A kormány célja, hogy az évtized második felében ismét a folyamatos növekedésé legyen a fő szerep, 2030-ra pedig a gazdasági fejlettség elérje az uniós átlag 90 százalékát. A felülvizsgált hazai kkv-stratégia a komplex szemléletével mind a külső körülmények megfelelővé tételére, mind pedig a belső lehetőségek kiaknázására kínál megoldásokat a magyar kkv-k számára. 

A kkv-k 2020 óta háromszor annyi támogatást kaptak, mint a nagyvállalatok 

A kkv-k háromszor annyi támogatáshoz jutottak 2020, vagyis a koronavírus-válság kitörése óta, mint a nagyvállalatok – állapította meg a Makronóm Intézet 2023 májusában közzétett felmérése, amelynek az eredményei válaszoltak arra a kritikára is, hogy a magyar gazdaságpolitika inkább a multinacionális nagyvállalatoknak kedvez, és nem megfelelő mértékben segíti a hazai mikro-, kis-, valamint középvállalkozásokat. 

A fenti célok érdekében a kormány felülvizsgálta és elfogadta  A magyar mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítésének stratégiája 2019–2030 című stratégiai dokumentumot (ami eredetileg 2019-ben készült el), és  

a vállalkozások érdekében meghatározta a következő két évben elvégzendő kiemelt vállalkozásfejlesztési intézkedéseket.  

Kiszámítható keret a teljes kkv-szektor számára 

A kormány célja, hogy a komoly növekedésre képes vállalati kör értékteremtő képességének megerősítésén keresztül a teljes kkv-szektor számára biztosítsa a működéshez szükséges kiszámítható kereteket. A Magyarországon működő közel 900 ezer vállalkozás 99,9 százaléka minősül mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak.  

A kkv-k adják a hazai gazdaság gerincét és tartópillérét, foglalkoztatják a magyar munkavállalók kétharmadát, ezáltal számos család egzisztenciáját biztosítják. A kkv-szektor stabilitása kulcsfontosságú tényező a hazai gazdaság újraindításához, a gazdasági növekedés helyreállításához.  

Mi a kkv-stratégia lényege? 

A most felülvizsgált és elfogadott stratégia a gazdasági növekedés célját szem előtt tartva a vállalkozásfejlesztés eszközeivel kínál megoldásokat a lehetőségek hatékony kiaknázására, valamint a válaszokat ad a vállalkozásoknak az új gazdasági kihívásokra.  

A stratégia egyszerre támogatja a nemzetközileg sikeres magyar vállalkozások kialakulását és a társadalom jelentős részének megélhetést biztosító vállalkozói réteg stabil működését. 

A kkv-s termelési-beszállítói láncok erősítése 

A beruházás- és exportvezérelt gazdaságpolitika eredményeképpen a külföldi közvetlentőke-befektetések (FDI) magyarországi állománya jó alapot ad ahhoz, hogy megfelelő lépésekkel a magyar vállalatok minél feljebb kerüljenek a termelési, beszállítói láncokban, és minél nagyobb hozzáadott értékkel, saját lábaikon állva is magabiztosan az exportpiacra tudjanak lépni. Mindemellett szükségletként jelenik meg a digitális technológiák vállalati integrációja és az alkalmazottak digitális készségfejlesztése, hogy a versenyképességüket megőrizve a mai gyorsan változó világ elvárásainak minél inkább megfeleljenek. 

A kkv-stratégia öt pillére 

A stratégia öt pillérbe csoportosítja a kihívásokat, beavatkozásokat, ezekhez pedig önálló, pillérspecifikus célokat rendelt, amelyek az alábbi témákra fókuszálnak: 

– technológiaváltás, digitalizáció, zöldátállás és ESG-megfelelés, nemzetköziesedés, foglalkoztatás; 

– vállalkozóbarát adózás és üzleti környezet, beleértve az adminisztrációcsökkentést és a megfizethető energia biztosítását; 

– megfelelő finanszírozási lehetőségek biztosítása a kkv-k részére, a pénzügyi tudatosság fejlesztése; 

– a gazdaság kitörési pontjai, kiemelt ágazatok fejlesztése, az innovációs potenciál kiaknázása; 

– a vállalkozói kultúra és kompetenciák erősítése, speciális vállalkozói célcsoportok támogatása, generációváltás. 

Kulcskérdések: a zöldátállás és a digitális transzformáció 

Az egyes pillérek keretében a megfelelő fejlesztéspolitikai eszközök alkalmazása jelentősen gyorsíthatja az eredmények elérését, és a célzott intézkedésekkel biztosítható, hogy a hazai, valamint az EU-s fejlesztési források multiplikátor hatása még erőteljesebben érvényesül. A magyar vállalatok sikerét a képzett munkaerő mellett az energia, a logisztika és a technológia minősége is befolyásolja. 

Akár a nemzetközi versenyképesség a cél, akár csak a változó körülmények közötti talpon maradás,  

a szintlépéshez és a kibontakozáshoz a megfelelő környezet mellett szükséges a megfelelő hozzáállás is: belső igény a fejlődésre, nyitottság az új módszerek és technológiák, különösen a zöldátállás és a digitális transzformáció irányába.  

Ezen kettős transzformáció nélkül ugyanis nincs versenyképesség és nincs felzárkózás. Ezen célokat szolgálja a most elfogadott kkv-stratégia. 

Ajánljuk még a témában: 

Címlapfotó: Shutterstock