A Makronóm Intézet legújabb kutatása a robotikát helyezi fókuszba mint az egyik kulcsfontosságú technológiai ágazatot, amely mintegy 335 milliárd forintos piaci potenciállal járulhat hozzá a magyar gazdaság fenntartható növekedéséhez az elkövetkező évtizedben. A robotikai technológiák várhatóan a gyártástól az egészségügyig számos területen növelik majd a termelési hatékonyságot, miközben felgyorsítják az automatizációt és a digitalizációt. 

A Makronóm Intézet 2023-ban részletes kutatást készített, amelynek elsődleges célja a magyar gazdaság kitörési pontjainak, illetve növekedési fókuszterületeinek meghatározása volt. A felmérés és a kapcsolódó elemzői tevékenység olyan területeket érintett, amelyek a 2023–2030-as időszak alatt lehetőséget adnak a gazdaság regionális súlyának és versenyképességének fenntartható növelésére. Az előző heti cikkben bemutattuk a digitális logisztika technológiáját, ezen a héten pedig a robotika témáját vizsgáljuk meg. 

A technológia rövid bemutatása 

A robotika interdiszciplináris tudományág, amelyben a mechanika, a hidraulika, a pneumatika, az elektrotechnika, az irányítástechnika, az elektronika és a számítástechnika egyes részterületei ötvöződnek. A robotika tárgykörébe tartoznak azon összetett mechanikai‑elektronikai rendszerek, amelyek képesek több egyszerű vagy komplex feladatot pontosan, rövid idő alatt elvégezni, amelyek segítségével aztán felgyorsítható vagy automatizálható a termelés és a munkavégzés. A tárgyalt kifejezés leginkább azokra a gépekre vonatkozik, amelyek képesek különböző fokú autonómiával döntéseket hozni az egyes szituációkban. Ilyenek lehetnek például a kiszolgáló robotok, a Mars-járók, a drónok, de akár a gyártási folyamatokban részt vevő ipari robotok is. 

A szakképzett munkaerő tartós hiánya, illetve a gyártási hatékonyság növelésének az igénye egyre fokozottabb mértékben teszi szükségessé mind a termelési folyamatok automatizálását (ipari robotok segítségével), mind az egyes szolgáltatások robotizálását (például felszolgálás, takarítás, fertőtlenítés). 

A robotika témakörében érintett gépek alapvetően három típusba sorolhatók: 

• Autonóm robotok, amelyek a feladataikat teljes mértékig önállóan hajtják végre, és csupán a legkisebb mértékű emberi beavatkozás szükséges nekik ahhoz, hogy interakcióba lépjenek a környezetükkel. 
• Félautomata robotok, amelyek működésük során igényelnek némi emberi megfigyelést vagy beavatkozást, de önállóan is képesek bizonyos részfeladatok végrehajtására. 
• Emberi irányítású robotok, amelyek teljes mértékig humán közreműködésre és felügyeletre támaszkodnak a feladatvégzésük során. 

Felhasználási területek 

A témához kapcsolódó szakirodalmi kutatást, illetve az érintetti interjúkat követően megállapítható, hogy a kitörési pont felhasználási területei közé elsősorban az egészségügyi technológiák, a folyamatautomatizáció, az agrártechnológiák és az élelmiszer-technológiák tartoznak. 

A robotika alkalmazása természetesen mindezeknél sokkal szélesebb körű, és némi túlzással akár az is elmondható, hogy csupán az emberi képzelőerő szab számára határt. Mára az ún. ipari gyártórobotok mellett könnyen találkozhatunk válogató-, sebészeti, egészségügyi szűrő-, takarító- és fertőtlenítő-, permetező, gyomirtó, de akár oktatórobotokkal is. 

1. ábra – A robotika elsődleges felhasználási területei 

Piaci potenciál 

A nemzetközi adatbázisok és a témával foglalkozó szakcikkekben található információk alapján a robotika piacának globális mérete 2022-ben 23,4 ezer milliárd forint értékű volt, ám ez 2030-ra 67 ezer milliárdosra bővülhet, ami mintegy 14 százalékos évenkénti bővülés.  

Az előzetes várakozások szerint Magyarországon a robotika piaca elérheti az 335 milliárd forintot is 2030-ra.  

Mindezek alapján a globális piac jelenleg egyértelműen intenzív növekedési fázisban van, ennek következtében – a kapcsolódó prognózisok alapján – a területre történő befektetések már középtávon (2025–2030 között) profitábilisnak tekinthetők. 

A felmérés alapján kijelenthető, hogy kifejezetten sok (mintegy 12 400) szereplő van a robotika globális piacán, ennek ellenére meglepően magas piaci koncentrációról beszélhetünk. A szakterület legjelentősebb vállalatai a korábban ismertetett kitörési pontokkal ellentétben nem az Amerikai Egyesült Államokhoz, sokkal inkább Ázsiához köthetők: SoftBank Robotics Holdings (Japán), NCS Group (Szingapúr), GM-FANUC Robotics (Japán), Godrej Agrovet (India). Kiemelkedőnek nevezhető még a kanadai Titan Medical, az amerikai Boston Dynamics vagy az európai cégek közül az ABB Technology Ventures (Svájc), a Hilti (Liechtenstein), illetve a Homeloan Management Ltd. (Egyesült Királyság). A V4-es országok robotikai vállalatainak jóval szerényebb a piaci részesedése, mint az előbb felsorolt cégeknek, azonban regionális szinten mégis jelentősnek nevezhetők: Aiut (Lengyelország), Rywal – Rhc (Lengyelország), AURA – Engineering Hranice (Csehország). 

A robotikának relatíve alacsony az energiaigénye, sőt, néhány kivételtől eltekintve a területhez köthető ellátási láncok kapcsán sem állapíthatunk meg számottevő importkitettséget vagy kritikus nyersanyag-szükségletet. Mindezek nagyban hozzájárulhatnak az új szereplők könnyebb piacra lépéséhez.  

Humánerőforrás-szükséglet 

A technológiai kitörési pontokra általánosságban jellemző, hogy viszonylag magas a humánerőforrás-szükségletük, így ez az állítás a robotika kapcsán is megállja a helyét. Az érintetti interjúk tapasztalatai és a releváns szakirodalomban olvasottak alapján – a valódi kitörési ponttá váláshoz szükséges kompetenciák figyelembevételével – öt kiemelkedő szakmai végzettség rajzolódott ki, amelyeknek a fejlesztése elengedhetetlennek tűnik. 

• Villamosmérnök: Alapvető fontosságú a szakterületen. Sajnos a fejlesztési területen hiány tapasztalható, illetve az egyetemeken is kevesen maradnak kutatónak. 
• Mechatronikus: Mechatronikai eszközök tervezésére képes, az okoseszközök, a mesterséges intelligencia, a robotok kapcsán naprakész tudással felvértezett mérnökök.  
• Programozó, mérnökinformatikus: Programozók, illetve a szoftverfejlesztés, az infokommunikáció, az informatikai rendszertervezés terén jártas mérnökök. 
• Műszaki ismeretekkel felvértezett közgazdász: Olyan közgazdászok, akiknek stabil műszaki alapjaik, tudásuk van. 
• Adattudós: Matematikában, közgazdaság- és adattudományban jártas szakemberek, ún. adatmenedzserek, akik képesek a vállalati adatvagyon megértésére és hasznosítási módjainak feltérképezésére. 

A robotika és a deglobalizáció viszonya 

Az utóbbi évek kihívásai (kereskedelmi háborúk, koronavírus-világjárvány, Szuezi-csatorna eltorlaszolása, orosz–ukrán háború) egyértelművé tették, hogy a globális ellátási láncok nagymértékben sebezhetők. A felmerülő bizonytalanságok elkerülése érdekében számos állami és vállalati vezető döntött úgy, hogy a gazdasági tevékenységükhöz köthető ellátási láncokat földrajzilag lerövidítik, illetve racionalizálják azokat. Ennek egyenes következménye volt, hogy a nagy munkaerő-tartalékkal ellátott országokba korábban kiszervezett munkaerő-igényes termelési fázisok egy részét a vállalati központok közelébe (jellemzően Nyugatra) költöztetik vissza, ahol azonban jóval alacsonyabb munkaerő-tartalék van jelen. Részben e folyamatot hívják reshoringnak vagy nearshoringnak. Az érintett cégek – annak érdekében, hogy pótolják a hiányzó munkaerőt – egyre gyakrabban fordulnak a robotikai megoldások irányába. Itt persze fontos megjegyezni azt is, hogy nem csupán a munkaerőhiány miatt válik egyre vonzóbbá a robotika a vállalati vezetők számára, az általános bérszínvonal emelkedése is arra ösztönzi őket, hogy egyre több esetben alkalmazzák a robotika vívmányait, ezáltal kisebb ráfordítási költségekkel termelhessenek. 

A következő héten a virtuális, kiterjesztett és kevert valóság (VR/AR/MR) technológiájával mint lehetséges hazai kitörési ponttal fogunk foglalkozni. 

Ne maradjon le!
Az MBH Bank Makronóm Makroverzum konferencia keretében a magyar gazdaságstratégia legfontosabb céljai mellett a gazdaság technológiai kitörési pontjait is megismerhetik a résztvevők 2023.11.20-án. A jegyértékesítés már elkezdődött. A részletekről itt tájékozódhat.