Lóránt Károly írása a Makronómon.
Első hivatali évének viszonylag kedvező megítélése után Joe Biden amerikai elnök számára véget értek a mézeshetek, az amerikai vezetés népszerűsége Biden hivatali idejének a felénél világszerte visszaesett – és ez meglátszik az ország globális megítélésén is. A Gallup ez évi új jelentése, amely 2022-ben közel 140 országban végzett felméréseken alapul, azt mutatja, hogy az amerikai…
A Gallup elemzői Amerika elfogadottságának a Biden-kormány első időszakában való hirtelen emelkedését azzal magyarázzák, hogy
az amerikai elnök betartotta a kampányígéreteit: újra csatlakozott a párizsi klímaegyezményhez; visszavonta Donald Trump korábbi elnök döntését, hogy kilépjen az Egészségügyi Világszervezetből; elnökként tartott első külpolitikai beszédében pedig megfogadta, hogy rendezi kapcsolatait a szövetségeseivel és helyreállítja az Egyesült Államok imázsát.
Ezek az erőfeszítések akkoriban valószínűleg sok nemzetközi partnert megnyugtattak. A rákövetkező visszaesés a Gallup szerint elsősorban az Afganisztánból való kaotikus kivonulás utóhatásaival magyarázható. Feltűnő, hogy
Latin-Amerikában az amerikai vezetés kevésbé népszerű, mint Európában vagy Afrikában, ebben a Gallup szerint közrejátszhat az USA migrációs politikájával kapcsolatos bizonytalanság (például Mexikó esetében) és a Kanadával való kereskedelmi viták.
Ehhez saját ismeretek alapján hozzá tehetjük, hogy Latin-Amerikában az Egyesült Államok népszerűsége általában alacsony, és ez olyan tapasztalatokra vezethető vissza, mint a helyi politikákba való gyakori beavatkozás vagy mondjuk a mexikói–amerikai háború emléke. Amerika támogatottsága Chilében a legalacsonyabb (20 százalék), ebben is az Allende-kormány 1973-ban való megbuktatásában játszott amerikai szerep lehet a fő motiváló tényező.
Érdekes az is, hogy bár a csendes-óceáni térség Japán mellett az Egyesült Államok legfontosabb szövetségese, egyben a térség biztonsági paktumának (AUKUS) meghatározó tagja, Ausztrália esetében is jelentős mértékű (18 százalékpontos) volt a támogatás mérséklődése.
Oroszország nemzetközi megítélése tekintetében a Gallup-kiadvány nem közöl részletes (országbontású) adatokat, a szöveges elemzésben azonban megemlíti, hogy a 137 vizsgált államból 81-ben a többség elutasította Oroszország vezető szerepét. Ez a nyugati blokk országaiban volt legnagyobb, 90 százalék feletti értékekkel (az Egyesült Államokban 93, Kanadában 91, Lengyelországban 95, Ukrajnában pedig 96 százalék).
Végül a Gallup megállapítja, hogy az USA és szövetségesei előtt álló egyik legnagyobb külpolitikai kihívás 2023-ban és azon túl is az lesz, hogy biztosítsák a 2022-ben nagy próbatételnek kitett transzatlanti együttműködés megtartását, a megtörés elkerülését, miközben Oroszország Ukrajna elleni háborúja tovább folytatódik.
Az elemzés arra is rámutatott, hogy egy-egy nagyhatalmi státuszt betöltő ország vezető szerepének elfogadottsága lényegében három tényezőtől függ. Az első a történelmi kapcsolat, ami meghatározza egy-egy állam közvéleményének alapvető hozzáállását, amire jó példa az Egyesült Államok igen kedvező megítélése Lengyelország és kevéssé kedvező megítélése a latin-amerikai országok részéről. A második a konkrét politikai-gazdasági esemény, mint például az orosz–ukrán háború vagy a kereskedelmi viták (Kanada). A harmadik pedig mindennek a napi sajtóban való tükröződése, ami a médiát befolyásoló politikai és gazdasági elit véleményét fejezi ki, de országonként jelentősen eltérhet. Erre tipikus példa Donald Trump, vagy jelenleg Vlagyimir Putyin sajtóbeli megítélése, ezáltal országaik elfogadottsága.
A Gallup által végzett ilyen jellegű felmérések nagyon fontosak és informatívak, megalapozott következtetéseket azonban csak akkor tudunk levonni belőlük, ha a megkérdezetteket befolyásoló motiváló tényezők is ismertek.
Approval of the leadership of the United States/ Az Egyesült Államok vezetőségének elfogadása
Címlapfotó:123rf.com
