A spanyol és portugál sajtóban több elmélet is napvilágot látott a történelmi áramkimaradás okairól. A találgatások elindultak, Pedro Sánchez miniszterelnök nem zárt ki egyetlen feltételezést sem, de időt kért a helyzet szakértői elemzéséhez.
Az Ibériai-félszigetet robusztus áramkimaradás sújtotta, amely érintette Spanyolország és Portugália teljes területét. A soha nem látott áramkiesés következményei ráirányítják a figyelmet a vészhelyzetekre való felkészülésre.
Az ibériai régió célja 2030-ra 11 GW zöldhidrogén kapacitás kiépítése, a zöld gazdaság látványos felpörgetése, hiszen globálisan 40 millió új munkahelyet teremthet a zöld átállás. Ám a sikerhez elengedhetetlen a kormányzati politikák és ipari szereplők együttműködése, az engedélyezési folyamatok egyszerűsítése, a társadalmi támogatás növelése.
Az egész világon egyre gyakoribbá válnak a hirtelen aszályok, amelyek akár pár hét alatt is bekövetkezhetnek. A „hagyományos” szárazság viszont különösen súlyos helyzetet teremt a Földközi-tenger térségében, mindenekelőtt Spanyolországban és Portugáliában. A szakemberek jóslata szerint az Ibériai-félsziget déli része néhány évtizeden belül elsivatagosodik.
Magyarország 2010 óta jelentős felzárkózást ért el a legfejlettebb ipari nemzetekhez képest, olykor lenyűgöző mértékben. Amennyiben az utóbbi években tapasztalt trendek továbbra is tartanak, Magyarország bruttó hazai terméke 2035-re meghaladhatja Ausztria GDP-jét.
Portugáliában vasárnap előre hozott parlamenti választásokat tartottak, amelyen – igaz, csekély mértékben, de – a jobboldali erők kerültek ki győztesen. Luzitánia tengerpartjai továbbra is vonzzák az üdülővendégeket, de jönnek ide külföldi befektetők is, Lisszabon pedig a jó államháztartási helyzetéből profitál. Sok portugál számára azonban túl drágává és élhetetlenné vált az ország.
