Miklós Hajnalka írása.

Szerbia – ahogyan a világ számos országa is fegyverkezik manapság – az elkövetkező időszakban érdemben megerősítené a katonaságát és a fegyveriparát. Amíg az állami költségvetésben még a múlt év végén a védelmi minisztérium számára 1,37 milliárd eurót, az ország GDP-jének 2 százalékát irányozta elő erre az évre. Sőt, év végéig további 700 millió eurót fektet korszerűsítésbe, és a hazai hadiipari beruházásokba is.

 A 2024-es év szeptember végéig mintegy 200 hazai gyártású harci járművet, valamint rakétavetőt és egyéb fegyver megvásárlását tervezi Szerbia. Aleksandar Vučić (Alekszandar Vucsity) szerb államfő ezt a döntést azzal magyarázta, hogy az egész világ fegyverkezési versenybe kezdett, Szerbiának is követnie kell a trendeket. 

Az idei első beruházások vélhetően meg is történtek még a napokban Abu Dzsabiban megtartott Nemzetközi Fegyverkezési és Hadikiállításon (IDEX), hiszen ott helyben, az államfő bejelentése szerint legalábbis, úgynevezett kamikaze- (önmegsemmisítő) drónokat vásárolt Szerbia az Egyesült Arab Emírségektől.

Arról ugyan az illetékesek nem számoltak be, hogy pontosan kitől, mennyit és mennyiért vásárolt, azt viszont kihangsúlyozták, hogy várhatóan 

a szerb hadsereg öt-hat hónapon belül szerb gyártmányú önmegsemmisítő drónokkal is rendelkezik majd. 

Bejelentések szerint az ország nagy hangsúlyt fektet a saját gyártású drónok és pilóta nélküli repülőgépek előállítására. Mint azt a szerb államfő elmondta, Franciaország már le is szállította a Mistral infravörös célkövető föld-levegő rakétákat. Ezeket fogja a szerb hadiipar a PASARS légvédelmi rendszerre integrálni.

Ám nem csak a drónok állnak Szerbia figyelmének középpontjában, hiszen még tavaly tárgyalásokat kezdett 12 francia Rafale vadászgép megvásárlásáról. Ezek a tárgyalások még folynak a gyártóval, ezt Vučić is megerősítette. Elmondta, hogy a Rafale-gépekkel a védelmi rendszerre fordított legnagyobb beruházást tervezi az országa, azokra ugyanis 3 milliárd eurót kívánnak költeni.

A tangosix.rs internetes portál beszámolója szerint a tervezet több mint 200 harci jármű 109 darab szerbiai gyártású Miloš páncélozott harci járművet, 39 darab Lazar páncélozott járművet, 26 darab M-84-es tankot jelent, 26 darab korszerűsített BVP gyalogsági harcjárművet, 20 darab (8 moduláris és 12 digitális) korszerűsített Oganj önjáró ágyút, 12 darab Gvozgyika önjáró tarackot, valamint 60 darab Alas rakétát, amit az Oganj moduláris rendszerébe integrálnak majd. Mint arról az internetes portál beszámolt, a kiállításon Aleksandar Vučić kiemelte, Szerbia kész további 100 millió eurót beruházni azoknak a harci drónoknak a megvásárlásába, amit a PR-DC, vagy pedig az EdePro, esetleg más állít elő.

A Nyugat-Balkán országai közül Szerbia fordítja a legtöbb pénzt a katonai védelemre

– állapította meg a Tanjug hírügynökségnek nyilatkozva Božidar Forca (Bozsidár Forca) nyugalmazott szerb tábornok. Megítélése szerint a szomszéd országok közül csupán Magyarország és Románia különít el több pénzt ezekre a célokra. Mint kihangsúlyozta, a katonai költségvetést minden országban felosztják a működési költségekre, fegyverbefektetésekre és haditechnikai beruházásokra, ami általában 50, 30, 20 százalékos juttatást jelent. Leszögezte: azzal, hogy Szerbia 5000 főre növeli majd a speciális egységeit, a GDP három százalékára ugrik a védelmi költségvetés.

Háromszorosára növelné az elitegységek számát

A szerb elnök a napokban bejelentette azt is, hogy a védelmi minisztériuma meghirdette a hadsereg elitegységeibe történő toborzást. A terv az, hogy a jelenlegi 1500 fős létszámot a közeljövőben 5000-re növelje. A jelentkezők számára, hogy még csábítóbbá tegyék a különleges egységekben való szolgálatot, ezen katonák bérét jelentősen megemelik.

A bejelentések szerint 2000 eurós fizetésre számíthatnak.

Ugyanakkor, az államvezetés szerint nem csak a különleges egységeknél lenne szükség bővítésre, hanem a teljes állományt is fel kellene duzzasztani, hiszen az új fegyverek érkezésével és a korábbiak korszerűsítésével, legénységhiány is felmerült. Ezt szintén Vučić állam elnök közölte, amikor beszámolt arról, hogy a szerb hadiipar a rakétatüzérség továbbfejlesztésén dolgozik. Illetve azt is megemlítette, hogy a régi tankokat is bevethetővé teszik; az év végéig 40 tankot korszerűsítenek. Az elmúlt években több harci járművet újítottak fel, illetve új akkumulátorokat szereztek be.

Nincs, ami nem kell

Aleksandar Vučić szerint nagy az érdeklődés a szerbiai hadászati eszközök iránt. Nincs az a mennyiség, amit ma nem lehetne eladni a piacon, így kiemelte, el fogja rendelni, hogy a legyártott fegyverek és töltények mintegy 30 százaléka az országban maradjon. Kihangsúlyozta: Szerbia csak a többletet engedheti ki az országból.

A szerb hadiipar azonban annak ellenére, hogy a kereslet megnőtt, csak nehézségek árán tudja beszerezni a nyersanyagot és az alkatrészeket, továbbá a szakemberhiány is akadályozza a termelés maximális kapacitásra növelését. Nem csak a nyersanyag beszerzése okoz gondot. Az ország külföldi vásárlásait egyelőre akadályozza az ukrán–orosz háború is, így Aleksandar Vučić szerint, a fantasztikus fegyvernek számító, orosz fejlesztésű önjáró légvédelmi Pancir rendszerekhez sem tud az országa hozzájutni. A szerb államfő a Pancir–S1M-et emelte ki, amit már megrendeltek, és az összeg egyharmadát előre ki is fizették. Illuzórikusnak nevezte azt a feltételezést, hogy a fegyverek leszállítására sor kerülhet a közeljövőben. Kihangsúlyozta,

még a Krasuhat légvédelmi rendszerek esetében sem lehet tudni, mikor érkezik meg Szerbiába, miközben azokat már kifizette az ország.

A hazai fejlesztések terén Vučić kitért arra, hogy a NORA önjáró tüzérségi ágyúhoz KAMAZ jármű-alvázakat használnak fel, ez a megoldás ugyanis mintegy 200 ezer euróval olcsóbbá teszi a gyártást, mintha azok MAN-alvázakkal készülnének. Mint rámutatott, nem csak olcsóbbak, hanem gyorsabbak is lesznek ezek az ágyúk, a cél ugyanis az, hogy két perc alatt be tudják magukat ásni és egy perc alatt 12 darab 155 milliméteres lövedéket legyenek képesek kilőni. Szóba került annak lehetősége is, hogy a 200 milliméteres lövedékkel 70 kilométerre növelik a hatótávot.

Szerbia most először képviseltette magát négy céggel az IDEX-en. Saját standdal rendelkeztek, az állami tulajdonú Jugoimport SDPR harcászati termékek kereskedelmével és gyártásával foglalkozó cég dominált a szerbiai standon, de jelen volt még az EDePro, illetve a PR-DC és a Šumadija Dinamics magáncégek is. A szerbiai hadiipar továbbra is túlnyomórészt lőszereket kínált.

A cikk eredetileg a Mandiner Makronóm rovatában jelent meg.

Címlapfotó: shutterstock