Cikkünk első részében azt vizsgáltuk, miért osztotta két érdekszférára a Közel-Keletet a két nagyhatalom, Nagy-Britannia és Franciaország. Most bemutatjuk, hogyan csapták be a britek az arabokat, akiknek megígérték az önálló arab állam támogatását. Részletezzük azt is, hogyan élezték ki a feszültséget az arabok és a zsidók között a nagyhatalmi játszmák.
Közel 130 év folyamatos háborúskodás előzte meg a Hamász borzalmas októberi terrortámadását izraeli civilek ellen. Kétrészes cikkünk első felében azt mutatjuk be, hogy a mai konfliktus Nagy-Britannia első világháborús szerepében gyökerezik. A britek ugyanis először az araboknak, majd a zsidóknak is megígérték az önrendelkezésük támogatását.
Amikor a mesterséges intelligencia találkozik az ősi nyelvekkel, lenyűgöző eredmények születnek. Brit tudósok nemrég mesterséges intelligenciát (MI-t) alkalmaztak mezopotámiai ékírásos táblák megfejtésére. Nem mindenben jó a gép, de sokat segít.
Cikkünk első részében azt vizsgáltuk, milyen motivációk álltak a brit és olasz törekvések mögött 1940 és 1943 között az észak-afrikai hadjáratban. Ezúttal német, amerikai és szovjet nézőpontból mutatjuk be, mit jelentett ez a hadszíntér az adott hadviselő ország számára. A Rommel-mítosszal kapcsolatban pedig annak járunk utána, miért állt mindenki érdekében, hogy zseninek tartsa a Sivatagi Rókát.
A jelenkort sok esetben edukálhatja a történelem kellő mélységű ismerete. Erre kiváló példa Japán és Thaiföld esete. A két ország bizonyítja, hogy a gyarmati sors nem történelmi szükségszerűség, a megmaradás kulcsa a sikeres gazdasági minták nem-szolgai átvétele, és a saját kultúra fel nem adása. Mit tanulhat a jelen társadalma a múlt példáiból?
Afrika jóvátételt követel, talán nem is alaptalanul, hiszen Nagy-Britannia közel négy évszázadon át folytatott rabszolga-kereskedelmet. A 10,7 millió elhurcolt rabszolga, az eladásukból származó haszon, valamint az ingyenmunkájuk nagy szerepet játszott a brit birodalom felemelkedésében.
Huszonkét éve mindenki hüledezve bámulta a tévéképernyőn az Egyesült Államok ellen elkövetett terrortámadásokat. Az emberek kimondatlanul is megérezték, hogy egy új korszak kezdődött: Amerika már sohasem lesz a régi. A XXI. század kezdetén feltárult Pandora szelencéje.
Alekszandr Dugin a neves orosz filozófus is tollat ragadott a BRICS-bővítés kapcsán. Úgy véli, Dél-Afrikában a legutóbbi BRICS-csúcson egyenesen megalakult a többpólusú világ. Cikkünk első részében a filozófus általánosít, második részében pedig bemutatjuk, hogy Dugin miképp magyarázza egyes civilizációk végítéletről szóló tanításait.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
