Egy éve, hogy Harmonikus Növekedési Index (HNI) néven új gazdasági mérőszámot hozott létre a Makronóm Intézet, mely a nemzetközileg leggyakrabban használt mutató, az egy főre jutó GDP és más mutatók ismert hiányosságait hivatott kezelni.
A gazdasági versenyképességgel és fenntarthatósággal foglalkozó legújabb elméletek az inkluzív növekedés fogalmát próbálják középpontba állítani, de meglátásunk szerint ezek a mérőszámok a társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetését túlhangsúlyozzák, míg elhanyagolják a környezeti és demográfiai fenntarthatóság számos aspektusát.
A Harmonikus Növekedés Index ezért továbbmegy az inkluzív növekedés fogalmán, azonosíthatóvá teszi azokat a területeket, melyek egy adott gazdaság számára kiemelendőek, valamint fejlesztendőek ahhoz, hogy úgy a jelen társadalma, mint pedig a jövő generációja stabil és magas színvonalú gazdasági, környezeti és társadalmi lehetőségekhez juthasson.
Magyarország 2012 óta jelentős növekedést ért el a kompozit indexben, leginkább a munka- és tudásalapú társadalom, valamint a pénzügyi fenntarthatóság dimenziókon keresztül.
A jelenlegi mutatók, legyen szó a versenyképességi indexekről, elsősorban a multik szempontjait veszik figyelembe, vagy a Világgazdasági Fórum fenntarthatósági indexeiről, csak a környezeti vagy a társadalmi fenntarthatóság szempontjából mérnek.
A Harmonikus Növekedési Index ezzel szemben az összes fontos fenntarthatósági szempontot figyelembe veszi:
. a gazdasági fenntarthatóságot (anyagilag előre tudunk-e lépni?);
. a pénzügyi fenntarthatóságot (a jövő generációi terhére gyarapodunk-e hitelből vagy saját forrásból?);
. a környezeti fenntarthatóságot;
. a munka- és tudásalapúságot (saját erőnkből, saját munkánkkal és tudásunkkal teremtünk-e jólétet?);
. a társadalmi fenntarthatóságot (a jövedelmi egyenlőtlenségek a jólétünkbe fektetett munka közti különbségeket tükrözik-e?);
. a demográfiai fenntarthatóság fogalmát (képes-e társadalmunk újratermelni önmagát?).
