A kínai modell lényege az olcsó robotizáció és a rendszerszintű sebesség kombinációja: az alacsony beruházási ár, a gyors üzembe helyezés, a helyi szerviz és az integrált beszállítók alacsony költséget és gyors kapacitásbővítést hoznak magukkal.
Állandó érv a migráció mellett az európai gazdaság működőképességének fenntartása. A digitalizáció és az automatizáció felgyorsításával azonban minimalizálni lehet az alacsony képzettségű külföldi munkaerő iránti igényt.
A mesterséges intelligencia (MI) szerepe a mezőgazdaságban jelentős növekedést mutat: a globális piac várhatóan 2032-re eléri a 14,6 milliárd dollárt.
Amennyire mi függünk a technológiától, a technológia annyira függ tőlünk… Egyelőre.
A generatív mesterséges intelligenciának köszönhetően ma már nem kell mindent a robot „szájába rágni”, önállóan is képes felmérni a környezet változásait.
A kínai kormányzat kiemelt területként kezeli a robotikát, ennek köszönhetően mára az ország jelenti a legnagyobb robotipari piacot, továbbá a gyártás és az alkalmazás terén is érdemben erősödik. A támogatói környezet, a folyamatos K+F-tevékenységek, valamint a külföldi cégek bevonzása és felvásárlása eredményeként várhatóan Kína a robotika innovációjában is megelőzi az Egyesült Államokat a következő években.
A mesterséges intelligenciából, a felhőszolgáltatásból, a kibervédelemből, a robotikából és a dolgok internetéből fog dőlni a legtöbb pénz az idén.
A Makronóm Intézet legújabb kutatása a robotikát helyezi fókuszba mint az egyik kulcsfontosságú technológiai ágazatot, amely mintegy 335 milliárd forintos piaci potenciállal járulhat hozzá a magyar gazdaság fenntartható növekedéséhez az elkövetkező évtizedben. A robotikai technológiák várhatóan a gyártástól az egészségügyig számos területen növelik majd a termelési hatékonyságot, miközben felgyorsítják az automatizációt és a digitalizációt.
