A brazil Camaçari városában, egy régi amerikai Ford-gyár helyén épül a kínai BYD hatalmas üzeme, miközben a Washington és Peking közötti harc a minél nagyobb befolyás megszerzéséért egyre inkább átírja Latin-Amerika gazdasági térképét.
A novemberi COP30 klímakonferencia kapcsán Belémben egy 13 kilométeres autóutat építenek, amely keresztülvág az Amazonas védett esőerdőjén. Bár a brazil kormány a projektet „fenntartható fejlesztésként” hirdeti, környezetvédők a helyzet képmutató mivoltára figyelmeztetnek.
Március 4-én életbe léptek a Trump által a kínai termékekre kivetett 10 százalékos vámok. Amint az intézkedések hatályossá váltak, Peking megtorlással válaszolt, méghozzá az amerikai mezőgazdasági árucikkeket vette célba.
A G20 komoly kihívások előtt áll: a globális dél egyre inkább a BRICS+ felé fordul, miközben recseg-ropog a Bretton Woods-i intézményrendszer. A csoport viszont még időben van a reformokhoz, hogy megmentse a globális pénzügyi rendszert. Mi kell a sikerhez?
Ambíciózus zöldcéljai ellenére Brazília a világ legnagyobb olajkitermelői között van és még feljebb is lépne a ranglistán.
Lula zöldcélokat tűzött ki Brazília számára, az Amazonas védelmét ígérve. Ez részben sikerült is, az ország vezet a G20-ak között a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia tekintetében, amely 2023-ban az áramtermelés 89 százalékát biztosította. Ugyanakkor az ország olajkitermelésének jelentős növelését is tervezi, ami ellentmondást szül.
A Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) július 4-én tartott asztanai csúcstalálkozóján Irán azt javasolta, hogy vitassák meg a közös valuta létrehozását az ebbe a struktúrába tartozó országok számára. Emellett Brazília elnökének kezdeményezésére már hónapok óta napirenden van a közös BRICS-valuta létrehozásának ötlete. Mindkét szervezet jelenleg is tárgyal a saját fizetőeszköz létrehozásának lehetőségeiről – a haszon nyilvánvaló: az új valuta segíthetne elkerülni az amerikai szankciókat.
Három-négy év, és az elektromos autók (EV-k) hatótávja a mai két-háromszorosára nőhet, a celláik melegedése nem lesz gond és a súlyuk is csökkenhet. Most ugyanis Kína is rálépett a gázra az úgynevezett szilárdtest-energiatárolók terén. Ezek fejlesztésére, kínai kormányzati hátszéllel, hatalmas ottani cégek (még a konkurensek is) fogtak össze, többek közt az olyan nagy nevek, mint a CATL és a BYD.
Korábbi élettársaknak üzengetnek Brazíliában az átutalások megjegyzésein keresztül, 115 évre börtönbe zárták az FTX alapítóját és 1 milliárd dolláros per fenyegeti Cristiano Ronaldót. A TrendFM-en hallható Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója az elmúlt hetek bulvárhíreit foglalják össze.
Már egyértelműen kijelenthetjük, hogy Kína beszállt a 21. századi űrversenybe, egyben célul tűzte ki az űrfölény megszerzését is. Ebbe az irányba mutat az is, hogy az ázsiai ország egyre inkább fokozza az együttműködését Latin-Amerikával és a Karib-térséggel is. Peking azzal szeretné előzni az Egyesült Államokat, hogy párhuzamos struktúrákat hoz létre, összekapcsolva azokat az Egy Övezet Egy Út kezdeményezéssel. A földi állomások és a Pekinggel kötött adatmegosztási megállapodások elfogadása után egyre valószínűbb, hogy azokat az Egyesült Államok nemzetbiztonsági fenyegetésként fogja majd fel.
Nemrégiben figyelemmel követhettük, hogy Brazília és Argentína közös szervezésű csúcstalálkozóján aláírtak egy tervezetet, aminek lényege a szorosabb gazdasági összefogás kialakítása. Ennek keretein belül tárgyaltak a közös valuta, a sur létrehozásáról is.
