Európa megtorló vámok bevezetésére készül az Egyesült Államok ellen. Több kormány arra kéri Brüsszelt, hogy a NATO-csúcs előtt eszébe se jusson aktiválni azokat. Trump hét évvel ezelőtt a csúcstalálkozón már megmutatta, milyen, amikor az EU felidegesíti.
Az új NATO-főtitkár eleve nehéz geopolitikai helyzetben foglalta el a hivatalát, bónuszként pedig megkapta Trumpot, akinek egyre ambivalensebb a viszonya a szövetséghez. A volt holland miniszterelnök azonban nem véletlenül kapta a Trump-suttogó becenevet.
Rövid távon 2,5 százalékra, 2030-ra pedig már 3 százalékra kellene GDP-arányosan feltolni a védelmi kiadások összegét a NATO-tagállamoknak. Nehéz ügy lesz, tekintve, hogy többen addigra még a 2 százalékot is alig érik el.
Mark Rutte azon dolgozik, hogy meggyőze a hadiipari vállalatokat: gyártsanak többet és gyorsabban. A mosolyán kívül azonban nem tud mást bevetni. A NATO-nak nincs közös költségvetése, a főtitkár így éppen valamit kér a semmiért cserébe.
Az Európai Politikai Közösség Budapesten tartotta ötödik ülését. A csúcstalálkozón az EU és NATO képviselői mellett Volodimir Zelenszkij is részt vett. A fő témák között az európai versenyképességről, az ukrajnai háborúról és az illegális migrációról esett szó. Az ezt követő informális EU-csúcson elfogadták a Budapesti Deklarációt. Természetesen minden téma Donald Trump visszatérésének fényében került terítékre.
Megalapításának 75. évfordulóját ünnepli a NATO Washingtonban, a szövetség azonban olyan csapdahelyzetben van, amelyre még nem volt példa. Egy kérdés ural mindent: egy szellemi képességeit tekintve erősen kérdőjeles elnök vagy az ukrajnai háborúnak véget vetni kívánó, a NATO-val szemben őszintén kritikus Trump vezeti tovább az egyre határozatlanabb tömböt?
A szövetség mind a harminckét országa áldását adta, így a bukott liberális holland miniszterelnök ülhet be a NATO főtitkári székébe. A Teflonember azonban zűrzavaros helyzetet örököl elődjétől.
Brüsszel kezdi ütni Hollandiát, miután Mark Rutte leköszönő kormányfő pártja úgy tűnik, megállapodott a radikálisan bevándorlásellenes Geert Wildersszel. Elképzelhető, hogy a hollandoknál új időszámítás kezdődik, és megalakulhat egy zömében jobboldali négypárti koalíciós kormány. Az ország egy eddig ismeretlen kihívás előtt áll.
Furcsán értelmezi Stoltenberg a NATO politikai irányító szerepét hivatala utolsó heteiben. A főtitkár éppen csak hadat nem üzent még Oroszországnak, de Ukrajnának is beígért 100 milliárd eurót, miközben felszólítja az Egyesült Államok elnökét, hogyan és mit csináljon.
Kaja Kallas nem indul az Európai Bizottság elnöki székéért a liberálisok színeiben. Döntése szimbolikus jelentőségű, de Ursula von der Leyen nyilván nem fogja elfelejteni a gesztust.
Magyarország ellenzi, hogy Mark Rutte holland miniszterelnök vezesse a védelmi szövetséget 2024 után, aki mögött támogatólag ott áll az Egyesült Államok is. A magyar álláspont érthető, miután a korábbi években a magyar kormánynak számos konfliktusa volt a hollanddal, többek között a magyar gyermekvédelmi törvény kapcsán.
Egy republikánus szenátor is részt vett az idei müncheni biztonsági konferencián, ahol tabukat döntve kifejtette, miért nem fog az USA több segélyt küldeni, és miért nyeri meg Oroszország törvényszerűen a háborút. Szavai nem sokat lendítettek az alapból gyászos hangulaton.
Vérszemet kaptak a balti országok: az észt miniszterelnök után a lett külügyminiszter is boldogan vállalná a NATO-főtitkári posztot. Szerinte ők jobban megérdemelnék az állást a holland versenyzőnél, mert míg Nyugat-Európa aludt, a balti államok idejében figyelmeztettek az orosz veszélyre.
A bukott holland miniszterelnök, Mark Rutte nagyon szeretné a munkát, de maga alatt vágta a fát. Az amerikaiak nem szívesen látnák főtitkárként, márpedig az ő szavuk fog dönteni.
Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnök szerint a főtitkári szerepkör „nagyon érdekes lenne” a számára. Harcolni nem fog érte, de ha megkínálják vele, elfogadja.
Ukrajna két esztendő múlva csatlakozni kíván az Európai Unióhoz. A granadai Európai Politikai Közösség találkozóján bebizonyosodott: nem sokan vélik úgy a tagállami vezetők közül, hogy akár az Unió, akár Kijev készen állna erre. A kérdés a többség szerint még 2030-ban sem lesz aktuális.
Ukrajnába érkeznek valamikor a Kijev által követelt legújabb csodafegyverek, amelyek „eldönthetik a háború sorsát”. Hány F–16-os, mikor állhat hadrendbe, és miért ennyire nehézkes az ukrán pilóták kiképzése?
Miután óriási botrányt okozott kínai látogatásával, a francia elnök Hollandiába utazott, hogy Marc Rutte miniszterelnököt, ősi gazdaságpolitikai ellenlábasát is meggyőzze igazáról – egyben nyélbe üssön néhány olyan megállapodást, amely az ipari autonómiát erősíti.
