Tizenhatodik alkalommal gyűltek össze a BRICS-tagok, de az októberi oroszországi csúcstalálkozónak kiemelt jelentősége volt a globális dél gazdasági erőgépének történetében. A csoport brutális bővítést jelentett be, miközben immár teljesen nyíltan dolgozik a dollár mint globális vezető valuta szerepének megdöntésén.
Van-e még bármennyi esélye az Egyesült Államoknak visszaszerezni azt a globális hegemóniát, amely látványosan csúszik ki a kezéből? Vissza lehet-e kerülni a trónra, amelyet többtucatnyian fűrészeltek alatta? Létezik-e diplomáciai konfliktuskezelés az izompolitikán túl?
A szabályokon alapuló világrend nyugati hívei észre sem vették a globális délnek nevezett blokk potenciális erejét. Ezen országok gazdasági felemelkedésével párhuzamosan a politikai súlyuk is nő, azonban nem képeznek homogén csoportot, így a fejlett országok differenciálatlan kísérletei, hogy ezeket a feltörekvő államokat elkötelezzék a nyugati világrend mellett, rendre kudarcot vallanak.
A nyugati világrend túlélése veszélyben van, de annak fenyegetése most nem Kína vagy Oroszország irányából közeledik. A Nyugat külpolitikai kettős mércéje most újra erodálja belülről a nemzetközi jogrendet. Az orosz–ukrán háború, a Gázai övezet fegyveres konfliktusai és a napokban felerősödött Izrael–Irán-szembenállás egyaránt rámutatott arra, hogy a nemzetközi jog érvényesítése eltérő módon zajlik a nyugati és a nem nyugati értékrendet képviselő szereplőkkel szemben. Az igazságos világrend igazságos jogérvényesítést követel.
J. D. Vance szerint nem lehet szabályokon alapuló nemzetközi rendről beszélni, amikor azok csak egy szűk elit érdekeit támogatják. Az, hogy az EU több milliárd eurónyi jogos támogatástól fosztja meg Magyarországot, egy Brüsszelből és Berlinből irányított liberális imperialista nézet erőltetése, semmi köze a szabályokhoz és a rendhez.
A transzatlanti szövetségi rendszer 14 országában végzett átfogó kutatásból kiderült, hogy bár a nyugati országokban jellemzően kedvező az USA és a NATO megítélése, már közel ugyanannyian vannak, akik úgy vélik, hogy öt éven beül Kína lesz az első számú globális hatalom, mint akik szerint az USA megőrzi vezető pozícióját. A nyugati fiatalok a leginkább kiábrándultak az amerikai külpolitikából, és a fiatalabb generáció egyre inkább arra számít, hogy a világrend a multipolaritás felé tolódik, ami fontos jelzőként szolgálhat a jövőbeni politikai döntések meghozatalakor.
Az Egyesült Államok vezette világrend, amelyben éltünk a hidegháború vége óta, alapvető változások előtt áll, a folyamatok pedig egy többpólusú világrend felé mutatnak. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy az Egyesült Államok dominanciájának vége szakadna, inkább arra kell felkészülnünk, hogy a világon több globális erőközpont alakul ki, amelyek erőssége más-más területen mutatkozik meg. Melyek ezek az erőközpontok és milyen kihívásokkal kell szembenézniük?
A hirosimai G7-csúcstalálkozón már nem Ukrajna a főszereplő. A Nyugat Kína ellen fordul, de ehhez szüksége van a globális délre. Az viszont nem adja könnyen magát.
Finnország volt miniszterelnöke szerint a globális nyugatnak nem moralizálnia kellene, hanem keresni az együttműködést a keleti és déli országokkal, mielőtt világrendje maradványai is eltűnnek.
A volt német külügyminiszter szerint ötpólusú világrend jön.
