Amennyiben definiálni szeretnénk, hogy mi a robot, azt mondanánk, hogy „egy olyan gép, amely képes összetett műveleteket önállóan, automatikusan végrehajtani. A robotok talán mindennél jobban reprezentálják a modern kor technológiai fejlődését, hiszen egy „testben” jelenítik meg a mesterséges intelligencia, a mikro-elektromechanikus rendszerek, a látásfelismerés és a félvezetőipar fejlődését. Ma már sokkal nehezebben találunk olyan iparágat, amely nem használ robotokat: az egészségügytől kezdve a logisztikán keresztül a vendéglátásban, az építőiparban, valamint a gépgyártásban is tevékenykednek az emberek munkáját segítő, vagy éppen teljes egészében helyettesítő gépek. 

Általános narratíva volt, hogy amíg az Egyesült Államok újít, addig Kína másol. Ez az előfeltételezés mindaddig élt, amíg az ázsiai ország át nem vette a vezetést  

egyebek mellett a fogyasztói elektronika, a félvezetők, a napelemek és a távközlési berendezések terén. És akkor még szót sem ejtettünk a kínai elektromosautó-iparról, amelynek a térnyerése miatt az Európai Unió és az Egyesült Államok védőintézkedések hadát állítja fel a saját piaca megvédése érdekében. 

Mit kell adni a kínai robotiparnak? Utat.  

A robotika hazája nem meglepő módon az Egyesült Államok, mérnöki erőközpontnak pedig Németország, Japán és Svájc tekinthető. Példának okáért 2022-ben Japán egymaga a világ robotikai termelésének 46, míg a globális export 36 százalékát adta. Viszonyításképpen az USA esetében a globális export csupán 5,4 százalék, annak ellenére, hogy a GDP-je több mint háromszorosa a felkelő nap országáénak. 

A gyártás és a felhasználás volumenét tekintve viszont már Kínának jut a vezető szerep, amelynek, mint mára sok más technológia esetén, itt is költségelőnye van.   

A 2021-es évben a távol-keleti országban 18 százalékkal több egy munkásra jutó robotot telepítettek, mint az Egyesült Államokban. 

Látható, hogy hatalmas előnnyel vezeti a mezőnyt Dél-Korea, ahol 1012 robot jut 10 ezer munkavállalóra. Őt követi Szingapúr (730), Németország (415), majd Japán után (397) érkezik szorosan Kína (392). Az Egyesült Államok csupán a 10. helyen szerepel 285-ös értékkel.  

Általános tény, hogy a magasabb fizetést nyújtó országokban – mint Németország – a robotizáció iránti hajlandóság is magasabb, hiszen a beruházás megtérülése gyorsabb.  

Ennek ellenére 2022-ben a világon telepített összes ipari robot több mint felét – 52 százalékát – Kínában telepítették. Ráadásul a feldolgozóipari bérszínvonalakhoz képest a vártnál 12,5-szer több robotot helyeznek üzembe, ami 2017-hez képest több mint másfélszeres növekedés.  

Ez azt jelenti, hogy bár a kínai bérek még jócskán elmaradnak a némettől vagy a japántól, a robotizáció terén a rohamtempójú fejlesztéseknek köszönhetően a három ország közel egyszinten áll, és ez a kínai ipart e tekintetben jóval versenyképesebbé teszi. 

Az IFR szerint az ázsiai nagyhatalom már nyolc egymást követő éve az ipari robotok legnagyobb piaca a világon, és ennek az egyik és talán legfontosabb húzótényezője az autóipar.  

A kínai gépkocsiipar mára a világ legnagyobbja – 2023-ban több mint 27 millió gépjárművet gyártott le –, és ezzel a legtöbb robotot is ez az iparág szívja fel. 

A robotipar felfejlesztése befektetéssel indul és az önellátással folytatódik 

Kína célja, hogy először önellátóvá, majd piacvezetővé emelkedjen a robotika terén. Ehhez először a know-how megszerzése szükséges, ami a hazai vállalatok fejlesztésével és a külföldi cégek bevonzásával indul. Az ABB és a Fanuc sanghaji gyárai a világ legnagyobb robotgyártói. A japán Yasawaka Electric Corporation szintén három üzemet épített Kínában, amelyek évente 18 ezer robot legyártására képesek. 

Még akkor is, ha a külföldi befektetők szigorúan ellenőrzik a szellemi tulajdon védelmét, az ipari tudásban lévő tovagyűrűző hatások segítik a kínai vállalatokat az innovációs szakadék áthidalására. 

Ezenfelül Peking felvásárlásokat is végez: 2016-ban a Midea Group megkezdte a németországi KUKA robotgyártó megvételét, ami 2022-re teljes egészében átkerült a kínai cégcsoporthoz. Az EFORT cég pedig Olaszországban vásárolt és fektetett be, és ezek érintik a CMA-t, az Evolutot, a Roboxot és a WFC Groupot is. 

Tudással az innováció felé 

Kína a megszerzett tudás birtokában cégek ezreit indítja el, ösztönző politikákkal megtámogatva. Az országban több mint 3400 robotikai vállalkozás jött létre 2017 óta, amely magában foglalja az ipari és az autonóm mobil robotokat is. Az ország „Szilícium-völgyeként” a Dongguantól délre lévő Songshan-tó vidéke említhető, ahol több száz robotikai cég működik. Ennek eredménye, hogy itt a fejlesztési költségek az egyötöde, a termékfejlesztési képességek sebessége pedig akár ötszöröse is lehet az amerikai Szilícium-völgyinek.  

A fejlesztésekre szükség is van, mivel Kína még mindig az ipari robotok legnagyobb importőre, vagyis továbbra is erősen támaszkodik a külföldi technológiákra.  

Az ázsiai nagyhatalom 2019-ben az új robotok 71 százalékát a tengerentúlról szerezte be, és az általuk exportált robotokban továbbra is magas a részaránya a behozott alkatrészeknek.  Kína külső függősége ebben a technológiában egyelőre jelentős: az importált robotika értékének mindössze 36 százalékával megegyező mennyiséget exportált tavaly. 

A „másolás művészete” már bizonyított 

A kínai robotikai vállatoknál – akárcsak más területeken – a másolás egy létező dolog, aminek a gyors fejlődési pályán felül van egy további, költségoldali előnye is. A nem magas jövedelmű országok a költség- és a minőségi szempontokat helyezik előtérbe: a kínai robotok minősége már gyakran megközelíti a nyugati társaikét, miközben árban olykor csupán azok ötödébe kerülnek, és ez jelentősen javítja a versenyképességet.  

Az, hogy Kína egy ipar sikeres felfuttatását másolással kezdi, nem precedens nélküli. Erre jó példa a 2008-ban alapított DJI, amely piacvezető drónvállalattá nőtte ki magát a több ezer mérnökének, valamint a fejlett gyártási és kutatási-fejlesztési technológiáinak köszönhetően. A cég a teljes drónpiac 76 százalékáért felelt 2021-ben. Hasonló példaként említhető a telefoniparban a Huawei, amelyet néhány évvel ezelőtt másolással vádoltak, 2023-ra pedig az USA szankciói ellenére piacra dobta a saját fejlesztésű 5G képes félvezetőjével ellátott telefonját, a Mate 60 Pro-t.

Sűrűsödő szabadalmak, alacsony innováció 

Az ázsiai nagyhatalom fölényesen vezet azzal, hogy a világ összes szabadalmának a 35 százalékát egymaga tette ki, míg az Egyesült Államok csupán a 13 százalékáért felelt 2005 és 2019 között.  

Ugyanakkor Kínában a robotszabadalmak 92 százaléka az egyetemekről érkezik, és csak 4 százaléka a cégektől, míg az USA-ban az egyetemek 8, a vállalatok 82 százalékért felelnek. A benyújtott szabadalmak volumenének tekintetében is a távol-keleti ország vezet, ugyanakkor a mennyiség nem minden:  

bár jóval kevesebb az amerikai szabadalom, általában azok magasabb hozzáadott értéket képviselnek, valamint komolyabb kutatások és fejlesztések állnak mögöttük.  

A The Robot Report évente innovációs díjat ítél oda a világ 50 leginnovatívabb robotikai termékének. Az Egyesült Államok 35, Kína pedig csupán 3 hellyel képviseltette magát 2022-ben, míg a tavaly a listán mindössze egyetlen kínai vállalat szerepelt. 

Kína robotikai stratégiája 

A távol-keleti nagyhatalom azáltal, hogy tisztában van a robotika bizonyos területén való lemaradásában, céljául tűzte ki a magasabb szintre való átállást. A fejlesztések középpontjába helyezik a humanoid – a veszélyes körülmények között dolgozó embereket helyettesítő –, valamint a nagy pontosságú ipari robotokat. Kína célja, hogy 2025-re a globális robottechnológia innovációjának forrásává emelkedjen. 

Ezzel szemben az Egyesült Államok kiemelkedik az innovációs robotika terén, mégis lemaradásban van Pekinghez képest a robotizált gyártásban, amivel veszélyezteti az ország innovációs képességeit. Így várhatóan a terület további nagyhatalmi rivalizálásoknak fog helyet adni. 

A magyar ipari vállalatok 11,8 százaléka használ robotot, miközben az uniós átlag 16,8 százalékon állt 2022-ben. A hazai ipar versenyképességének fokozásában elengedhetetlen szerep jut az ipari robotok elterjedésének is. Évente mintegy 1000 ilyet helyeznek üzembe hazánkban, amivel 10 ezer munkavállalóra több mint 100 robot jut. A Robot-X Kft. ipari automatizálási vállalat is felismerte a technológiában rejlő lehetőségeket. A 2006-ban egy panellakásból induló cég mára többmilliárdos forgalommal büszkélkedhet, amelynek a 80-90 százaléka a multiktól származik. A magyar kkv-k szintén egyre inkább hajlanak a robotizáció felé, amelynek az elsődleges okai között a hatékonyság növelése és a munkaerőhiány pótlása áll. A Mercedes-Benz az elmúlt napokban kezdte meg a humanoid robotok tesztjellegű alkalmazását, amelyekre a monoton rutinmunkák elvégzését kívánja bízni. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Shutterstock