Peking iparautomatizálási stratégiája sikeresnek bizonyul, hiszen a kínai gyárak már Németországnál és Japánnál is több robotot alkalmaznak a gyártásban. Az ipari automatizáció várhatóan tovább fog növekedni, a jelenlegi tendenciákat látva pedig Kína pár éven belül az élre törhet. Az ipari robothasználat globális átlaga 2023-ban rekordot döntött, miután elérte a 162 egység/10 ezer dolgozót. Ez azt […]
Az orosz–ukrán háború az eszkaláció szélére sodródott, miután az USA engedélyezte Ukrajnának a nagy hatótávolságú ATACMS rakéták használatát orosz területen, amihez később brit–francia Storm Shadow rakéták is csatlakoztak. Moszkva válaszul módosította a nukleáris doktrínáját, feljogosítva magát NATO-országok elleni csapásokra, amelyek ilyen fegyvereket biztosítanak, majd először vetett be interkontinentális ballisztikus rakétát (IBCM), növelve a feszültséget. Különösen […]
A COP29 deklarált, igen hangzatos célja, hogy a résztvevők egyértelmű, mérhető és ambiciózus kötelezettségvállalásokat fogadjanak el a klímaváltozás elleni intézkedések terén, vagy legalább mozduljanak el azok szélesebb körű betartatása irányába. E feladat része a klímavédelmi finanszírozás emlegetett növelése, így 2025-re a jelenlegi források tízszeresére kívánják emelni a költségkeretet.
Az orosz–ukrán háború kitörése a politikai napirend központi témájává tette Európa felfegyverzését, mivel ráébresztette az EU-t arra, hogy fennáll egy kiterjedt európai szárazföldi háború lehetősége.
Egyre több európai országban napelemeket telepítenek már a kerítésekre is, olyan olcsók lettek a panelek. A kínai napelemdömping és az ázsiai nagyhatalom termelésének fellendülése telíti a világpiacot. A Nemzetközi Energiaügynökség becslése szerint a napelemek kínálata eléri az 1100 gigawattot év végére, ami a jelenlegi kereslet triplája.
A második helyre jött fel Franciaország a világ legnagyobb fegyverexportőreinek listáján – derül ki a Stockholm International Peace Research Institute jelentéséből. Az Egyesült Államok maradt az éllovas: a nemzetközi fegyvereladások 41,7 százalékáért volt felelős 2019 és 2023 között. Ez az arány a 2017–2021-es 38,6 százalékról növekedett a mostani értékére, az elmúlt időszakban pedig több mint 100 országba küldtek fegyvereket.
Vitathatatlan tény, hogy a tudásba fektetett tőke megtérüléséhez megfelelő közeget szükséges teremteni.
Bár az Egyesült Államok 2023-ban még mindig a világ vezető hatalma, erősen megkérdőjeleződött, hogy fenn tudja-e tartani a saját maga által kreált globális rendet.
Az elmúlt hetek eseményei nyomán egyre nagyobb teret nyernek azok a félelmek, miszerint a végéhez közeleg a globalizáció alapját képező, viszonylag akadálymentesnek mondható tengeri szállítmányozás több évtizedes korszaka, ami strukturális drágulást jelentene a világkereskedelemben. A megkerülhetetlen tengeri kereskedelmi útvonalak számos fojtóponton haladnak át, ahol már egy kisebb zavar is megbéníthatja a forgalmat.
A 20. század úgy ért véget Ázsiában, hogy Kína az 1990-es években még olaj tekintetében önellátó volt. A 21. század elején viszont a gazdasági aktivitás példátlan mértékű emelkedésbe kezdett, amit akkoriban főként az hajtott, hogy az Egyesült Államok a gyártását Kínába helyezte ki, mivel jóval olcsóbb volt ott gyártani számukra, mint odahaza. Többek között ennek köszönhetően a gazdasága két számjegyű növekedést produkált, amihez az is hozzátartozott, hogy az ország olajigénye drámaian megugrott.
A világ autóipara visszafordíthatatlanul az elektromosság útjára lépett. Az EU 2035-től betiltja a hagyományos belső égésű személyautók értékesítését, az előrejelzések szerint pedig 2030-ra az elektromos járművek aránya a globális értékesítések 30-40, 2035-re pedig közel 50 százalékát teszik ki.
Egy éve, hogy Harmonikus Növekedési Index (HNI) néven új gazdasági mérőszámot hozott létre a Makronóm Intézet, mely a nemzetközileg leggyakrabban használt mutató, az egy főre jutó GDP és más mutatók ismert hiányosságait hivatott kezelni.
A globális áruexport forgalmi értéke a Covid–19-világ-járványhoz köthető lezárások és bizonytalanságok miatt mintegy 22,7%-kal zuhant be 2020 első fél évében.
Habár jelenleg a gázárak messze elmaradnak a tavalyi csúcsoktól, fennáll annak a veszélye, hogy a kedvezőtlen időjárás, az ellátási akadályok vagy a geopolitikai feszültségek miatt az árak ismét elszállnak. 
Az európai árak így is magasabbak az egyéb piacokon fellelhetőknél (amerikai gázár 4-5-szöröse), miközben Európa egyre kiélezettebb versenyt fut Ázsiával a korlátozott gázkészletekért.
A hatékonyságjavítás előnyeivel párhuzamban számos aggály merült fel az MI fokozódó térhódításával kapcsolatban, mivel ahogy a modellek egyre jobban fejlődnek, úgy képesek minél többrétű munkakörök folyamatait automatizálni.
Hogy milyen várakozások vannak jelen a pénzügyi piacokon? A Sentix indexe megmutatja.
A globális zöldtörekvések megsokszorozzák a keresletet a kritikus nyersanyagok iránt, amelyeket többnyire fejlődő, politikailag instabil országokban termelnek ki. Mivel a kínálat nem tud majd lépést tartani a kereslettel, az egész világnak tartósan magas árakkal kell számolnia.
𝗔 𝗺𝗼𝘀𝗼𝗱𝗮𝗼𝗿𝘀𝘇𝗮́𝗴𝗼𝗸 𝗲́𝘀 𝗮 𝘀𝘇𝗮𝗻𝗸𝗰𝗶𝗼́𝗸𝗮𝘁 𝘀𝘇𝗼𝗿𝗴𝗮𝗹𝗺𝗮𝘇𝗼́ 𝗯𝗮𝗹𝘁𝗶 𝗮́𝗹𝗹𝗮𝗺𝗼𝗸 𝗮 𝗹𝗲𝗴𝗻𝗮𝗴𝘆𝗼𝗯𝗯 𝗻𝘆𝗲𝗿𝘁𝗲𝘀𝗲𝗶 𝗮𝘇 𝗢𝗿𝗼𝘀𝘇𝗼𝗿𝘀𝘇𝗮́𝗴𝗿𝗮 𝗸𝗶𝘃𝗲𝘁𝗲𝘁𝘁 𝘀𝘇𝗮𝗻𝗸𝗰𝗶𝗼́𝗸𝗻𝗮𝗸!
A gazdasági reglobalizáció, illetve regionalizáció három fő folyamaton keresztül érhető tetten, ezek a reshoring, a nearshoring és a friendshoring, amelyek során a gazdasági tevékenységek politikai vagy ellátásilánc-biztonsági megfontolások mentén átkerülnek egy kedvezőtlenné vált országból egy kedvezőbbe. Az alábbi ábra 2031-re vetíti előre a globális értéklánc átalakulását.
A Makronóm Intézet kutatásában részt vevő vállalkozások közel háromnegyede hallott már az ESG-ről és van is valamilyen tudása erről a fogalomkörről. 𝗘𝗴𝘆𝗿𝗲 𝗵𝗮𝗻𝗴𝘀𝘂́𝗹𝘆𝗼𝘀𝗮𝗯𝗯 𝗮𝘇 𝗘𝗦𝗚 𝗮𝘇 𝘂̈𝘇𝗹𝗲𝘁𝗶 𝗳𝗼𝗹𝘆𝗮𝗺𝗮𝘁𝗼𝗸𝗯𝗮𝗻: a vevők közel fele már figyelembe veszi az ESG szempontokat a beszállítók ki-választásánál és több mint egyharmaduk már most is igényel erre vonatkozó adatszolgáltatást. A vevők legtöbbször […]
