GeopolitikaHáborúTörténelem
Mi lehet az újabb palesztin ENSZ-tagsági kérelem sorsa? 

Mi lehet az újabb palesztin ENSZ-tagsági kérelem sorsa? 

Rijád Manszúr palesztin ENSZ-küldött jelezte, az arab állam szeretné, ha még áprilisban döntés születne ENSZ-tagságukról. Palesztina 2012 óta „nem tagállami megfigyelő” státuszban vehet részt a világszervezet tevékenységében, most pedig szeretné kihasználni, hogy a Közel-Keleten zajló háború miatt újra reflektorfénybe került a palesztinok helyzete. Az Egyesült Államoknak Izrael legközelebbi szövetségeseként biztosan lesz ehhez egy-két szava. 

GeopolitikaTanít a történelemTörténelem
Kennedy-gyilkosság: a merénylet napja (2. rész)

Kennedy-gyilkosság: a merénylet napja (2. rész)

Cikkünk első részében bemutattuk a Kennedy családot, és azt, hogyan lett elnök a 44 éves John F. Kennedy. Ezúttal a tragikus dallasi nap történéseit vizsgáljuk meg. Az első hivatalos jelentés szerint egy magányos merénylő végzett az elnökkel 1963. november 22-én, de a gyilkosság körülményei arra engedtek következtetni, hogy több orvlövész lőtt rá. Ezzel egyetértett 15 évvel később a második vizsgálóbizottság is, amely arra jutott, hogy Kennedy összeesküvés áldozata lett. Azt, hogy ki akarta az elnök halálát, a bizottság nem tudta megállapítani. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a cikkben megrázó részletek olvashatók az elnök halálos sebesüléséről, illetve a merénylő meggyilkolásáról.

GeopolitikaKiemeltTanít a történelemTörténelem
Ki ölte meg Kennedyt? Előzmények (1. rész)

Ki ölte meg Kennedyt? Előzmények (1. rész)

John Fitzgerald Kennedy a negyedik olyan amerikai elnök volt, aki merénylet áldozata lett, de az ő halála rendítette meg a leginkább az Egyesült Államokat. A meggyilkolása még mindig foglalkoztatja a világ közvéleményét, mert ma sem nyilvános minden irat a merénylettel kapcsolatban. És nem csak azért, mert a második hivatalos vizsgálat szerint összeesküvés történt, de nem tudni, ki szervezte az eseményeket. JFK halála azért volt sokkoló az emberek számára, mert ő volt az első sztár az amerikai politikában. Cikksorozatunk első részében a Kennedy klánt mutatjuk be és Jack útját a Fehér Házig.

GeopolitikaHáborúKiemeltTörténelem
Baljós árnyak a poszthegemoniális világrend felett  

Baljós árnyak a poszthegemoniális világrend felett  

A szemünk láttára erodálódik fokozatosan az USA hatalmi pozíciója. A mostani időszak sok tekintetben hasonlít az 1930-as évekre, ahonnan a jelenlegi stratégiai problémáink erednek. A nemzetközi politikát meghatározó államok közti erőviszonyok eltolódtak: a Kína, Oroszország, Irán és Észak-Korea közötti kötelékek erősödnek.

Tanít a történelemTechnológiaTörténelem
Az űrverseny katasztrófái (3.rész)

Az űrverseny katasztrófái (3.rész)

Cikksorozatunk első két részében a hidegháború űrbéli eseményeinek történetét vizsgáltuk meg, és bemutattuk az amerikai, illetve szovjet űrprogram két zseniális vezetőjét, Wernher von Braunt és Szergej Koroljovot. A harmadik, záró részben sorra vesszük az erőltetett űrverseny katasztrófáit, amelyeket mindkét oldalon ugyanaz a törekvés, az ellenfél minden áron való megelőzése motivált.

Tanít a történelemTechnológiaTörténelem
A nácik terveiből indult az űrverseny (1.rész)

A nácik terveiből indult az űrverseny (1.rész)

A kétpólusú világrend nagyhatalmai ádáz küzdelmet folytattak 1957 és 1969 között azért, hogy győztesnek hirdethessék magukat a világűrbe kiterjesztett politikai és ideológiai harcban. Az űrverseny a hidegháborús fegyverkezési verseny részeként alakult ki, és komoly hatása volt a szemben álló kormányok illetve társadalmak pszichéjére is. Cikkünk első részében a „space race” korai szakaszát vizsgáljuk meg. Hol is kezdhetnénk, ha nem a náci Németország fegyverzeti fejlesztéseinél?

GeopolitikakultúraMakronóm MorzsaTanít a történelemTársadalomTörténelem
Narendra Modi mint India Napóleonja? 

Narendra Modi mint India Napóleonja? 

Az indiai miniszterelnök, Narendra Modi nagy dobásra készül: Napóleon útját követve a Code Civil, azaz az első francia polgári törvénykönyv mintájára a föderális Indiában egységes civil jogszabálygyűjteményt vezetne be. Ahogy a császár idején a Code Civil alapozta meg Franciaország modernkori jogrendszerét és nagyhatalommá válását, azt képzeli el Modi is Indiában.

GeopolitikaTársadalomTörténelem
Szellemállamok sorozat 1. – Szomáliföld 

Szellemállamok sorozat 1. – Szomáliföld 

Cikksorozatunkban olyan államokat, úgynevezett szellemországokat vizsgálunk meg, amelyek bár nincsenek a térképen, a valóságban létező, önálló entitások. Saját pénzük, kormányzatuk, útlevelük, valamint saját kultúrájuk van, azonban a nemzetközi közösség tagjai nem ismerik el őket. Sorozatunk első állomása Afrika keleti része, Szomália. Az ország a modern kori kalózkodás miatt vált ismertté, de egy másik figyelemre méltó jelenséggel is büszkélkedhet, ugyanis a nyugati felén helyezkedik el egy önmagát irányító állam, Szomáliföld. 

GeopolitikaHáborúTörténelem
Wagner helyett Afrika Hadtest: a Kreml végérvényesen rátette a kezét a magánhadseregre 

Wagner helyett Afrika Hadtest: a Kreml végérvényesen rátette a kezét a magánhadseregre 

A Kreml korábban megpróbálta a Wagner „márkanév” mögé helyezve megújítani afrikai jelenlétét. A német zeneszerző neve azonban immár a múlté, helyette itt az Africa Corps, az Afrika Hadtest, amely ugyanazt a feladatot látja el, de most már Moszkva teljes ellenőrzésével. Ez az új, de ismert náci elnevezésre hajazó entitás pedig megőrizni és kiterjeszteni hivatott az orosz katonai és gazdasági befolyást a fekete földrészen. 

GeopolitikaTanít a történelemTörténelem
Geopolitika, csak ínyenceknek: milyen lehet a hidegháború 2.0?  

Geopolitika, csak ínyenceknek: milyen lehet a hidegháború 2.0?  

Kína felemelkedése és az USA visszaszorulása mára már szinte közhely. A 2020-as évtized geopolitikai átrendeződéssel és számos új kihívással köszöntött ránk. Ezek közül a járvány és az orosz–ukrán háború csak a jéghegy csúcsát jelentik. A világhatalmi átrendeződések időszakában érdemes a múltba tekinteni, hátha a történelem választ kínál jelenkori kihívásaink némelyikére.

GeopolitikaHáborúKiemeltSzankciókTanít a történelemTörténelem
Egy geopolitikai diagnózis pályaíve – Európa a világ beteg embere 

Egy geopolitikai diagnózis pályaíve – Európa a világ beteg embere 

Oroszország és Ukrajna háborúja túlmutat az európai területi konfliktuson. Egyszerre zajlik az európai status quo és a globális hatalmi hierarchia átrajzolására tett kísérlet. Bármi is legyen a vége a konfliktusnak, Európa már veszített: valódi alternatíva nélkül levágta magát az energiában és nyersanyagokban gazdag Oroszországról, miközben nem alakított ki az USA-tól független geopolitikai álláspontot.

HáborúkultúraTanít a történelemTörténelem
Napóleon: szappanoperává silányított szerelmi történet (3. rész)

Napóleon: szappanoperává silányított szerelmi történet (3. rész)

Cikkünkben előzőleg azt vizsgáltuk, miért borzalmas Ridley Scott hitelesnek, életrajzinak mondott filmje Napóleonról, és hogy miért tartják ma is a történelem egyik legnagyobb tábornokának Bonapartét. Ezúttal azt mutatjuk be, mennyire boldogtalan volt a magánélete. A nagy dérrel-dúrral beharangozott, történelmileg teljes mértékben hiteltelen, filmként pedig gyenge alkotás erre a kapcsolatra fókuszál, de a filmbéli házasság épp akkora hazugság, mint ahogy a hadjáratokról mesél Ridley Scott mozija.

HáborúkultúraTanít a történelemTörténelem
Napóleon: ma is tanítják, amit ő talált fel a hadművészetben (2. rész)

Napóleon: ma is tanítják, amit ő talált fel a hadművészetben (2. rész)

Cikkünk első részében vizsgáltuk, mi motiválta Napóleont, hogy ki akarjon tűnni a kortársai közül. Bemutattuk, milyen életutat járt be, amíg rá nem bízták Toulon ostromát, és a csőcselék szétverését, amikor a tömeg a Konvent üléstermének ostromára készült. Ezúttal azt tárjuk fel, miért tartják ma is a történelem egyik legnagyobb tábornokának Napóleont. Ezt pedig az első itáliai hadjárata, a zseniális első önálló parancsnoksága segítségével mutatjuk be olvasóinknak, amelyről természetesen egyetlen szót sem ejt Ridley Scott filmje.

HáborúkultúraTanít a történelemTörténelem
A zseni, akiről semmit nem tudtunk meg: Napóleon (1. rész)

A zseni, akiről semmit nem tudtunk meg: Napóleon (1. rész)

Mozi- és történelemrajongók százezreit dühítette fel az elmúlt hetekben az agyonhype-olt, életrajzinak mondott Napóleon című film mind a 158 perce. Ridley Scott rendező azt üzente a filmet bírálóknak, hogy „kopjatok le”. A hetyke válasz sem menti azonban a filmként és életrajzi műként is borzalmas alkotást. Nem tudtunk meg ugyanis semmit a főszereplőről, aki a 22 éves tündöklése alatt hadnagyból császár lett, meghódította a teljes kontinentális Európát, akivel birodalmak vezetői voltak kénytelenek egyenrangúként tárgyalni, akinek az egyiptológia tudományát köszönhetjük vagy a modern polgári törvénykönyvet.

GeopolitikaTörténelem
Orosz–kínai–amerikai ütközőzónában léphet most előre nagyot Közép-Ázsia 1. – Út a változások felé  

Orosz–kínai–amerikai ütközőzónában léphet most előre nagyot Közép-Ázsia 1. – Út a változások felé  

Láthatóan felértékelődik Közép-Ázsia. Nyugati államfők adják egymásnak a kilincset, és természetesen Kína is érdeklődik a térség iránt, ahol eddig az orosz jelenlét volt a domináns. Közép-Ázsia kisebb és nagyobb államainak jelenlegi fejlődését egy komoly tényező akadályozza (ahogyan akadályozta ez a múltban is). Nevezetesen, hogy miképp is juthatnának el a tengerpartokra, és onnan a globális piacokra. 

HáborúTanít a történelemTörténelem
Háború Gázában: történelmi bűnök

Háború Gázában: történelmi bűnök

Cikkünk első részében azt vizsgáltuk, miért osztotta két érdekszférára a Közel-Keletet a két nagyhatalom, Nagy-Britannia és Franciaország. Most bemutatjuk, hogyan csapták be a britek az arabokat, akiknek megígérték az önálló arab állam támogatását. Részletezzük azt is, hogyan élezték ki a feszültséget az arabok és a zsidók között a nagyhatalmi játszmák.

GeopolitikaHáborúTanít a történelemTörténelem
Háború Gázában: a konfliktus gyökerei

Háború Gázában: a konfliktus gyökerei

Közel 130 év folyamatos háborúskodás előzte meg a Hamász borzalmas októberi terrortámadását izraeli civilek ellen. Kétrészes cikkünk első felében azt mutatjuk be, hogy a mai konfliktus Nagy-Britannia első világháborús szerepében gyökerezik. A britek ugyanis először az araboknak, majd a zsidóknak is megígérték az önrendelkezésük támogatását.

Makronóm MorzsaTanít a történelemTörténelem
A mesterséges intelligencia ma már ötezer éves ékírásos táblákat fordít 

A mesterséges intelligencia ma már ötezer éves ékírásos táblákat fordít 

Amikor a mesterséges intelligencia találkozik az ősi nyelvekkel, lenyűgöző eredmények születnek. Brit tudósok nemrég mesterséges intelligenciát (MI-t) alkalmaztak mezopotámiai ékírásos táblák megfejtésére. Nem mindenben jó a gép, de sokat segít.

HáborúTanít a történelemTörténelem
Európa lágy altestétől a Rommel-mítoszig 2. rész

Európa lágy altestétől a Rommel-mítoszig 2. rész

Cikkünk első részében azt vizsgáltuk, milyen motivációk álltak a brit és olasz törekvések mögött 1940 és 1943 között az észak-afrikai hadjáratban. Ezúttal német, amerikai és szovjet nézőpontból mutatjuk be, mit jelentett ez a hadszíntér az adott hadviselő ország számára. A Rommel-mítosszal kapcsolatban pedig annak járunk utána, miért állt mindenki érdekében, hogy zseninek tartsa a Sivatagi Rókát.

GeopolitikaKiemeltTanít a történelemTörténelem
Hogyan tudta elkerülni Thaiföld és Japán a gyarmatosítást?  

Hogyan tudta elkerülni Thaiföld és Japán a gyarmatosítást?  

A jelenkort sok esetben edukálhatja a történelem kellő mélységű ismerete. Erre kiváló példa Japán és Thaiföld esete. A két ország bizonyítja, hogy a gyarmati sors nem történelmi szükségszerűség, a megmaradás kulcsa a sikeres gazdasági minták nem-szolgai átvétele, és a saját kultúra fel nem adása. Mit tanulhat a jelen társadalma a múlt példáiból? 

GeopolitikaTársadalomTörténelem
Minden civilizációnak megvan a saját elképzelése a világvégéről 

Minden civilizációnak megvan a saját elképzelése a világvégéről 

Alekszandr Dugin a neves orosz filozófus is tollat ragadott a BRICS-bővítés kapcsán. Úgy véli, Dél-Afrikában a legutóbbi BRICS-csúcson egyenesen megalakult a többpólusú világ. Cikkünk első részében a filozófus általánosít, második részében pedig bemutatjuk, hogy Dugin miképp magyarázza egyes civilizációk végítéletről szóló tanításait.

Promóció

Trend

Promóció

Hazai válogatás