Szeptember 1-jén lép életbe az új kínai drónexport-ellenőrzési eljárás. Az intézkedés célja a kínai „nemzetbiztonság” és az „érdekek” védelme, illetve a katonai felhasználás ellenőrzése, korlátozása.
A technológia gyors fejlődése nemcsak gyorsabbá és precízebbé teszi a fegyveres konfliktusokat, hanem átláthatatlanabbá is, növelve ezzel az eszkaláció és a megelőző csapások kockázatát. Az intelligens és költséghatékony, akár önálló döntéshozatalra képes gépek jelentős mértékben átalakítják az ukrán–orosz háborút is – Santo Martinnak, a Makronóm Inzézet vezető elemzőjének írása eredetileg a Mandiner hetilap 29-ik számában jelent meg.
Az erdőtelepítés elengedhetetlen a környezetünk és bolygónk megóvásához. A technológia pedig ebben is a segítségünkre lehet.
Az Egyesült Államok új szankciókat jelentett be Irán ellen, válaszul az Izrael elleni rakéta- és dróntámadásra. A nyugati világ nagy része csatlakozna Washingtonhoz, azonban ezek az intézkedések a 40 éve szankciók alatt álló ország iparágára valószínűleg csak korlátozottan hatnak.
Ukrajnában és Gázában láthattuk, hogy a háborúban mit képes művelni a mesterséges intelligencia. A gépek vezérelte harc – ami ha lehet, az eddigieknél is könyörtelenebb – felvet számos erkölcsi szempontból kényes kérdést. A külföldi sajtó szerint a mesterséges intelligencia alkalmazása már rég átlépte azt az egykor elképzelt vörös vonalat, amelyre a tudósok korábban kitartóan figyelmeztettek.
Irán egyre magasabb színvonalra fejleszti dróntechnológiáját, miközben megtalálta a kiskapukat a szankciók kijátszásához is a pilóta nélküli eszközei gyártása és az azokkal való kereskedés érdekében. Ezzel jelentős ütőképességre és egyre nagyobb befolyásra tesz szert a Közel-Keleten, ami komoly fejtörést okoz Washingtonnak és szövetségeseinek.
Philip Pilkington makroközgazdász szerint érdemes lenne átgondolni, vajon kifizetődő-e a nyugati fegyvergyártási koncepció, amikor a különböző fegyveres csoportok olcsó fegyverekkel képesek helytállni a nyugati fegyvercsodák ellen.
Az olyan feltörekvő drónnagyhatalmak, mint Törökország és Irán, az orosz–ukrán háború közvetett résztvevőivé váltak a Bayraktar TB2, illetve a Shahed–136 gyártmányú drónjaikkal. Több platformon folyt a vita arról, hogy a török vagy az iráni drónok a hatásosabbak-e az ukrán fronton: nagyon úgy tűnik, hogy ahogy a donbaszi térségre helyeződött át a konfliktus epicentruma, a képzeletbeli csata Irán javára dől el.
A népesség rohamos növekedésével, a bevethető termőföldek fokozatos csökkenésével és az urbanizáció felgyorsulásával a kínai mezőgazdaság egyre komolyabb kihívásokkal néz szembe. Az ázsiai ország döntéshozói ezért igyekeznek nagy hangsúlyt fektetni az ottani mezőgazdasági ágazat jövőjére, és belátták, hogy ez a mezőgazdasági modernizációban, vagyis a technológia fejlesztésében rejlik.
A levegőben repdeső drónok mellett már víz alatt közlekedő, úgynevezett tengeri drónokat is bevetnek a háborúban – leginkább Ukrajna részéről. Azonban Oroszország sem hagy minket meglepetések nélkül: delfinekkel riogatja az ukrán búvárokat.
Szerbia jelentős beruházásokat hajt végre a védelmi szektorban, beleértve új harci járművek, drónok és légvédelmi rendszerek beszerzését. Az ország célja a katonai képességek modernizálása és a hazai hadiipar fejlesztése.
A NIN szerbiai hetilap beszámolója szerint egy állami tulajdonban lévő fegyvergyár robbanófejeit egy médiavállalat, a Pink Research and Development Center (PR-DC) drónjaira szerelték fel. A cég és a fegyvergyár közötti együttműködés a szerb állam támogatását élvezi, és a bemutatót maga az államfő, Aleksandar Vučić is megtekintette.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
