője. (Kína és Japán egyaránt igényt tart egy-egy apró szigetcsoportra a Kelet-kínai-tengeren)
Yoon Suk Yeol dél-koreai elnök – egy másik szilárd amerikai szövetséges –, azt mondta, hogy nem lehet tolerálni semmilyen kísérletet arra, hogy erőszakkal megváltoztassák a status quót a Dél-kínai-tengeren.
A kínai Li és a japán Kishida is rövid ideig találkozott egymással, és megvitatták, hogy Japán a fukusimai atomerőműből kezelt radioaktív vizet engedett a tengerbe. Erre válaszul a feldühödött Kína megtiltotta a Japánból származó összes vízi termék behozatalát.
3. ábra. Joe Biden helyett a demokrata alelnök, Kamala Harris vett részt a csúcstalálkozón Forrás: Shutterstock
A mianmari krízis
Kiemelt témát szolgáltatott Mianmar helyzete. Az ASEAN vezetői az elhúzódó mianmari konfliktussal is küzdenek: csoportjuk egyik tagját azóta sújtja erőszak, hogy a hadsereg 2021-ben megbuktatta az Aung Szan Szú Kji által vezetett kormányt.
Az amerikai külügyminisztérium tisztviselője, Daniel Kritenbrink szerint aggodalmak merültek fel Szú Kji „bánásmódjával, státuszával és egészségi állapotával, valamint folyamatos, elfogadhatatlan fogva tartásával” kapcsolatban. A 78 éves Nobel-díjas, fogva tartott politikus betegeskedik, és a junta megtagadta a külső orvos látogatására vonatkozó kéréseket.
Az ASEAN sikertelenül próbálta elérni a békét Mianmarban, ami kérdéseket vetett fel a politikailag sokszínű csoport befolyását illetően.
A csúcstalálkozót közvetlenül megelőzően az ASEAN vezetői „különösen” az ország fegyveres erőit szólították fel az ellenségeskedés beszüntetésére. Mianmar úgy reagált erre, hogy a blokknak ragaszkodnia kell ahhoz az elvéhez, hogy nem avatkoznak egymás ügyeibe.
Antonio Guterres ENSZ-főtitkár erre azt mondta, hogy Mianmarban „romló politikai, humanitárius és emberi jogi” helyzet áll fenn, és ismételten felszólította a juntát, hogy engedje szabadon az összes politikai foglyot.
Egy új kínai térkép
Nem sokkal a csúcstalálkozó előtt Kína közzétett egy térképet, amelyen egy „10 pontos vonal” látható, amely a Dél-kínai-tengeren lévő, általa saját területnek tekintett terület kiterjesztésének tűnt. Az ASEAN több tagja elutasította ezt a térképet.
A Dél-kínai-tengerre utalva Ferdinand Marcos Fülöp-szigeteki elnök azt mondta, hogy országa nem keresi a konfliktust, de kötelessége „szuverenitásunk bármilyen kihívásával szembenézni”.
A Fülöp-szigetek határozottan elutasítja azokat a félrevezető narratívákat, amelyek a dél-kínai-tengeri vitákat kizárólag a két erős ország közötti stratégiai verseny szemszögéből vizsgálják
– mondta Marcos.
Az ASEAN egyes tagjai szoros diplomáciai, üzleti és katonai kapcsolatokat alakítottak ki Kínával, míg mások óvatosabbak. Az Egyesült Államok is udvarolt az ASEAN-országoknak, változó sikerrel.
Konklúzió – az ASEAN súlya továbbra is csekély
Az ASEAN 10 tagja a csúcstalálkozón igyekezett megerősíteni a blokk jelentőségét, tekintettel azokra a bírálatokra, amelyek szerint nem sikerült nyomást gyakorolni a mianmari katonai vezetőkre, hogy működjenek együtt egy béketerv kidolgozásában.
Az ASEAN elnöke, Indonézia azt mondta, hogy a blokknak „meg kell erősítenie a stabilitást a térségünk tengeri szférájában… és új kezdeményezéseket kell megvizsgálnia e célok érdekében”.
A regionális vezetők „komoly aggodalmukat” fejezték ki amiatt is, hogy nem történt érdemi előrelépés a blokk ötpontos mianmari béketervével kapcsolatban.
A csúcstalálkozón Yoon Suk Yeol dél-koreai elnök ígéretet tett arra, hogy együttműködik Japánnal és Kínával a háromoldalú tárgyalások mielőbbi újraindítása és a jobb kapcsolatok kiépítése érdekében.
Yoon szerint minden katonai együttműködést meg kell szüntetni Észak-Koreával. Ennek hátterében értelemszerűen ott áll, hogy a New York Times hétfőn arról számolt be, hogy Kim Dzsongun észak-koreai vezető még ebben a hónapban Oroszországba tervez utazni, hogy találkozzon Vlagyimir Putyin elnökkel, és megvitassa, hogy Moszkva számára fegyvereket szállítson az ukrajnai háborúhoz.
4. ábra. Kim Dzsongun-tól kaphat új fegyvereket Oroszország? Forrás: Shutterstock
Borítókép: MTI
