2026. augusztus 19., szerda
A Dél-kínai-tenger mára a területi vitán kívül annak legfontosabb próbája, hogy a nemzetközi jog képes-e még korlátozni a nagyhatalmak geopolitikai törekvéseit úgy, hogy közben Kína szürkezónás nyomásgyakorlással alakítja át a status quót.
Az idei Globális Béke Index szerint a békesség átlagos szintje 0,7 százalékkal romlott az elmúlt évben, és ez már a tizenkettedik egymást követő év, amikor a mutató visszaesést jelez. A rangsorban Magyarország a 15. helyet foglalja el több nyugati országot megelőzve.
Ha egyetlen mondattal kellene eladni Eva Dou House of Huawei című könyvét, akkor az így hangzana: kevésbé egy „cégtörténet”, inkább egy nagyító a modern Kína és a globális technológiai hatalmi verseny metszéspontján.
A Bretton Woods-i rendszer felbomlása után a dollár továbbra is a világgazdaság koronázatlan királya maradt. Paul Blustein King Dollar című könyve szerint az amerikai valuta helyzete a globális kereskedelemben épp olyan, mint az angol nyelvé a nemzetközi kommunikációban: azért használják, mert mindenki más is ezt teszi a zökkenőmentes üzlet érdekében. De vajon meddig tarthat ez a kényelmi ...
Miközben a tokiói tőzsde a politikai stabilitást és a beígért pénzesőt ünnepli, az első repedések már meg is jelentek a japán reálgazdaságon. A Takaicsi Szanae vezette kormányzat kétharmados felhatalmazással a háta mögött készül lebontani a háború utáni pacifista gazdaságmodellt.
A Grönland körüli amerikai nyomulás nem Trump hóbortja, hanem egy visszatérő nagyhatalmi forgatókönyv új felvonása. A történelem azt mutatja, hogy amikor Washington stratégiai fenyegetést érez, a szuverenitás kérdése másodlagossá válik.
Több mint 180 ezer fogvatartottat vittek a frontra, így a létszámuk 58 százalékkal zuhant, a hadsereg pedig ezáltal milliárdokat spórolt. A túlélők viszont új belső biztonsági fenyegetést jelentenek, miközben a hivatalos bűnözési statisztikák sosem látott mélypontra estek.
Az Egyesült Államokban összeomlóban van a politikai bizalom: a Gallup szerint az amerikaiak ma már csak akkor hisznek a kormányban, ha az ő pártjuk van hatalmon. A republikánusok bizalma az egekbe szökött, miközben a demokratáké történelmi mélypontra zuhant – ezzel az államba vetett hit pártfüggővé vált.
Francesco Sisci szerint újra visszatérhetnek a birodalmi struktúrák – nem nosztalgiából, hanem a liberalizmus válsága miatt. Az Egyesült Államok is kísértést érezhet, hogy birodalommá váljon, de vajon győzhet-e, ha ellenfelei jobbak ebben?
Németország egyre inkább Törökországra támaszkodik az energiaellátás, a migráció kezelése és az orosz befolyás ellensúlyozása terén, miközben Ankara neoottomán politikája és a menekültkérdésben alkalmazott nyomásgyakorlása kiszolgáltatottá teszi Berlint.
Az amerikai politikában újra fellángolt a gerrymandering-vita: Kalifornia demokratái és Texas republikánusai egymást megelőzve rajzolják át a választókerületeket, hogy saját pártjuknak kedvezzenek a 2026-os félidős választások előtt. A tét leginkább a képviselőházi többség, így a legnépesebb államokban zajló határhúzás országos erőviszonyokat dönthet el, bár a gyorsan változó szavazói ...
Bár az AfD-t hivatalosan szélsőséges pártnak minősítette májusban a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal Németországban, a politikai és jogi feltételek hiánya miatt a betiltása a közeljövőben nem valószínű – a német belpolitika továbbra is megosztott a kérdést illetően.
A spanyol és portugál sajtóban több elmélet is napvilágot látott a történelmi áramkimaradás okairól. A találgatások elindultak, Pedro Sánchez miniszterelnök nem zárt ki egyetlen feltételezést sem, de időt kért a helyzet szakértői elemzéséhez.
A Levada Központ felmérése szerint az orosz lakosság körében megoszlanak a politikai berendezkedésekkel kapcsolatos vélemények: a fiatalabb, tehetősebb rétegek a Putyin-rendszert támogatják, míg az idősebb, szegényebb válaszadók inkább a szovjet modellt – miközben Putyin rendszere egyre erősödik.
A vámháborúkkal kapcsolatban a közgazdászok kezdik elővenni a Kindleberger-spirálnak elnevezett régi diagramot, amely hónapról hónapra ábrázolja, hogy a világkereskedelem 1929 és 1933 között miképp csökkent a harmadára.
A mesterséges intelligencia (MI) forradalmasítja a régészetet, és nemcsak a kutatás és a megőrzés terén hoz áttöréseket, hanem a kulturális turizmus fellendítésében is kulcsszerepet játszik.
A Kínai Kommunista Párt (KKP) és a magánszektor kapcsolata 1949 óta jelentős átalakuláson ment keresztül. Az évtizedek során a KKP elmélyítette befolyását a magáncégekben, különösen amióta Hszi Csin-ping 2012-ben a párt főtitkára lett. A KKP gazdasági stratégiái között szerepelt a gyors infrastruktúra-fejlesztés, a technológiai fejlődés és a globális terjeszkedés, amik Kínát gazdasági ...
A német választások ugyan nem hoztak meglepetést, de megerősítették a törésvonalakat: a nyugati tartományokban az CDU/CSU, míg keleten az AfD dominált. A fővárosban a kelet–nyugati megosztottság mentén kirajzolódik az egykori fal: a CDU Nyugat-Berlinben, az AfD és a Baloldal Kelet-Berlinben szerepelt erősen.
A tengerfenéken húzódó kábel- és csővezeték-hálózatok védelme egyre fontosabbá válik, ezért a NATO és több ország is fokozott figyelmet fordít az autonóm víz alatti járművek és a mesterséges intelligencia alkalmazására a fenyegetések észlelésére és elhárítására.
Növekszik az Alternative für Deutschland (AfD) népszerűsége Németországban, különösen a fiatalok körében, ami annak is köszönhető, hogy sikeresen használja a közösségi médiát, főként a TikTokot, hogy azon keresztül elérje a kiábrándult fiatalabb szavazókat.
Az év végéhez közeledve összegyűjtöttük a legolvasottabb cikkeinket. A rovatgyőzteseket már bemutattuk, most lássuk, mely cikk lett mind közül a harmadik legolvasottabb!
A 13 ország és hét iparág 650 felső vezetőjével készített felmérésen alapuló Siemens-kutatás azt vizsgálta, hogy a digitalizáció, az adathasználat, valamint a technológiai innovációk adaptációja hogyan járul hozzá a vállalatok karbonlábnyomának csökkentéséhez, illetve miként térülnek meg ezek a fejlesztések mind fenntarthatósági, mind üzleti szempontból.
Sok éven át tartó tárgyalásokat követően az Egyesült Királyság visszaadja utolsó afrikai kolóniáját Mauritius állama számára. A kérdéses terület a Chagos-szigetek, amelyek egyike egy fontos brit–amerikai katonai támaszpont otthonául szolgál.
Az ázsiai nagyhatalom ingatlanpiaci válsága és a hitelezés visszaesése Japán „elveszett évtizedeit” idézi, de a szakértők szerint ez inkább Dél-Korea ezredfordulós helyzetére hasonlít, így Szöul példája útmutatót adhat Pekingnek a kilábalásból.
Az Egyesült Királyság versenyfelügyelete szerint a Google visszaélt piaci erőfölényével, ezzel pedig újabb perre készülhet, néhány nappal az USA-ban induló hasonló eljárása előtt.
Újabb fordulatot vett a háború az utóbbi hetekben az orosz és az ukrán harctéri sikerek nyomán. Ennek apropóján érdemes alaposan megvizsgálni, hogy milyen nagyhatalmi érdekek mozgatják a konfliktusban meghatározó feleket, és mi várható a jövőben.
Most, hogy szeptemberre sem enyhült a forróság, talán érdemes megvizsgálni, miképp élték át az ókoriak a hőhullámokat elektromos áram és a légkondicionálás nélkül. Manapság a nagyvárosokban üveghomlokzatok mögött, nem nyitható ablakok mellett élünk, attól rettegve, csak ki ne maradjon az áram, nehogy a lakás elviselhetetlenné váljon.
Sokan próbálják megfejteni a Kurszk elleni ukrán támadás céljait. Megváltoztatnák a konfliktus narratíváját, új morális lökést akartak volna adni az ukrán hadseregnek, vagy csak jobb pozíciókat szeretnének elérni a tárgyalóasztalnál, esetleg elvonni az orosz csapatokat a kelet-ukrajnai frontvonalakról? Mindezek megválaszolatlan kérdések. Bár a történelem nem ismétli önmagát, párhuzamokért ...
1971-ben a Bretton Woods-i rendszert felváltotta a fedezetlen pénzen alapuló gazdaság. Azóta válságos utakon jár a világgazdaság és a helyzet egyre inkább reformokért kiált. Lássuk, milyen trendek vették kezdetüket az új pénzügyi rendszer bevezetése óta és mik voltak ezek hatásai hosszú távon.
Joe Biden nem túl jól sikerült elnökjelölti vitája és láthatóan romló szellemi állapota miatt egyre gyakrabban röppenek fel találgatások, teóriák, hogy mi történne, ha a jelenleg regnáló elnök nem indulna az újrázásért. Cikkünkben a lehetséges forgatókönyveket és az elnökjelölti visszalépések történetét vázoljuk dióhéjban.
