Közép-Ázsia „tisztára mossa” az Oroszországba tartó nyugati árukat

Az Oroszországgal szembeni szankciók drámaian átalakították a világkereskedelmi irányokat, és igyekeznek leválasztani az eurázsiai nagyhatalmat a nyugati gazdasági rendszerről. Az ukrajnai háború kitörését követően a Nyugatról érkező orosz import 30 százalékkal esett vissza, azonban a piacok pár hónapon belül stabilizálódtak.

Ennek a hátterében az áll, hogy Moszkva a barátaihoz fordult, hogy azok a tiltott áruk tranzitországaiként szolgáljanak. Ezen országok közé tartoznak a tág értelemben vett Közép-Ázsia államai: a volt szovjet tagköztársaságok közül a belső-ázsiai Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán, a kaukázusi Örményország és Azerbajdzsán, valamint az Európában található, de Moszkva szoros szövetségesének számító Fehéroroszország.

Az Institute of International Finance (IIF) friss elemzése alapján 24 fejlett állam és a legfontosabb feltörekvő piacok exportadatai azt mutatják, hogy a felsorolt közép-ázsiai országokba irányuló kereskedelem jelentősen megnőtt az elmúlt években, különösen az ukrajnai invázió megindítása óta.

A kerülő utat mindenekelőtt Moszkva szomszédjai és legfőbb kritikusai választják

A fentebb felsorolt országok nagymértékben „eltérítik”, és mosodaországként tisztára mossák a Nyugatról Oroszországba irányuló exportot: míg a közvetlen export erőteljesen visszaesett, a Közép-Ázsiába irányuló kivitel hasonló nagyságrendben fellendült, ami részben ellensúlyozza az Oroszországba irányuló értékesítés csökkenését.

Különösen azoknak a nyugati országoknak a kereskedelmét érinti az áruk átirányítása, amelyekből az Oroszországba irányuló közvetlen kivitel meredeken csökkent. Méghozzá politikai okok miatt, mint Németország és az USA esetén, vagy mert Oroszországhoz földrajzilag közel találhatók (pl. Lengyelország és Litvánia).

Az Oroszországba és Közép-Ázsiába irányuló összesített export 2019 és 2023 között a legtöbb nyugati országban csökkent, azonban alig akadt olyan, amelynél ennek egy része ne irányult volna át Közép-Ázsiába .Ugyanakkor a legtöbb nyugati ország exportjának a változása összességében erősen negatív, az oroszországi kivitel visszaesését a közép-ázsiai mosodaországok tevékenysége csak részben ellensúlyozza.

A nyugati államok közül csupán Lettország, Észtország, Svájc és Litvánia oroszországi, valamint közép-ázsiai együttes exportja mutat növekedést. Eközben Törökország, Kína és India a Nyugatnak fittyet hányva erőteljesen növelik úgy az Oroszországba, mint a Közép-Ázsiába irányuló közvetlen kivitelt.

A nyugati termékek továbbra is eljutnak Oroszországba

Az exportkorlátozásokat nehéz felügyelni, mivel a globális kereskedelem nagyon szétszórt és de-centralizált.

Egyes termékek kivételt jelenthetnek: Oroszország olajexportja nagymértékben kon-centrálódik a többnyire nyugati tulajdonú olajszállító tartályhajókra, így a nyugati olajembargó betartatása viszonylag egyszerű a mosodaországok tevékenysége ellenére is.Egyéb árucikkeknél azonban a kereskedelmi korlátok betartatása jóval összetettebb, különösen, ha közvetítő országok is megjelennek.

A kereskedelem átirányítása nagyrészben a vállalatok szintjén zajlik, így nem lehet átlátni, hogy a jelenség mögött közép-ázsiai tulajdonban lévő vagy harmadik országokban létrehozott orosz tulajdonú fedőcégek állnak-e?

Az orosz hadsereg által felhasznált mikrocsipek egy része is nyugati forrásból származik, és mosodaországokon keresztül érkezik Oroszországba. A csipek terén Örményország vált az egyik orosz beszerzési forrássá: a kaukázusi állam lett a világ negyedik legnagyobb exportőre a hadi célokra felhasználható félvezetőknek. Az amerikai kormány pedig komoly lobbitevékenységet folytat, hogy megakadályozza a csipreexportot. Szankciókat vetve ki egyes, a csipkereskedelemben érintett orosz üzletemberekkel és vállalatokkal szemben, ám ez egyelőre nem túl hatásos.

A Kaszpi-tengeren eközben 186 orosz és iráni hajó nyomkövetőjének jelentkeztek kimaradásai: minden bizonnyal szándékosan kapcsolták ki a helyzetjelzőiket, hogy elfedjék az útvonalukat és az úti céljukat. Ez az árnyékflotta szintén segíti Moszkvát és az orosz vállalatokat abban, hogy szankcionált nyugati termékeket importáljanak.

𝗢𝗿𝗼𝘀𝘇𝗼𝗿𝘀𝘇𝗮́𝗴, 𝗺𝗲́𝗴 𝗵𝗮 𝗮𝗱𝗺𝗶𝗻𝗶𝘀𝘇𝘁𝗿𝗮𝘁𝗶́𝘃 𝘁𝗿𝘂̈𝗸𝗸𝗼̈𝘇𝗲́𝘀𝗲𝗸 𝘂́𝘁𝗷𝗮́𝗻 𝗶𝘀, 𝗮 𝘀𝘇𝗮𝗻𝗸𝗰𝗶𝗼́𝗸𝗮𝘁 𝗺𝗲𝗴𝗸𝗲𝗿𝘂̈𝗹𝘃𝗲 𝗵𝗼𝘇𝘇𝗮́𝗳𝗲́𝗿 𝗮 𝗹𝗲𝗴𝘁𝗼̈𝗯𝗯 𝗸𝗮𝘁𝗼𝗻𝗮𝗶 𝗲́𝘀 𝗽𝗼𝗹𝗴𝗮́𝗿𝗶 𝗳𝗲𝗹𝗵𝗮𝘀𝘇𝗻𝗮́𝗹𝗮́𝘀𝘂́ 𝘁𝗲𝗿𝗺𝗲́𝗸𝗵𝗲𝘇, 𝗮𝗺𝗲𝗹𝘆 𝗮 𝗵𝗮𝗱𝘀𝗲𝗿𝗲𝗴 𝗲́𝘀 𝗮 𝗵𝗮́𝘁𝗼𝗿𝘀𝘇𝗮́𝗴 𝗺𝘂̋𝗸𝗼̈𝗱𝗲́𝘀𝗲́𝗵𝗲𝘇 𝘀𝘇𝘂̈𝗸𝘀𝗲́𝗴𝗲𝘀. 𝗔 𝗸𝗼̈𝘇𝘃𝗲𝘁𝗶́𝘁𝗼̋ 𝗼𝗿𝘀𝘇𝗮́𝗴𝗼𝗸 𝗮 𝗳𝗼𝗹𝘆𝗮𝗺𝗮𝘁𝗼𝗻 𝗽𝗼𝗹𝗶𝘁𝗶𝗸𝗮𝗶 𝗲́𝘀 𝗴𝗮𝘇𝗱𝗮𝘀𝗮́𝗴𝗶 𝗲́𝗿𝘁𝗲𝗹𝗲𝗺𝗯𝗲𝗻 𝗶𝘀 𝗻𝘆𝗲𝗿𝗵𝗲𝘁𝗻𝗲𝗸.

Hét ábrája: Makronóm Intézet