Az egyik amerikai vezető hitelminősítő intézet, a Fitch Ratings döntése, amely leminősítette Kína államadósságának a kilátását, nem látta előre „a pekingi költségvetési politika mixének jótékony szerepét a gazdasági növekedés előmozdításában és a makroszintű tőkeáttételi mutató stabilizálásában” – ismertette a South China Morning Post hongkongi lap a kínai pénzügyminisztérium válaszát a hitelminősítő lépésére. 

A kedvező kilátások nem változtak 

A Fitch Ratings a kínai ingatlan- és államháztartási stresszvizsgálat, a költségvetési hiány, valamint a növekvő államadósság következtében „erodálódott költségvetési pufferek” miatti aggodalmakra hivatkozott a besorolás stabilról negatívra történő csökkentésének indokaként.   

Sajnálatos a Fitch leminősítése”  

– közölte a pénzügyminisztérium. „A kínai gazdaság kedvező távlata nem változott, ahogyan a kormány képessége és eltökéltsége sem, hogy fenntartsa a szuverén hitelképességet” – szögezte le a közlemény. 

A tárca részéről hozzátették:  

a helyi adósságkockázat kézben tartott,  

a kockázatcsökkentés rendezett módon halad. Az ázsiai nagyhatalom decemberben szintén csalódottságának adott hangot, miután a Moody’s Investors Service nemzetközi hitelminősítő intézet stabilról negatívra csökkentette a kilátást. 

A Fitch lépése azonban a világ második legnagyobb gazdasága számára kényes időszakban történik, mivel Kína a napokban teszi közzé az első negyedéves adatait, amelyek várhatóan a gazdasági tevékenység fellendülését mutatják. 

A pénzügyminisztérium, amely a leminősítést megelőzően mély és kiterjedt megbeszéléseket folytatott a Fitchcsel, azt közölte, hogy tudományosan és racionálisan rendezte a költségvetési hiány mértékét, és értelmes szinten tartotta az arányt. A kormány mindig több célt vesz figyelembe, mint például a gazdasági fejlődés támogatása, a költségvetési kockázatok megelőzése és a költségvetési fenntarthatóság elérése. „A hiányarány észszerű szinten, 2024-ben három százalékon tartása elősegíti a növekedés stabilizálását, az államadósság arányának ellenőrzését és a politikai mozgástér fenntartását a jövőbeni kockázatok kezelésére” – állította a tárca. 

Hosszú távon a mérsékelt hiány fenntartása és az értékes adósságforrások megfelelő felhasználása hozzájárul a belső kereslet fellendítéséhez, a növekedés támogatásához, ezzel együtt a jó államhitel fenntartásához – vélte a kínai illetékes szerv. 

Felső középkategóriás minősítés 

A Fitch úgy döntött, hogy  

fenntartja a kínai államkötvények A+ besorolását,  

de ez még mindig alacsonyabb az amerikai kötvények AA+ kategóriájánál. Ez a minősítés azt jelenti, hogy a kínai államkötvények továbbra is felső középkategóriás befektetési fokozatúnak számítanak. 

Számos külföldi befektetési bank a kínai gazdaságot megítélve eddig inkább derűlátóan nyilatkozott. A pénzintézetek magasabb növekedési becsléseket adtak, miután a gazdasági aktivitási adatok az idei évben a stabilizálódás jeleit mutatták. A Citi 4,6-ról 5 százalékra emelte éves növekedési előrejelzését, míg a Nomura 4-ről 4,2-re. 

Továbbra is öt százalék körül van a növekedési cél  

Az idei növekedési cél elérése érdekében azonban egyre többen követelnek erősebb pénzügyi ösztönzőket. A Fitch úgy vélte, hogy az elkövetkező években a fiskális politikának egyre nagyobb valószínűséggel lesz fontos szerepe a kínai bővülésben, ami az adósságot stabilan felfelé tartó tendencián tarthatja. „A függő kötelezettségekkel kapcsolatos kockázatok is növekedhetnek, mivel az alacsonyabb nominális bővülés súlyosbítja a gazdaság egészére kiterjedő magas tőkeáttétel kezelésével kapcsolatos kihívásokat” – szögezte le a Fitch. 

Alicia García-Herrero, a francia Natixis befektetési bank ázsiai csendes-óceáni térségért felelős vezető közgazdásza szerint a Fitch intézkedése a pénzügyi problémák súlyosbodásával kapcsolatos aggodalmakat tükrözi. „A költségvetési hiány a fő gond, amely egyre szélesedik, és ez a szám csak az, amit a központi és a helyi kormányok mérlegében tartanak – mondta az elemző. – Becsléseink szerint az önkormányzati finanszírozási eszköz (LGFV) adóssága, amely a költségvetési hiány része, a bruttó hazai termék 30 százalékát teheti ki.  

Ki fogja tehát fedezni az LGFV-ket, ha bármi történik?”   

Rejtett adósságok 

A kínai pénzügyminisztérium szerint a helyi önkormányzatok adóssága február végére éves szinten 14,3 százalékkal, 41,4 ezer milliárd jüanra (5,7 ezer milliárd dollár) nőtt, bár ez a szám nem tartalmazza az úgynevezett rejtett adósságokat, köztük az LGFV-ket. Ezek a 2008-as pénzügyi világválságot követően virágoztak fel az ázsiai nagyhatalom infrastrukturális építkezésének finanszírozására, és csak kevés hozamot termeltek. A felvett adósságot a helyi hatóságok mérlegén kívül tartják, de a visszafizetésre hallgatólagos kormányzati garanciát vállalnak. 

A Nemzetközi Valutaalap tavalyi becslése szerint az LGFV-adósság  

66 ezer milliárd jüanra duzzadt,  

aminek a felét nem lehet csak a folyó bevételekből kiszolgálni, ha az átlagos finanszírozási költségek meghaladják a három százalékot. Miután az októberi központi pénzügyi munkakonferencián a kockázatok megelőzését és kiküszöbölését „örök témának” tekintette, Peking lépéseket tett az életképtelen költségvetési helyzetű helyi hatóságok megfékezésére, és 10 tartományt, valamint önkormányzatot utasított az infrastrukturális kiadások csökkentésére. 

Emellett engedélyezte, hogy a helyi önkormányzatok speciális refinanszírozási kötvényeket bocsássanak ki. A pénzpiaci eszközök a becslések szerint több mint ezer milliárd jüan értékűek, a céljuk pedig az, hogy kiváltsák az LGFV-k által kibocsátott magasabb hozamú adósságot. 

Kapcsolódó: 

Címlapfotó: Shutterstock