Bár a CATL idén is egyre nagyobb haszonra tesz szert, a nyugati légkör közben igencsak fagyossá vált az elektromos járművek számára. Ez az akkumulátorgyártókat is érinti, fékezve a kínai óriás európai terjeszkedését. Akár még a debreceni projektben is változás jöhet.
Úgy néz ki, hogy az autóipar – az aktuális viszonyokhoz igazodva – visszafordul a hagyományos, belső égésű motorral működő járművek felé – hiába ömlöttek dollármilliárdok az elektromosok gyártásába.
Miközben milliárdokat fektetnek az elektromobilitásba, a német autóipar vezetői „technológiai nyitottságot” követelnek, és figyelmeztetnek: ha marad a belső égésű motorok 2035-ös betiltása, Európa átadja a piacát Kínának.
Hollandiában az elektromos átállás túl gyorsan indult el ahhoz, hogy azt a kapacitások bővítése is követni tudja. Emiatt rengeteg háztartás és vállalkozás kénytelen arra várni, hogy rácsatlakozhassanak a villamosenergia-hálózatra. A holland helyzet intő jel az unió számára: nem elég a zöldátállás, megfelelő stratégia is kell, hogy az energia fenntartható és megfizethető maradjon.
A zöldátállás előrehaladásával a hagyományos transzformátorok egyre elavultabbá és kiszámíthatatlanabbá válnak. Létezik azonban egy – még kísérleti fázisban lévő – technológia, amely minden akadályt lebonthat az egyre inkább a megújulókra támaszkodó, decentralizált rendszerek előtt.
A kínai CATL egy új típusú energiatárolót mutatott be, amely idővel költséghatékonyabbá teheti az elektromos járművek gyártását és csökkenti a lítiumtól való függőségét. Ezzel megerősítést nyert, hogy a két kínai vállalat, a CATL és a BYD az elektromos közlekedés vitathatatlan úttörői.
A kínai BYD elérte a bűvös 5 perces akkutöltési időt. Ez azt jelenti, hogy elektromos modelljeiket az új akkumulátortechnológiájuknak köszönhetően ugyanannyi idő alatt lehet feltölteni, mint egy benzinüzemű autót. A hírre kilőttek a vállalat piaci részvényei, a Teslára nehezedő nyomás pedig tovább fokozódik.
Tavaly az e-autók (EV-k) piaca 17,1 milliós eladással zárt, ami 25 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. Kína 11 millió járművel vezet, globálisan pedig már az újonnan eladott autók 20 százaléka elektromos. Magyarországon az EV-állomány 70 ezer fölé nőtt, az új kocsik 7 százaléka villanyautó.
Az Európai Bizottság szokatlan lépésre készül az elektromos járművek vásárlásának ösztönzésére, hallgatva Magyarország szavára. Bár elviekben továbbra is tiltja a túlzott állami támogatást, az EU egészére nézve éppen egy minden elemében protekcionista program kidolgozásán munkálkodik.
A protekcionista politikák és a büntetővámok alaposan megtépázhatják a globális autópiacot, ennek ellenére az elemzők növekedést várnak a keresletben, mégpedig nem is kis léptékűt.
A „modern problémák modern megoldásokat igényelnek” mondás új értelmet nyert a horvát közlekedési és technológiai vállalat, a KONČAR Csoport esetében. A cég áttörő újítást mutatott be a városi közlekedés fejlesztésének és a zöldátállás előmozdításának összehangolásában, ami meghatározhatja az európai közlekedés villamosítását.
Ötven vállalat szólította fel Ursula von der Leyent, hogy eszébe ne jusson a belső égésű motoros járművek betiltásának 2035-ös határidejét kitolni. Georgia Meloni mérgesen összehúzza a szemöldökét…
Ez nem túl jó hír Európára nézve.
Gyorselemzésünkben a friss trendek bemutatása mellett tíz olyan technológiát gyűjtöttünk össze, amely forradalmasítja az elektromos autók és a zöldárammal történő ellátásuk területét. Olyan technológiák ezek, amelyek közel sem csak finomítanak az elektromos autók töltésén, hanem nemzetgazdasági szinten is igen jelentős zöldáramot spórolhatnak, felpörgetve az átállást a megújulókra.
A világszerte növekvő energiaigény és a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási viszonyok egyre nagyobb nyomást helyeznek az elöregedett energiahálózatokra. Az infrastruktúra korszerűsítése és bővítése elengedhetetlen ahhoz, hogy lépést tartsunk a zöldátállással és biztosítsuk a stabil energiaellátást.
A német energiapiac épp egy jelentős átalakuláson megy keresztül. Az árnormalizáció ellenére az energiakereslet tovább csökken, a leszerelt szén- és nukleáris kapacitások pedig arra kényszerítik az európai gazdaság motorját, hogy importra támaszkodjon.
A német gyártó először előzte meg az amerikait a legtöbb eladott elektromos jármű-versenyben. A júliusi darabszámok pár százas különbséget mutatnak, de ez éppen elég volt egy ideiglenes trónfosztáshoz.
Az építőipar globálisan az egyik legnagyobb iparág, de a termelékenysége már évtizedek óta stagnál. A fenntartható jövő megteremtése érdekében azonban elengedhetetlen, hogy az ipar kilábaljon ebből a gödörből. A szektor előtt álló kihívások már nemcsak gazdasági és társadalmi szempontból jelentősek, de kritikus fontosságúak a környezeti célok eléréséhez is.
Az elektromos járművek (EV) iránti globális kereslet lassulása közepette az autógyártók visszatérnek a hibrid elektromos (HEV) és a belső égésű motoros (ICE) járművek fejlesztéséhez.
A legújabb kutatások szerint 2020-hoz képest meredek ütemben, 2050-ig akár kétszeresére nőhet a globális zöldenergia-igény. Ehhez minden szektor hozzátesz majd, főként a nehézipar és a közlekedés villamosítása, valamint a mesterséges intelligencia és más összetett technológiák használatának elterjedése.
A kínai márkák máris az európai elektromosautó-piac 11 százalékát tarolták le az extravámok bevezetése előtti időszakban. Nem úgy tűnik, hogy az e-jármű csillagának leáldozott. A kómás állapot, amit látunk, átmeneti csupán.
Tavaly már történt egy ideiglenes trónfosztás, amit a Tesla még korrigálni tudott. Az elemzők szerint idén a kínai BYD már évekre fogja elvenni Elon Musk cégétől a „legtöbb eladott elektromos autó” fényesen csillogó koronáját.
Több vállalat is vizsgálja, miként lehetne felhasználni az elektromos járművek energiatároló rendszereit a villamosenergia-hálózat tehermentesítésére, a megújulókból származó felesleges energia hatékony tárolására. Vannak már sikeres technológiák, például a kétirányú töltés.
Valami furcsa dolog történik az európai villamosenergia-piacokon: az árak folyamatosan nulla alá csökkennek. Ez a jelenség zene lehet az átlagos fogyasztó füleinek, de hosszú távon számos kedvezőtlen hatást eredményezhet – többek között akadályozhatja a zöldátállást.
Az elmúlt hónap is érdemi előrelépést hozott az elektromos gépjárművek hazai térnyerésében: a Belügyminisztérium nyilvántartása szerint májusban 2677 gépkocsit láttak el világoszöld hatósági jelzéssel Magyarországon, ennél magasabb havi adatot mindössze egyszer, idén márciusban mutatott a statisztika (2920 darabbal) – közölte az Energiaügyi Minisztérium.
Az Egyesült Államok számos problémával szembesül a zöldátállás során. Az egyik fő gond, hogy sok tekintetben a vetélytársától, Kínától függ, és a jelenlegi folyamatok alapján mindez egyhamar nem változik.
Amerikában a teherautó-flották elektromosra való átállásával a szállítási költségek akár a duplájára is növekedhetnek. Amennyiben még ma kötelezővé tennék az elektromos tehergépkocsik használatát, az komoly gondokat okozna az ellátási láncban, és 0,5-1 százalékkal növelné a gazdaság általános árinflációját.
A belső fogyasztás csökkenésével Kína rákényszerítette magát a felfokozott exportra. A BYD magyarországi gyárépítésével már egy lépéssel előrébb jár. Az óriásvállalat ambíciói nagyok – ám a feltételek adottak ahhoz, hogy győzzön.
A Toyota gyakorlatilag évente bejelenti, hogy hamarosan gyártásba küldi a szilárdtest-akkumulátorokat. Az elektromosautó-ipar megváltójaként beharangozott energiatároló azonban leghamarabb a 2030-as években kezdhet elterjedni. Egy technológia mind felett, vagy párhuzamos alkalmazás? Ez lesz a kérdés.
A világ egyik legnagyobb katódgyártójának elnöke egyetlen mondatba sűrítette azt, amit az elemzők évek óta több százmillió karakterben igyekeznek megfogalmazni. Ami jó, az jó.
