Makronóm Intézet legfrissebb elemzésében végigvette, hogy milyen folyamatok okozzák a rekordmértékű inflációt. Vajon meddig nővekednek még a fogyasztói árak? Van-e egyáltalán megoldás a jelenségre?
A 2022. évi költségvetés 19 százaléka, vagyis közel ötöde olyan intézkedés volt, amelyet a Kormány azért hozott, hogy a családokat és a nyugdíjasokat megtámassza az inflációval szembeni küzdelemben.
A küzdelem 2023-ban is folytatódik: a változékony nemzetközi környezetben a pénzügyi stabilitásunk megőrzése, a recesszió elkerülése, valamint a családok és nyugdíjasok megsegítése folyamatos, célok közötti egyensúlyozást tesz szükségessé. Az inflációval szembeni védekezés egyik alappillére a rezsicsökkentés fenntartása az átlag alatt fogyasztó családok esetében.
Az év első elemzése mi másról is szólhatna, mint a mindannyiunkat húsbavágóan érintő inflációról. Sok-sok év viszonylag stabil bolti árai után folyamatos áremelések borzolták a kedélyeinket 2022-ben.
Egyre gyakrabban olvasni azt a tévhitet, hogy „csupán a kormány és a költségvetési politika felelős az évtizedek óta nem látott inflációért.”
(A fenti mondat Surányi György, ATV Egyenes beszéd című műsorában hangzott el.)
A Makronóm Intézet elemzésében bemutatja, hogy éppen ellenkezőleg:
a Magyarországon bevezetett intézkedések kiemelt célja, hogy az Európa-szerte emelkedő árak okozta nehéz gazdasági környezetben is támaszt nyújtsanak a magyar családoknak.
Ennek bizonyítéka, hogy
2022 harmadik negyedévében az OECD statisztikái szerint a fejlett országok közül már egyedül csak Magyarországon növekedtek a reálbérek.
A reálbérek változása, vagyis az, hogy a fizetésünk őrzi-e az értékét, a kézhez kapott jövedelmek növekedésének és az árak emelkedésének különbözetéből adódik. Hogyan lehetséges ez?
A gazdaságot érintő külső hatások
Vegyük először az inflációt gerjesztő tényezőket. Elsősorban külső hatások növelik Magyarországon az inflációt.
– A koronavírus miatt széttöredező ellátási láncok és az ennek mentén kialakuló globális áruhiány, valamint a szállítási költségek emelkedése adta az első lökést az árak emelkedésének 2021-től kezdődően.
– Majd pedig a háború és a szankciók hatására növekvő energiaárak adják a második hatást.
Ezen hatások minden uniós tagállamban megjelennek.
A háború földrajzi közelsége, a Magyarországot a többi uniós országnál jobban sújtó aszály, az árfolyamváltozás, illetve piaci szereplők agresszív árazása miatt mi a magasabb inflációjú országok közé tartozunk.
De mivel
máshol Európában semmit, vagy csak minimális mértékben tesznek azért, hogy a családoknak könnyebb legyen, ezért ott még nagyobb teher az infláció.
Ezt tükrözi vissza az OECD fentebb idézett, a reálbérek változását összehasonlító nemzetközi statisztikája.
A magyar kormány célzott intézkedései
Nézzük, hogy mit tett a magyar Kormány azért, hogy előre készülve a világgazdaság koronavírus utáni újraindulásából, majd az energiaárak növekedéséből fakadó áremelkedésekre, megtámassza a magyar családokat és a nyugdíjasokat.
Ilyen célzott intézkedések voltak a
– 2022. és 2023. évi jelentős minimálbér- és garantált bérminimum-emelések, amelyben a Kormány kezdeményezőként és közvetítőként érdemi szerepet vállalt.
De megemlíthetők az alábbiak is:
– gyermeket nevelő családoknak visszaadott jövedelemadó,
– a hathavi fegyverpénz,
– a közalkalmazotti béremelések,
– a 13. havi nyugdíj és a
– folyamatos, inflációt kompenzáló nyugdíjemelések, valamint
– a rezsicsökkentés fenntartása az átlag alatt fogyasztó családok számára.
Az úgynevezett baloldali közgazdászok ezeket az intézkedéseket, amelyek a családokat és a nyugdíjasokat segítik, inflációt gerjesztőnek tartják, mert növelik a keresletet a boltban kapható termékek iránt. A valóság ezzel szemben tehát az, hogy
összesen a 2022. évi költségvetés 19 százaléka, vagyis közel ötöde olyan intézkedés, amelyet a Kormány azért hozott, hogy a családokat és a nyugdíjasokat megtámassza az inflációval szembeni küzdelemben.
A Makronóm Intézet friss elemzése hat pontban foglalta össze az árak emelkedésére ható tényezőket, és hetedik pontként a családosokat és a nyugdíjasokat megtámasztó intézkedéseket, amelyek segítik ellensúlyozni az infláció okozta károkat.
Hat tényező, ami az árak emelkedésére hat
Lássuk most röviden az árakra ható tényezőket hat pontban (a hetedikben pedig a támogató intézkedéseket), a következő napokban pedig minden tényezővel külön is foglalkozunk részletesen egy-egy cikkünkben.
1. A világgazdaság koronavírus-válság utáni újraindulásából adódó árnövelő hatások
3. A háború közelsége és a piacgazdaság érettsége
4. Az egész Európát és különösen Magyarországot sújtó aszály
5. Árfolyam
7. A kormányzati intézkedések családokat és nyugdíjasokat megtámasztó hatása
Az elemzés teljes terjedelmében a Makronóm Intézet honlapján olvasható.
Mi okozza az árak rég nem látott növekedését?
A világgazdaság járványt követő időszakában súlyos problémák és új kihívások keletkeztek a gazdasági értéklánc számos pontján. A Makronóm Intézet cikksorozatának második részében a járvány utáni újraindulásából adódó, globális árnövelő hatásokat vettük sorra.
Visszaélés az alkupozíciókkal
A járványhelyzet során a világgazdaság szűk keresztmetszeteit uraló piaci szereplők (például a szállítmányozó cégek, félvezetőgyártók, kereskedők és a nagy globális cégek) visszaélve alkupozíciójukkal és a hatalmas kereslettel, szinte bármennyit kérhettek hiánycikknek számító termékeikért és szolgáltatásaikért.
Ezt a folyamatot erősítette, hogy a koronavírus-válság lecsengését követően a családok újra elkezdtek fogyasztani, utazni, élvezni a lezárások utáni szabad életet. Csak hogy néhány példát említsünk: a tengeri szállítási költségek az öt-hatszorosukra emelkedtek a koronavírus-válság után.
A tengeri szállítási költségek megdrágulása
A tengeri szállítmányozó cégek összesített nyeresége 2017-ben még 10 milliárd dollár alatt maradt, 2021-ben pedig már 100 milliárd dollár fölé emelkedett (John McCown / Blue Alpha Capital). Nicholas Sly amerikai közgazdász 2016-os számításai alapján az USA-ban a tengeri szállítmányozás költségeinek 15 százalékos emelkedése 0,1 százalékponttal növeli az inflációt egy éves időtávon.
Európára nincsenek ilyen pontos becslések, de csak a tengeri szállítmányozás növekedéséből származó költségek 3,5–4 százalékponttal járulhattak hozzá az európai inflációhoz. További példát szolgáltatnak az ármeghatározó globális óriáscégek, amelyek 70 százalékkal növelték a koronavírus-válság utáni profitrátájukat. Ez csak az USA-ban egy öt fős család esetén 10 ezer dollárral, mintegy négymillió forinttal növelte az éves kiadásokat.
Kivételes hatások jelentkeztek a világgazdaságban
Ezeket a tényezőket foglalja össze a globális ellátási láncokra nehezedő nyomást mérő, úgynevezett Global Supply Chain Pressure Index (GSCPI). A GSCPI egészen pontosan azt méri, hogyan változnak a nyersanyagok szállítási költségei (Baltic Dry Index), a konténeres hajók szállítási díjai (Harpex index), a légi áruszállítás költségei (US BLS adatai alapján), a szállítási határidők és a készletek, valamint az elmaradások (készletek, amelyekkel a vállalkozások még nem tudtak elkezdeni dolgozni vagy nem fejezték be).
A mutató összesen 27 változót aggregál, melyek közül a fentiek a legfontosabbak. Ennek az indexnek az értéke a 2020-at megelőző 20 évben a többnyire negatív, de összességében –1 és +1 között ingadozó tartományból a lezárások idején a korábban soha nem tapasztalt 3-as értékre, majd a kilábalás idején a 4-es érték fölé ugrott.
Vagyis
a világgazdaság zavartalan működéséhez képest extrém hatások alakultak ki.
Az ábrán a Global Supply Chain Pressure Index (GSCPI)
Forrás: Federal Reserve Bank of New York
A közgazdászok az orosz-ukrán háború kitöréséig abban reménykedtek, hogy az infláció átmeneti lesz és gyorsan lecseng, és a világban a kínálat idővel majd utoléri a keresletet. Azóta tudjuk, hogy ez nem így lett.
Hogyan elemezte a hatásokat a Makronóm Intézet?
A Makronóm Intézet összesen hat plusz egy pontban foglalta össze az árak emelkedésére ható tényezőket. Hetedik pontként pedig a családosokat és a nyugdíjasokat megtámasztó intézkedéseket, amelyek segítik ellensúlyozni az infláció okozta károkat.
Az elemzés teljes terjedelmében a Makronóm Intézet honlapján olvasható.
(Az írásunk első két része a makronom.hu honlapon 2023. január 21-én és 2023. január 24-én jelent meg.)
Címlapfotó:123rf.com
