Az eredeti cikk megjelent a Mandiner Makronóm rovatában 2022. szeptember 1-jén. Az írás az akkori események és információk birtokában keletkezett.

Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.

Az 1. ábra a magyar GDP-t ábrázolja a eurozóna, vagyis Európa legfejlettebb országainak összesített hazai bruttó termékéhez képest vásárlóerő-paritáson. A diagram alapján 2002 és 2009 között Magyarország nem tudott folyamatosan javítani relatív gazdasági teljesítményén, mivel a GDP aránya 1,7 és 1,8 százalék között mozgott. Ebben az időszakban a növekedés összességében csupán 0,1 százalékpontot tett ki.

2010 után több gazdaságpolitikai fordulat is történt hazánkban. Ezek következtében felgyorsult Magyarország konvergenciája. 2021-ig 0,3 százalékponttal kerültünk közelebb az Eurozóna teljes gazdasági teljesítményéhez. A magyar gazdaságpolitika tehát egyértelműen sikeresebb volt, mint az eurót használó országoké. 

A legkiemelkedőbb eredmény

Az elmúlt időszakban Magyarország a legnagyobb fejlődést Görögországhoz képest érte el. Azonban, mint azt a 2. ábra is szemlélteti, 2010 előtt Magyarország nem tudott lényegi előnyre szert tenni a görög gazdaság előtt. Ebben az időszakban a magyar GDP állandóan a görög GDP körülbelül 60%-a körül mozgott. Az időszak alatti összesített növekedés csak 1,8 százalékpontot ért el.

2010 után azonban teljesen megváltozott a helyzet. A magyar gazdaságpolitika állva hagyta a görögöt. 2021-ig 45,3 százalékponttal teljesítettük túl a görög gazdasági eredményeket. Mindennek eredményeképp 2019 óta hazánk teljes GDP-je már magasabb, mint Görögországé. 

A gazdaság Japán tükrében

Magyarország teljesítménye kiválónak számít a 80-as évek sikerországának, és a világ egyik legnagyobb gazdaságának, Japánnak a tükrében is. Ahogyan azt a 3. ábra mutatja, itt sem 2010 előtt alapoztuk meg a sikereket, hiszen akkor kevesebb mint 1 százalékponttal közeledtünk a szigetország gazdasági teljesítményéhez. 

2010 után azonban felgyorsultak a pozitív folyamatok. A magyar GDP közel 2 százalékpontot hozott a japánhoz képest. Bár Magyarország GDP-je még így is jóval alacsonyabb, mint Japáné, a grafikon itt is egyértelműen mutatja a folyamatos és stabil konvergenciát. 

Szinte egyvonalban

Az a nemzet, amely gazdasági teljesítmény alapján valószínűleg még az idei évben mögöttünk marad, Portugália. Ebben az esetben sem a 2010 előtti gazdaságpolitikai intézkedések bizonyulnak a fejlődés kulcsának, mivel, abban az időszakban csak 4,7 százalékponttal tudtunk közelebb kerülni a labdarúgó Cristiano Ronaldo hazájához.

A magyar rakéták 2010-től lettek igazán begyújtva. Ennek köszönhetően 2021-ig 22,2 százalékpontot sikerült vernünk a portugálokra. Az elmúlt évek magyar növekedési többlete alapján lényegében biztosra vehető, hogy hazánk GDP-je idén már magasabb lesz, mint Portugáliáé. 

Akik csak a futballban előznek meg

Folyamatos a magyar konvergencia a másik nagy futballnemzethez, Olaszországhoz képest is. Bár ennek üteme sem egyenletes. Ahogyan azt a 4. ábra mutatja, 2010 előtt csak alig 1 százalékot tudott a hazai gazdaság lefaragni a közöttünk lévő különbségből. 

2010 után azonban felgyorsultak az események. Innentől a magyar GDP 3 százalékponttal került közelebb az olaszhoz. Bár a két ország mérete közötti különbség továbbra is egyértelműen látszik a számokban, a grafikon azt is megerősíti, hogy az euró használata nem jelent egyértelmű előnyt a gazdaság szempontjából. 

A fordulópont

Még érdekesebb és egyértelműbb trendeket fedezünk fel, amikor a magyar GDP-t egy másik futballnagyhatalom, Spanyolország GDP-jével hasonlítjuk össze. 2010 előtt Magyarország nem csak hogy nem haladt Spanyolország felé, hanem egyenesen hátrányba került vele szemben. Ebben az időszakban a spanyol GDP 0,7 százalékponttal múlta felül a magyart.

Azonban 2010 után láthatóvá vált a magyar gazdaságpolitika váltásának hatása. Ettől az időponttól kezdve a magyar gazdaság 4,5 százalékponttal teljesített jobban, mint Spanyolországé. Így hazánk saját pénzneme ebben az összehasonlításban sem jelentett hátrányt.

Az euró áldozata

Véleményem szerint a legérdekesebb és számunkra legrelevánsabb összevetést a magyar és a szlovák gazdaság egymás mellé állítása adja. Ahogyan az 5. ábra mutatja, északi szomszédunk durván elhúzott tőlünk 2010 előtt. A szlovák GDP 39 százalékpontot vert a magyarra ezen időszak során. 

Azonban 2010 után számottevő változás következett be, és a magyar gazdaság kezdte felülmúlni teljesítményével Szlovákiát. Az utóbbi években Magyarország GDP-je több mint 31 százalékponttal nőtt Szlovákia felett. E fordulatot elemzve nehéz figyelmen kívül hagyni, hogy északi szomszédunk 2009-ben csatlakozott az eurozónához, és bevezette az eurót, ami jelentős hatással lehetett gazdaságukra.

A finn álmélkodás

Az 1990-es évek európai bezzegországa Finnország volt. Mindenki a finn gazdasági csodát tanulmányozta és igyekezett másolni. A magyar gazdaság elmúlt években mutatott teljesítménye még a legendás északi államhoz viszonyítva is meggyőző. De itt sem 2010 előtt látjuk a sikereket.

2002 és 2009 között a magyar GDP lényegében végig a finn értékének közelében ingadozott, de nem tudtunk ellépni nyelvrokonainktól. A hazai gazdasági teljesítmény ezekben az években mindössze alig 3 százalékpontot tudott a finnre verni. 

2010 után azonban a fenti grafikon is jól mutatja a magyar rakéták begyújtását. A tavalyi évig több mint 15 százalékpontot sikerült hoznunk a finn gazdasághoz képest. Ez egyben azt is jelenti, hogy Magyarország gazdasága egyértelműen maga mögött hagyta az északi ország mutatóját. 

Futottak még

Azon országok listája, melyeknél hazánk jobban teljesített 2010 óta hosszabb, mint amennyit a kedves olvasó ideje engedélyez számunkra. Jobban növekedett a magyar gazdaság többek között az angolnál (9 százalékról 11 százalékra nőtt a relatív teljesítményünk), a franciánál (9 százalékról 10-re emelkedve), a hollandnál (28 százalékról 32-re növekedve), a norvégnál (78-ról 83 százalékra változva), a horvátnál (240-ről 271-re ugorva) vagy a csehnél is (72-ről 75 százalékra emelkedve).  

Kiktől vehetünk példát?

Több ország is sikerült még Magyarországnál is jelentősebb gazdasági növekedést elérnie, amelyek gazdaságpolitikája újabb leckéket kínálhat nekünk. Ezek az államok főként 2010 és 2013 között mutattak be erősebb fejlődési irányokat, míg Magyarország még a 2010 előtti gazdaságpolitikai hibák javításával volt elfoglalva, és még nem alakult ki szoros együttműködés a monetáris és fiskális politika terén.

A fenti állítás kiváló bizonyítékát adja például Lettország. A balti állam 2002 és 2007 között lényegesen, 2010 és 2012 között pedig valamivel jobban teljesített hazánknál. Az elmúlt években azonban Magyarország teljesítménye már veri a lettekét. 

Nagyon hasonló a helyzet Litvánia és Észtország esetében is. 2002 és 2007 között minden balti állam köröket vert hazánkra, és 2009 és 2013 között is gyorsabban tudtak növekedni, mint Magyarország. 2013 óta azonban lényegében együtt mozog a másik két balti állam is hazánkkal. Kisebb ingadozások vannak a relatív gazdasági mutatóban, a 2010 előtt tapasztalható növekedési többletük azonban már a múlté. 

Azok között az országok között, amelyek gazdaságpolitikájából Magyarország is meríthet tanulságokat, Írország és Málta kiemelkedik. Ezek az államok 2013 óta is folyamatosan magasabb gazdasági teljesítményt értek el, mint Magyarország. Bár az Írországban és Máltán alkalmazott modellek egy része nehezen adaptálható hazánk számára, bizonyos elemek mégis inspirálóak lehetnek. Írország például a nyelvi előnyeivel és kedvező földrajzi pozíciójával ér el behozhatatlan versenyelőnyt, ám az ország gyógyszeripari, egészségügyi és IT-szektorra alapozott gazdasági struktúrája, valamint a globalizációhoz való magas szintű alkalmazkodása értékes példaként szolgálhat.

Málta esetében a földrajzi elhelyezkedés és ennek kereskedelmi és turisztikai hatásai ugyancsak fontos és nem reprodukálható részét képezik a sikernek. Nem elhanyagolható – ám már másolható – faktor az sem, hogy a máltaiak közel 90 százaléka beszél angolul. A földközi tengeri ország fejlett pénzügyi és IT szektora ugyancsak követendő például szolgálhat Magyarország számára is. 

Mégis lehagyhatjuk Ausztriát?

A cikk címének bizonyítása azonban még nem történt meg. Nézzük tehát most azt, hogyan teljesített a magyar gazdaság nyugati szomszédunkhoz képest. A magyar GDP lényegében stabilan az osztrák érték 50-60 százaléka között ingadozott 2010 előtt. A teljes időszak alatt kicsivel több mint 2 százalékpontot tudtunk hozni Ausztriához képest. 

2010 után, de még inkább 2016-tól kezdve azonban itt is egyértelműen láthatjuk a magyar gazdaságpolitika fordulatát. 2010-től a hazai GDP több mint 7 százalékpontot vert az osztrákra. 2016-tól pedig a konvergencia lényegében egyenletes mértani növekmény szerint zajlik. 

Ez utóbbi tény segíthet abban, hogy megbecsüljük, mikor érheti utol Magyarország gazdasága Ausztriáét. Ha az elmúlt években tapasztalható konvergenciát vesszük alapul, azaz azt, hogy a magyar relatív teljesítmény átlagosan 2,773 százalékkal növekszik minden évben, akkor könnyen kiszámíthatjuk hazánk relatív teljesítményét a következő évekre is.

Ha a 2016 óta tapasztalt trend folytatódik, akkor Magyarország GDP-je 2035-re fogja elérni Ausztria legfontosabb gazdasági mérőszámát. Meg kell természetesen jegyezni, hogy ez a trend feltételezi azt, hogy sem a magyar, sem az osztrák gazdaságpolitika nem fog lényeges fordulatot venni az elkövetkező években. 

Összegzés

A magyar gazdaságpolitika éles fordulatot vett 2010-ben. Előtte hazánk gazdasága lemaradt számos országhoz, így Ciprushoz, Csehországhoz, Horvátországhoz, Izlandhoz, Norvégiához, Spanyolországhoz és Szlovákiához képest is. 2010 után viszont hazánk jobban teljesített a legtöbb európai államnál. 

2021-ben Magyarország gazdasági teljesítménye az Eurozónával összehasonlítva 15 százalékkal magasabb volt, mint 2009-ben. Ezzel megelőztük a görög gazdaságot, jelentős előrelépést tettünk Japánhoz képest, és valószínűleg idén Portugáliát is magunk mögött hagyjuk. Továbbá, jelentős fejlődést értünk el az olaszokkal és spanyolokkal szemben, megfordítottuk a szlovákokhoz viszonyított 2010 előtti negatív trendet, és még a finnektől is tanulhattak.

Természetesen mindig van lehetőség tanulni másoktól, és ez a gazdaságpolitika világában sincsen másképp. Bár a balti államokra már lényegében nincsen okunk irigykedni, Írország és Málta még mindig szolgálhat fontos tanulságokkal hazánk számára. A nem másolható különbségek mellett a gyógyszeripar, az egészségügy, az informatikai szolgáltatások és a pénzügyi szektor fejlesztése mellett fontos lehet a nyelvtudás szintjének emelése is. 

A kritikus hangok ellenére a statisztikák világos képet festenek: Magyarország az utóbbi években gyorsan csökkenti a gazdasági fejlettségi különbséget Ausztriával szemben. Amennyiben a 2016 óta tapasztalt tendencia továbbra is fennmarad, előrejelzések szerint 2035-re Magyarország GDP-je meghaladhatja a nyugati szomszédunkét. Ennek eléréséhez kulcsfontosságú lesz a jelenlegi sikeres gazdaságpolitikai intézkedések fenntartása, valamint további tapasztalatok és módszerek átvétele olyan országoktól, amelyek hasonló sikerutat jártak be.

Címlapfotó: Shutterstock.com