Az additív gyártás itthon az építőiparban és az orvoslásban is megvetette a lábát, így a technológia térnyerésével az eddig hetekig tartó fejlesztési idő néhány napra is rövidülhet.
A magyar gazdaság zakatolását a dualitás jelentős mértékben visszafogja. A két legfontosabb törésvonal a hazai és a külföldi vállalatok, valamint a nagy-, illetve a kis- és középvállalatok között érzékelhető. Ezeket azért szükséges oldani, mert e kettősség csökkentése jókora lökést adhat a gazdaságnak – írta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Magyar Nemzeten megjelent véleménycikkében.
A kormány célja, hogy 2030-ra a magyar gazdasági fejlettség elérje az uniós átlag 90 százalékát. Ennek egyik fontos eszköze a hazai kkv-k megerősítése, aminek érdekében a kabinet felülvizsgálta és elfogadta A magyar mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítésének stratégiája 2019–2030 című stratégiai dokumentumot.
A 2023-as az inflációcsökkentés, a 2024-es a növekedés helyreállításának az éve, így a dinamikus gazdasági bővülés, valamint a magyar kkv-k további megerősítése érdekében a kormány nevében Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Széchenyi Kártya Program Max Plusz újabb kibővítéséről döntött – közölte közleményében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.
A címben feltett kérdésre kerestek válaszokat a Pénzügyminisztérium épületének elegáns nagytermében november 6-án a KKVHÁZ nevű szervezet konferenciáján.
A Makronóm Intézet felmérésének eredményei szerint a vállalatvezetők kétharmada ismeri az ipari digitalizáció fogalomkörét, de csupán 24 százalékuk alkalmazza azt a gyakorlatban. Ugyanakkor bizakodásra ad okot, hogy a megkérdezett vállalkozások háromnegyede már elkezdte a digitalizációs fejlesztéseiket.
A kkv-szektor jelene és jövője címmel tartott sokszínű konferenciát a KKVHÁZ Zrt. A rendezvényen felszólalt a Gazdaságfejlesztési Minisztérium technológiáért felelős helyettes államtitkára is, emellett számos ágazati és kkv-szereplő elemezte a jelenlegi helyzetet és a kkv-k előtt álló kihívásokat.
