A 20. század úgy ért véget Ázsiában, hogy Kína az 1990-es években még olaj tekintetében önellátó volt. A 21. század elején viszont a gazdasági aktivitás példátlan mértékű emelkedésbe kezdett, amit akkoriban főként az hajtott, hogy az Egyesült Államok a gyártását Kínába helyezte ki, mivel jóval olcsóbb volt ott gyártani számukra, mint odahaza. Többek között ennek köszönhetően a gazdasága két számjegyű növekedést produkált, amihez az is hozzátartozott, hogy az ország olajigénye drámaian megugrott.
Ez kényszerítette arra őket, hogy többnyire az olajban gazdag Közel-Keletről importáljanak. Kína olyan mértékben fejlődött, hogy 2010-ben a GDP-t tekintve (dollárban) megelőzte Japánt, és ezzel az Egyesült Államok mögött a világ második számú gazdasági hatalma lett.
Ennek viszont ára volt: többé már nem volt önellátó olajból és megnőtt a Közel-Keletről való behozatala. Ha a 2021-es adatokat vesszük figyelembe, akkor azt láthatjuk, hogy a behozatal óriásira nőtt: mintegy 81 millió tonnányi kőolajat importált Szaúd-Arábiából. A gazdaság azonban igyekezett nem kizárólag az ottani nyersolajra támaszkodni. Többek között a diverzifikációs törekvéseknek is köszönhető, hogy az egyébként is óriási kőolajimport az elmúlt 11 hónapban 515,66 millió tonnányira (napi 11,27 millió hordó) duzzadt fel. Mindemellett a közelmúltban megpróbálta diverzifikálni a nyersolajimportját az Oroszországból, Mianmarból és Kazahsztánból származó három csővezeték felhasználásával is, de az alacsony ára miatt az iráni nyersolajimportot is bővítették.
A nyersolaj nagy részét Oroszországból (5,45 milliárd dollár) Szaúd-Arábiából (4,63 milliárd), Malajziából (3,23 milliárd), Irakból (2,99 milliárd) és az Egyesült Arab Emírségekből (2,54 milliárd) importálták.
Forrás: Brookings Institution
A Pentagon adatai alapján viszont érdekes, hogy az olajimport nagyjából 62, míg a földgázbehozatal 17 százaléka áthalad a Malaka-szoroson, valamint a Dél-kínai-tengeren. Ez az ázsiai nagyhatalom szempontjából jelentős kitettséget jelent, főként, ha ideveszünk egy (képzeletbeli) tajvani háborút.
Teljes cikk:
