Magyarország ellenzi, hogy Mark Rutte holland miniszterelnök vegye át a NATO vezetését. A kérdés egyre égetőbb, mivel év végén a főtitkári pozíció megüresedik, és dönteni kell Jens Stoltenberg utódjáról. 

A budapesti ellenállás tovább növeli a katonai szövetség vezetői posztjának utódlási terve körüli bizonytalanságot: a 31 tagország egyharmada továbbra is bizonytalan a tekintetben, hogy Rutte mögé álljon-e, aki az Egyesült Államok támogatását élvezi. 

A magyar álláspont érthető, miután Rutte régóta számos területen bírálja a jelenlegi a magyar kormányt. 

Szijjártó Péter elmondta, hogy „természetesen nem támogathatjuk egy olyan személy megválasztását a NATO főtitkári posztjára, aki korábban térdre akarta kényszeríteni Magyarországot”. Rutte 2021-ben elítélte az Orbán Viktor magyar miniszterelnök által bevezetett új, állítólagosan LMBT-ellenes törvényeket, mondván, hogy Magyarországnak nincs többé keresnivalója az Európai Unióban. 

Rutte akkor úgy fogalmazott, hogy „a hosszú távú cél az, hogy Magyarországot térdre kényszerítsük ebben a kérdésben”. 

Szijjártó megjegyzései napokkal azelőtt hangzottak el, hogy Orbán Viktor Donald Trumppal találkozik az Egyesült Államokban. Mindeközben London, Párizs és Berlin is támogatásáról biztosította Ruttét. A Trump-ellenes holland kormányfő bizonyos körökben ideális ellenfélnek számítana arra az esetre, ha a NATO-szkeptikus egykori elnök megnyerné a novemberi amerikai választásokat. 

Az orosz határhoz közeli, a szövetség keleti szárnyát jelentő országok egy csoportja szintén nincs meggyőződve arról, hogy Rutte lenne a helyes döntés. A balti országok elégedetlenek Ruttéval, mivel hiányzik a holland elkötelezettség a védelmi kiadásokkal kapcsolatban, míg Klaus Iohannis román elnök azért nem támogatja őt, mert Hollandia régóta ellenzi országa schengeni övezethez való csatlakozását. 

Kapcsolódó:

Borítókép: MTI/EPA/Szergej Kozlov