A cím nem elírás: az amerikai elnök felszólította Kijevet, hogy haladéktalanul fejezze be az orosz kőolaj-finomítók elleni dróntámadásokat. Biden aggódik egy esetleges olajár-emelkedés miatt, ami a kampányban nagyon rosszul jönne neki. A félelem érthető, Washington hipokrita magatartása azonban ennél pőrébben nem is mutathatta volna meg magát.

Az Egyesült Államok felszólította Ukrajnát, hogy állítsa le az orosz olajfinomítók elleni dróncsapásokat, miután azok a kőolaj árának globális emelkedését eredményezhetik, és olyan válaszcsapások követhetik, amelyek mélyen sértenék az USA gazdasági érdekeit – tudta meg a Financial Times.

A Washingtonból érkező figyelmeztetések az ukrán állambiztonsági szolgálatnak és a Budanov-féle katonai hírszerzésnek szóltak elsősorban – ez a két szervezet felelős mind a drónképesség kiépítéséért, mind az orosz energialétesítmények elleni célzott csapásokért.  

A lap szerint

a Fehér Ház egyre idegesebb és dühösebb a támadások eredményessége miatt, miután az olajfinomítókat és a raktárakat ért csapások az orosz átalakítói kapacitást tíz hónapos mélypontra lökték.

Számítások szerint a létesítmények március 14. és 20. között napi ötmillió hordónyi nyersolajat tudtak feldolgozni, ami 400 000 hordóval volt kevesebb a hónap első 13 napjának átlagához képest.

A kijevi katonai hírszerzés tisztviselője szerint 2022 óta legalább 12 támadást hajtottak végre a nagyobb orosz finomítók és raktárak ellen, ebből kilenc csapás az idén történt. Az ukránok magyarázata szerint a támadásoknak kettős célja van: az orosz csapatok üzemanyagellátásának akadályozása, valamint a Kreml bevételeinek csökkentése.

A Fehér Ház dühbe gurul

Az olajárak az idén már hordónként 85 dollárra emelkedtek, ez pedig természetesen a finomított üzemanyag árát is meglökte. Az amerikai elnökválasztási kampányt kezdő Joe Bidennek más sem hiányzik, mint egy újabb üzemanyagválság: a benzinárak már így is 15 százalékkal nőttek, az elnök tehát jogosan aggódik attól, hogy amennyiben a tendencia folytatódik, az nagymértékben befolyásolhatja majd a választók döntéseit.

Márpedig ami fáj Moszkvának, az fáj a globális piacnak is: Oroszország a szankciók ellenére változatlanul a világ egyik legnagyobb olaj- és gázexportőre. Minden, ami lassítja az orosz energiaüzletet, lassítja a világkereskedelmet is, növelve a globális piaci árakat:

az ukránok taktikája tehát szembemegy mind az amerikai kereskedelem, mind Joe Biden személyes érdekeivel.

A Fehér Ház hivatalosan természetesen nem kommunikálhatja azt, hogy Ukrajna az elnök kampánya miatt álljon le azzal a stratégiával, amelyet jelen pillanatban az egyetlen sikerként könyvelhet el, így más indokokkal is alátámasztotta utasítását.

Washington szerint azzal, hogy Ukrajna Oroszország belsejében csap le a drónjaival, olyan megtorlást válthat ki, amely sokkal több kárt okoz majd a nyugati vállalatoknak, mint amennyi hasznot hoz Kijevnek. Moszkva dönthet úgy, hogy az ukrán csapásokat a nyugati érdekeltségű infrastruktúrán bosszulja meg. A Kaszpi-tengeri vezeték, amely Kazahsztánból Oroszországon át fut ki a globális piacra, a világ olajszállításának 1 százalékért felel, konzorciumának tagjai között pedig ott van az Exxon és a Chevron is. Amennyiben az oroszok újra meglépnének egy a 2022-eshez hasonló leállítást, az súlyos zavart okozna a nyugati energiaellátás tarifáiban.

A válasz: újabb támadás

Bár Kijev kínosan ügyel arra a tavalyi NATO-csúcs óta, hogy semmilyen formában ne kérjen számon az Egyesült Államokon semmit, Ukrajna válaszreakciója meglepően nyers és határozott volt Washington felé.

Olga Stefanisina ukrán miniszterelnök-helyettes szerint az oroszországi finomítók legitim célpontok, miután hatalmas anyagi forrást biztosítanak a háborúhoz. „Megértjük amerikai partnerünk aggodalmát, ugyanakkor jelenlegi stratégiánk a meglévő eszközeinkre és képességeinkre támaszkodik” – mondta, finoman jelezve, hogy a drónok főszereplővé válása nagyban köszönhető a nyugati fegyversegélyek elakadásának.

Nem volt ennyire diplomatikus Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó, aki először kitalációnak minősítette a Financial Times értesüléseit, majd közölte: Ukrajnának minden joga megvan ahhoz, hogy támadja az orosz háborús gépezet infrastruktúráját.

Két éve háborúzunk, senki sem diktálhat feltételeket Ukrajnának

– mondta, egy nappal később pedig meg is mutatta, mire gondolt. Március 23-án a szamarai régióban működő Kujbisev finomítót érte csapás, amelynek éves kapacitása 7 millió tonna olaj. A finomítóban tűz ütött ki, amelyet sikerült rövid időn belül eloltani.

Az irányítás és a mecénási főszerep láthatóan kicsúszott Joe Biden kezéből. Ukrajna kezdi megszokni és élvezni Európa előretörését a háborús retorikában és a segélyek ügyében (nincsenek vörös vonalak, ahogyan Macron francia elnök fogalmazott), míg a Fehér Ház első embere tanácstalanul tárja szét a karját, vagy a republikánusokra mutogat hatalmának látható gyengülése miatt.

Az ukránok annyira biztosak a dolgukban, hogy nemcsak Bident tették helyre, de az egész Nyugatnak is üzentek: ha a szövetségesek a szankciókat komolyabban vették volna, az orosz finomítók most nem lennének kiemelt célpontok. Zelenszkij gazdasági tanácsadója, Oleg Ustenko ráadásul néhány mondatban intézte el az amerikai elnök hivatalos félelmeit. Szerinte az üzemekben okozott kár csupán azt jelenti, hogy Oroszország kevesebb bevételhez jut, mivel a finomított áru helyett csak a nyers kőolajat tudja exportálni – ez azonban semmiképpen nem egyenlő azzal, amit Washington vizionál a globális piac megzavarodásáról.

Erősen változnak az erőviszonyok, ahogyan az eddigi hálakommunikáció helyét is a kritika kezdi átvenni az Egyesült Államokkal szemben. Ilyen szintű visszafeleselés elképzelhetetlen lett volna egy évvel ezelőtt, amikor Ukrajna fegyverkészletének oroszlánrészét még az USA biztosította. Az amerikai segélyek elapadásával Ukrajna megfelelési kényszere is enyhült. Kérdés, Washington mikor rántja be újra a pórázt.

***

Kapcsolódó:

Fotó: MTI/EPA/Shawn Thew