A Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetséges (ASEAN) Kuala Lumpurban tartotta meg az éves csúcstalálkozóját. A gyűlésen az Egyesült Államok és Kína is igyekezett megerősíteni a gazdasági befolyását, a térség államai pedig tovább egyensúlyoznak a két nagyhatalom között.
Rijád és Iszlámábád kölcsönös védelmi paktuma újraszabja a Közel-Kelet és Dél-Ázsia erőterét: a pakisztáni nukleáris ernyő Szaúd-Arábia fölé is kiterjedhet. Az egyezmény erősíti a két ország pozícióját, miközben rámutat az USA-val szembeni gyengülő bizalomra és segíti Peking befolyásának terjedését.
Indonéziának is sikerült elérni az eredeti Trump-vámok csökkentését. Az amerikai elnök szerint „teljes hozzáférést” kaptak a délkelet-ázsiai ország piacához, Jakarta azonban pozitívan nyilatkozott a megállapodásról. Mutatjuk a részleteket!
Trump július 7-én újabb vámokkal fenyegette meg Délkelet-Ázsia országait, amelyek egyik fő célja, hogy bezárják a kínai vállalatok azon alternatív megkerülő útvonalait, amelyeken keresztül kijátszhatták a kínai exportra kivetett tarifákat. Most viszont vámfal emelkedik a térségben, amely globálisan is éreztetheti a hatását.
Ázsia legnagyobb gazdaságai olyan lépésre szánták el magukat, amely az amerikai dollártól való eltávolodásukat jelzi. Május 4-én az ASEAN+3 tagjai bejelentették, hogy elfogadtak egy gyors pénzügyi mechanizmust, amely elsőként fogja alkalmazni a regionális valutákat, beleértve a jüant.
Délkelet-Ázsia országai aggódnak, hogy az USA és Kína közti rivalizálás veszélyezteti a régió békéjét és növekedését, mivel mindketten próbálnak befolyást gyakorolni a térségre. A kulcsfontosságú tengeri útvonalak miatt a verseny fragmentálhatja az ellátási láncokat, ami Magyarországot is érintheti.
Október 11-én zárult az ASEAN-csúcstalálkozó Laoszban, ahol a fő témák között szerepelt a mianmari válság és a dél-kínai-tengeri feszültségek, ez utóbbi apropóján pedig az amerikai–kínai rivalizálás is. Bár a tagállamok próbálnak egyensúlyozni az USA és Kína között, érdemi előrelépést nem sikerült elérni sem Mianmar ügyében, sem a regionális feszültségek enyhítésében.
Délkelet-Ázsia országai Kína és a Nyugat között egyensúlyoznak, kiélvezve azt, hogy Washington és Peking egyaránt stratégiai partnerként tekint a régióra. Vajon meddig kell még várni a közös fellépésükre?
Nagy arcból könnyű veszíteni. Ez igaz az USA jelenlétére is Délkelet-Ázsiában, ahol egyre veszít a befolyásából, miközben Kína erősíti a gazdasági és diplomáciai jelenlétét a térségben. Az amerikai külpolitika túl nyersen érvényesíti a saját érdekeit, ami idegennek hat a helyi kultúrák számára. A régióban végzett felmérések szerint egyre több ország fordul el Washingtontól.
Az India és Kína között a kapcsolatok enyhülése figyelhető meg, de ez inkább taktikai váltásnak tekinthető, mintsem az indiai geopolitikai stratégia alapvető átalakulásának.
Délkelet-Ázsia egyre inkább a BRICS-országok felé fordulna, és ez olyan globális változás lenne, amelyet Washingtonban kevesen láttak előre. Amerika gondosan építgette az ASEAN-szövetséget, csakhogy a benne lévő országokat csábítja a finanszírozáshoz való hozzáférés és az USA befolyásától való függetlenség. Eközben Lavrov orosz külügyminiszter bejelentette, hogy lassítaná a BRICS bővítését, mert még ki kell dolgozni a tagság feltételeit.
India a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) országainak központi bankjaival közösen gőzerővel dolgozik egy olyan platformon, amely lehetővé teszi a határokon átnyúló azonnali és olcsó lakossági tranzakciókat.
A 2004 óta hivatalban lévő Li Hszien Long miniszterelnök május közepén átadja a hatalmat Lawrence Vongnak, jelenlegi helyettesének. Az átmenetet gondosan megtervezték, hogy megőrizzék a városállam stabilitásának hírnevét.
A Covid–19-pandémia előtt Délkelet-Ázsia az ASEAN-6 országokkal -Indonézia, Thaiföld, Szingapúr, Fülöp-szigetek, Vietnam, Malajzia- a világ egyik legdinamikusabban növekvő régiója volt. A járvány után és a kínai korlátozások feloldásával ezen államok visszatérésre készültek a korábbi erős növekedési ütemekhez, de 2023-ban a világgazdaság kevésbé támogató környezete miatt ezeket a várakozásokat módosítani kellett.
India tárgyalásokat folytat Délkelet-Ázsiában az energia határokon átnyúló megosztásáról, ami része annak a törekvésnek, hogy jelentős villamosenergia-exportőrré váljon. Ez illeszkedik az ország Kínával való rivalizálásába, illetve alátámasztja azt, hogy India a jövőben mint kiegyensúlyozó állam kaphat szerepet a két szuperhatalom közti versengésben.
