Az EU és az USA új szankciós lépései felborítják a globális energiapiaci kompromisszumokat, visszaszorítják az orosz olaj európai importját, miközben ellátási zavarokat, árrobbanást és geopolitikai átrendeződést idéznek elő. Ennek terhét végső soron az európai fogyasztók fogják viselni.
Az amerikai nyersolaj domináns erővé vált a globális olajpiacon, miután a texasi palamezőkről származó WTI Midland típusú olaj bekerült az eddig kizárólag európai olajat tartalmazó Dated Brent globális referenciaértékbe. A lépés tükrözi Amerika növekvő befolyását az európai és ázsiai olajellátásban.
Tavaly a németeket előzték le, a Világbank júniusi adatai szerint pedig a japánokat küldték maguk mögé a vásárlóerő-paritáson (PPP) számolt GDP-ben. Mégis mi fűti ennyire az orosz gazdaságot?
Biden többször figyelmeztette az ukránokat, hogy ne támadjanak oroszországi olajfinomítókat, mert egy globális olajárrobbanás katasztrófához vezethet. Nem tette hozzá, de nyilvánvaló: az elnökválasztási kampányban más sem hiányzik neki. Zelenszkij azonban fütyül arra, mit kér az elnök. Változnak az idők.
A cím nem elírás: az amerikai elnök felszólította Kijevet, hogy haladéktalanul fejezze be az orosz kőolajfinomítók elleni dróntámadásokat. Biden aggódik egy esetleges olajáremelkedés miatt, ami a kampányban nagyon rosszul jönne neki. A félelem érthető, Washington hipokrita magatartása azonban ennél pőrébben nem is mutathatta volna meg magát.
Az Ukrajna ellen két évvel ezelőtt indított orosz invázió óta sok víz (és nyugati pénz) folyt le a Dnyeperen, a békekötés azonban még mindig nincs a látóhatáron belül. Habár az orosz gazdaságon is meglátszanak a szankciók hatásai, az nem omlott össze, sőt az IMF szerint idén gyorsabban növekszik, mint a G7 országai. Mindezek fényében már a nyugati szakértők is elismerik, hogy Moszkva még évekig képes folytatni a harcot, ami megkérdőjelezi a jelenlegi szankciós és támogatási stratégia folytatását.
Soha nem látott összegű bevételekre tett szert 2023-ban az orosz kormány. Az egyik felhajtóerő az Indiával folytatott olajbiznisz volt, amelynek nagy része a szankciókat illegálisan megkerülve, az úgynevezett árnyékflotta közreműködésével zajlik. A dolog pikantériája, hogy az így Indiába került, majd ott finomított kőolajtermékek egyik legnagyobb felvásárlója éppen az az Egyesült Államok és szövetségesei, akik az orosz kőolajra a szankciókat kivetették.
Az orosz olajra vonatkozó uniós és a G7-ek által bevezetett büntetőintézkedések Oroszországnak 34 milliárd eurós olajbevétel-kiesést okoztak, ez a szankciók első évében 14 százalékkal csökkentette az orosz exportbevételeket. Az árkorlátozásnak volt hatása, de nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az orosz olaj és a globális referenciaolaj ára közötti különbség 2023 eleje óta folyamatosan csökken, így a retorziók hatékonysága is csökkent. Következésképpen a korlátozások 2023 első felében voltak hatékonyak, amikor hatásuk elérte a napi 180 millió eurós csúcsot.
Oroszország arra számít, hogy a bevezetett olajárplafon ellenére az év végére hatalmas bevételre tesz szert, ezzel pedig a kormány további erőforrásokat összpontosíthat az ukrajnai konfliktusra. Brüsszelben épp a szankcióktól várták azt, hogy az oroszok ne tudjanak több pénzt a háborúra költeni. Ez sem jött be.
