A venezuelai ellenzék vezetője, María Corina Machado éveken át Washington támogatására épített, most azonban azzal szembesül, hogy az Egyesült Államok a stabilitás nevében inkább a régi hatalom embereivel tárgyalna, sőt: a jelek szerint egyáltalán nem is számol vele.
A „chilei Trump”, José Antonio Kast a szavazatok több mint 58 százalékával győzte le baloldali riválisát, miközben rekordmagas részvétel mellett a közbiztonság és a migráció kérdései döntöttek. Miért mélyül a polarizáció Chilében, és hogyan erősíti ez a jobboldali hullámot a régióban Trump visszatérésével a háttérben?
A chilei elnökválasztás első fordulója mindent felforgatott: a kommunista jelölt előnye és a jobboldal gyors erősödése miatt decemberben egy olyan politikai összecsapás jön, amely nemcsak Chile jövőjét, hanem egész Latin-Amerika erőviszonyait is átírhatja.
Rodrigo Paz centrista szenátor nyerte a bolíviai elnökválasztást, véget vetve a szocialista MAS párt 20 éves uralmának. A gazdasági válság és a korrupcióellenes harcra fókuszáló kampányával a szavazatok 54,6 százalékának megszerzésével győzte le a konzervatív Jorge Quirogát, piacbarát reformokat és az USA-hoz való közeledést ígérve.
Az amerikaiak úgy vélik, hogy elegendő katonai erőt telepítettek a térségbe a venezuelai kikötők és repülőterek elfoglalásához.
Latin-Amerika történelmi politikai átalakulás küszöbén áll: a következő évek választásai sorra gyengítik a baloldali São Paulo Fórumhoz tartozó erőket, miközben a jobboldal egyre nagyobb lendületet vesz. A gazdasági kudarcok, a progresszív ideológiával szembeni társadalmi ellenállás és a szervezett bűnözéshez kötődő vádak mellett a Washingtonnal szorosabb szövetséget kereső jobboldali jelöltek térnyerése geopolitikai irányváltást vetít előre.
Kína egyre nagyobb befolyást szerez Latin-Amerika és a Karib-térség tengeri kikötőiben, amivel stratégiai előnyhöz juthat az USA hátsóudvarában. Ez Európára és Magyarországra is hat, mivel nő a logisztikai kiszolgáltatottság és a kiberbiztonsági kockázat.
A fellángoló kereskedelmi háború egyre fontosabbá teszi a gazdasági diverzifikációt Kína számára. Ezt és a globális délen betöltött vezető szerepét erősíti a brazil elnök által kitűzött stratégia, amelynek köszönhetően Kína könnyebben fokozhatja jelenlétét Dél-Amerikában. Peking gazdasági hatalma ráadásul egyre inkább kiterjed a Karib-térségre is.
A brazil Camaçari városában, egy régi amerikai Ford-gyár helyén épül a kínai BYD hatalmas üzeme, miközben a Washington és Peking közötti harc a minél nagyobb befolyás megszerzéséért egyre inkább átírja Latin-Amerika gazdasági térképét.
Az Egyesült Államok újra felmelegíti a Monroe-doktrínát, hogy megakadályozza Kína térnyerését Latin-Amerikában. Míg Washington vámokkal és politikai nyomással próbálja kordában tartani a régiót, Peking befektetésekkel és infrastrukturális fejlesztésekkel erősíti befolyását. Vajon az USA visszaszerezheti-e hegemóniáját, vagy Latin-Amerika végleg új irányba fordul?
Donald Trump átfogó vámokat jelentett be Kolumbiával szemben, miután utóbbi nem engedte leszállni az USA által kitoloncolt állampolgárait szállító repülőgépeket. Habár végül megegyezés született és az intézkedéseket felfüggesztették, fontos figyelmeztetést jelentenek: Trump nem fél gazdasági szankciókhoz nyúlni, ha valaki nem működik együtt vele.
Bolívia évekig az a szocialista latin-amerikai állam volt, amely elmondhatta magáról, hogy gazdasági növekedést tud felmutatni, miközben az infláció alacsony és a szegénység is csökken. Mostanra azonban beütött a krach, és az ország minden lakosát érintő válság tombol.
Ismét káoszba fulladt az elnökválasztás Venezuelában, miután sem az ellenzék, sem a Maduro-kormány nem ismeri el a vereségét. Guyana részéről ez aggasztó, különösen a Venezuelával való területi konfliktus tárgyát képező Essequibo régió helyzete miatt, amelyre Maduro igényt tart, mivel annak ellenőrzése értékes tengeri olajlelőhelyekhez biztosít hozzáférést.
Kuba a koronavírus-járvány után történelme legnagyobb válságát éli át. Egy friss kutatás szerint két év alatt a népesség 18 százaléka hagyta el az országot. Ez a szám elsőre túlzottnak tűnhet, viszont ha jobban utánanézünk az ottani folyamatok hátterének, a becslés reálissá válik. Cikkünk a kubai kivándorlási hullámot és az ahhoz vezető okokat tárgyalja.
Peking befolyása Latin-Amerikában is egyre kiterjedtebb. A sárkányt csak a Nyugat határozottabb politikájával lehetne megállítani a kontinensen, a latin-amerikai államok viszont arrafelé hajlanak, ahol a gazdasági és a politikai érdekeiket biztonságban tudhatják. Lehet még tere az USA-nak és az EU-nak a térségben?
Egy jó argentin–spanyol labdarúgómeccs mindig esemény a foci szerelmesei számára. Ám most más összecsapás váltott ki izgalmakat: a Pedro Sánchez és Javier Milei között két hete zajló sértegetések a nemzetközi sajtó címoldalára kerültek.
Még a latin-amerikai nemzetek közt is szegény országnak számító Guyana ma Dél-Amerika egyik leggyorsabban fejlődő gazdasága, köszönhetően a nemrég felfedezett olajlelőhelyeinek. Venezuela, Kongó vagy Angola példája azonban azt mutatja, hogy a fekete arany feltűnése akár egy egész államot is megrázhat. Minden attól függ, hogy Guyana mire fogja felhasználni a hirtelen jött gazdagságát.
Latin-Amerika és benne a Karib-térség híres az instabilitásról: ezekben az országokban virágzik a bűnözés, különösen a kábítószer-kereskedelem, amely tavaly elérte a 300 milliárd dollárt. A kormányok különböző módszerekkel igyekeztek kezelni a problémákat. Jamaicában kudarcot vallott a bandák elleni keményvonalas megközelítés, de sikeres volt El Salvadorban. Ennek hátterében a helyi realitások komplexitása áll.
Latin-Amerikában lépésről lépésre – Perutól Uruguayig, Ecuadortól Guyanáig – az Egyesült Államok igyekszik újraépíteni stratégiai befolyását. Washington semmit sem tanult az elmúlt időszakban, ismét az eddig bevált módszerekkel próbál meg operálni.
Már egyértelműen kijelenthetjük, hogy Kína beszállt a 21. századi űrversenybe, egyben célul tűzte ki az űrfölény megszerzését is. Ebbe az irányba mutat az is, hogy az ázsiai ország egyre inkább fokozza az együttműködését Latin-Amerikával és a Karib-térséggel is. Peking azzal szeretné előzni az Egyesült Államokat, hogy párhuzamos struktúrákat hoz létre, összekapcsolva azokat az Egy Övezet Egy Út kezdeményezéssel. A földi állomások és a Pekinggel kötött adatmegosztási megállapodások elfogadása után egyre valószínűbb, hogy azokat az Egyesült Államok nemzetbiztonsági fenyegetésként fogja majd fel.
A Latin-Amerika és az EU közötti csúcstalálkozó mély gyomrost vitt be a brüsszeli vezéreknek. Nagyot változott a világ, a feltételeket már nem Európa diktálja.
Első hivatali évének viszonylag kedvező megítélése után Joe Biden amerikai elnök számára véget értek a mézeshetek, az amerikai vezetés népszerűsége Biden hivatali idejének a felénél világszerte visszaesett – és ez meglátszik az ország globális megítélésén is. A Gallup ez évi új jelentése, amely 2022-ben közel 140 országban végzett felméréseken alapul, azt mutatja, hogy az amerikai vezetés népszerűségének globális átlaga csökkent.
